Nem tudni, hány forintban maximálnák a hitelösszeget

Az új kapcsolódó módosító javaslatok indoklása szerint a minimum 15 millió forintos korlát a hitelfelvevők körülbelül 85, a húszmilliós körülbelül 95 százaléka, az eredetileg benyújtott harmincmilliós pedig a hitelfelvevők 99 százaléka számára nyitja meg a rögzített árfolyamon történő törlesztés lehetőségét.

"A Bankszövetséggel történő egyeztetést követően így az Országgyűlés három lehetőségből választhatja ki azt a megoldást, amely megfelel az eredetileg megállapodást kötő feleknek, és garantálja, hogy a devizahitelesek nem lesznek kiszolgáltatva a pénzintézeteknek" - írta a javaslat indoklásában a fideszes képviselő.

Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke és Németh Zoltán fideszes képviselő múlt héten benyújtott közös módosító indítványa arról szólt, hogy az árfolyamgát új rendszerében az ingatlanokra vonatkozó korábbi, 30 millió forintos felső értékhatár helyett a felvett hitelösszeget maximálják 30 millió forintban.

Ezt a módosító indítványt az Országgyűlés költségvetési és gazdasági bizottsága egyaránt támogatta.

Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a költségvetési bizottság múlt heti ülésén elmondta: a 30 millió forintos értékhatárnak az ingatlanérték helyett, a deviza kölcsön összegére való alkalmazása mindössze pár milliárd forint többletkiadást jelentene a központi büdzsének az eredeti javaslathoz képest, a költségvetés szempontjából kezelhető. Egyúttal tízezres nagyságrendben érinti a bajba jutott devizaadósokat, köztük szerény keresetű ügyfeleket - tette hozzá.

Nátrán Roland arról is szólt, hogy így számos 30-36 millió forint értékű ingatlan tulajdonosa is bekerülhet az árfolyamgát új rendszerébe.

Rogán Antal hétfőn nyújtotta be a 30 millió forintos értékhatárt megváltoztató két kapcsolódó módosító indítványt, amelyek a 15 és a 20 milliós határt tartalmazzák.

A fogyasztóvédelmi bizottságban a kormány képviselője ugyan nem támogatta azokat, de a képviselők igen, így az Országgyűlés még dönthet bármely alternatíva mellett.

Mindkét javaslat indoklása szerint az árfolyamgát kritériumaként meghatározott lakásérték a bankokat egyoldalú előnyhöz juttatja, a hitelfelvevőt viszont hátrányos helyzetbe hozza, mivel a hitelszerződésben a lakás értéke nem szerepel, így a devizahiteles nem minden esetben rendelkezik ezzel az információval. Így a devizakölcsönnel rendelkező csak a bank információja alapján tudja eldönteni, élhet-e az árfolyamrögzítés lehetőségével.

Az indoklás szerint fogyasztóvédelmi szempontból nem szerencsés olyan kritérium rögzítése a törvényben, amely a bank számára az ügyféllel szemben információs előnyt jelent, így visszaélésre vagy vitás helyzetek kialakulására ad alkalmat.