Az állásinterjú aranyszabályai: mit mondj és mit ne?

Ezúttal olyan szempontokat gyűjtöttem össze, amikkel jó tisztában lenni, ha állásinterjú előtt állunk, mert ezek ismerete nagy mértékben hozzájárulhat a sikeres pályázáshoz. 

Ne bízd a véletlenre, készülj fel alaposan! 

Sokan azt gondolják, hogy az állásinterjú nem igényel komolyabb felkészülést pályázóként, hiszen főleg ránk vonatkozó kérdéseket tesznek majd fel nekünk, azokra pedig úgyis tudjuk a választ. Ez azonban téves megközelítés. Egyrészt olyan kérdéseket is kaphatunk, amelyekre nem biztos, hogy rögtön tudunk frappáns feleletet adni (pl.: „Milyen az Ön számára egy ideális cég? Mi az a plusz, amit Ön tudna nyújtani a cégünknek a többi pályázóhoz képest?”), másrészt felmérhetik azt is, mennyire vagyunk tájékozottak az adott vállalatról, a célkitűzéseikről, piaci helyzetéről. A világhálón számos HR-portálon és karrieroldalon elérhetőek már tipikus interjúztató kérdések, az adott cégről pedig a honlapján, LinkedIn profilján a legegyszerűbb információkhoz jutni. Ne sajnáljuk ezekre az időt, mert ha a felkészültségünkről az interjúztatók is meggyőződnek, lépéselőnybe kerülhetünk a többi pályázóval szemben.

Ne szólj szám, nem fáj fejem? 

Az őszinteség, akár az önéletrajznál, az állásinterjún is alapvető érték és elvárás, de az is kulcsfontosságú, milyen mértékben és módon vagyunk azok. Egy állásváltásnál számítani lehet olyan kérdésekre, amelyek az előző munkahelyre vonatkoznak, de gondoljuk át, miként fogalmazzuk meg az esetleges negatív tapasztalatokat! Nem arról van szó, hogy tüntessünk fel mindent utólag kedvező fényben, de ha a korábbi munkáltatónkat, kollégáinkat kritizáljuk, ez még visszafelé is elsülhet, mert az összeférhetetlen munkatárs érzetét kelthetjük magunkról. Ha a távozás oka egy konfliktus volt, érdemes inkább a tanulságokra és a jövőbeni fejlődési célokra fókuszálni, mintsem a negatívumokat hangsúlyozni.

Tudd, hogy miért vagy ott! 

A munkaadók az interjú során azt is szeretnék megérteni, a pályázó miért választotta az adott pozíciót és hogyan illeszkedik majd a vállalat céljaihoz. Ilyenkor előnyös hangsúlyozni az adott terület/iparág iránti érdeklődést, szakmai fejlődési lehetőséget, esetleges korábbi hasonló területen szerzett tapasztalatokat, de nem ajánlott kizárólag a személyes előnyöket kiemelni (pl.: a fizetést, juttatásokat, munkaidőt), mert a munkáltatók elsősorban olyan munkatársakat keresnek, akikkel az együttműködés hosszútávú elköteleződésen alapulhat, vagyis a cég értékrendjével és céljaival is tudnak azonosulni. Érdemes ezért inkább a kölcsönös előnyöket kiemelni: mivel tudunk mi hozzájárulni az adott munkahely sikerességéhez. 

„A legcsodálatosabb képességem a szerénységem”

Az interjú célja mindenképpen az, hogy meggyőzzük a kérdezőket arról, mi vagyunk a legalkalmasabbak az adott pozícióra. Ennek érdekében fontos, hogy kiemeljük az erősségeinket, értékeinket és az elért eredményeinket, különösen, ha azok relevánsak az adott pozíció szempontjából. Viszont nem szabad túlzásba esni vagy úgy tűnni, mintha már mindent tudnánk az adott területről, mert ellenszenvessé is válhat a túlzott magabiztosság. A rugalmasság és a tanulási hajlandóság hangsúlyozása ezért értékesebb lehet, öndicséret helyett inkább ebbe az irányba törekedjünk. 

Megoldásfókusszal a gyengeségekről 

Szinte minden állásinterjún felmerülnek olyan kérdések, amelyek a pályázó gyengeségeire vonatkoznak. Itt is elsődleges az őszinteség, tehát el lehet ismerni, ha vannak olyan területek, ahol még fejlődnünk kell, de fontos, hogy ezt egy pozitív, megoldásorientált keretbe helyezzük. Kerüljük az olyan kijelentéseket, amelyek elriaszthatják az interjúztatót (pl.: „nem tudok csapatban dolgozni” vagy „rosszul kezelem a stresszt”), inkább arról beszéljünk, hogyan dolgozunk ezeknek a képességeinknek a fejlesztésén, milyen eredményeket értünk már el. 

Váratlan meglepetések 

Az állásinterjúkon arra is lehet számítani, hogy az önéletrajzban feltüntetett kompetenciáink valamelyikét letesztelik. Tipikus formája, amikor valamilyen idegennyelv-tudáshoz kötik az állást, hogy a kérdezők átváltanak az adott nyelvre, illetve az is előfordul, hogy a pályázó konkrét szakmai feladatot, kérdést kap, amit ott helyben kell megoldania, megválaszolnia. Természetesen ezekre előre nem lehet készülni, de arra igen, hogy ilyenek előfordulhatnak, és ne pánikkal, stresszel reagáljunk. Át lehet gondolni azt is, ha esetleg nem boldogulnánk a kapott feladattal, mit mondjunk majd, hogyan reagáljuk le megfelelően, hitelesen.   

Készülj te is kérdésekkel! 

Az interjú végén gyakran van lehetőség arra, hogy mi is kérdéseket tegyünk fel az interjúztatóknak az adott pozícióval, munkáltatóval kapcsolatban. Ezekkel mindenképpen érdemes élni, hisz itt is szerezhetünk plusz pontokat, ha jól kérdezünk. A nyitottságunkról, a motiváltságunkról adhatunk ugyanis bizonyosságot az olyan kérdésekkel, mint pl.:  Milyen mutatókkal mérik majd a teljesítményemet? Mik a legfontosabb céljai a csapatnak a következő időszakban? Milyen fejlődési lehetőségek vannak a cégnél?”, kerüljük azonban az olyan kérdéseket, amelyek azt a benyomást keltik, hogy nem vagyunk eléggé felkészültek (pl.: „Mivel is foglalkozik a cég pontosan?”) vagy amik nagyon az egyéni szempontjainkra koncentrálnak („Mikor utalnak a SZÉP-kártyára? Mikor lehet fizetésemelésre számítani?”).  

Szerző: Dr. Maczó Edit – maczoedit.hu