Kisapostagról az amerikai egyetemi bajnokságig

- Eltelt egy tanítási év és újra itt vagy velünk. Testvéred, Bence már 2021-től az USA-ban tanul. Ő motivált, hogy te is külföldön próbálj szerencsét?

- Nálam ez már korábban kezdődött. Talán hatodikos lehettem, amikor vonzani kezdett az ötlet, hogy más helyeket és kultúrákat ismerjek meg. Nagyon szerettem az angol nyelvet, amivel szinte mindenhol meg lehet értetni magad.  A családunkban mindenki sportolt, és Bencét beíratták úszni, hogy megtanuljon biztonságosan úszni a Duna miatt. Bence hatására Bazsi is elkezdett úszni, és így nekem is természetes volt, hogy követem őket. Én nem is voltam babaúszáson, csak egy-két alkalommal. Óvodában már a Bencéékkel mentem úszni, így a korosztályomhoz képest jobban úsztam. Eleinte a foci is érdekelt, de végül az úszás mellett maradtam. Az eredmények később jöttek, amikor már ifi vagy felnőtt versenyeken indultam. Országos ötödik helyezést értem el hosszútávúszóként (7 és 10 km távokon, nyílt vízben és medencében is). Bence 2020-ban ment ki Amerikába ösztöndíjasként, őt követte Szlobodnyik Dávid, majd én is kikerültem a dunaújvárosi egyesületből az egyetemre. Bence ösztöndíja engem is motivált.

- Egy éve vagy kint. Mesélnél az iskoláról?

- Ez egy kis egyetem, családias légkör jellemzi. Csodaszép környezetben fekszik, nagyon igényes a kampusz. Csontkovács iskolának indult, de kinőtte magát. Ez nekem sportolóként külön előny, mert mindenféle kezelést megkapok, amire csak szükségem lehet. Informatikai és marketing szakon tanulok. A tanárok, professzorok nagyon segítőkészek. Figyelembe veszik, hogy sportolok, így az óráimat online is vissza tudom nézni. Az egyetemi sportélet egész Amerika-szerte kiemelt jelentőségű. Támogatják és elismerik a tehetségeket és az eredményeiket. Az első évem nagyon izgalmas és kihívásokkal teli volt. Az amerikai egyetemi rendszer teljesen más, mint az otthoni. Az itthoni rendszerhez képest negyedévekben tanulunk, ami azt jelenti, hogy minden negyedév végén vizsgák vannak, és a tananyag gyorsabban halad. Az órák hosszabbak, általában két óra húsz percesek, de van lehetőség online is bejelentkezni, ami nagy rugalmasságot ad. Ez különösen hasznos volt, amikor sportesemények miatt hiányoztam.

- Milyen tárgyakat tanultál, és melyek voltak a legérdekesebbek?

- Informatikát és marketinget tanultam, és mindkét területen voltak nagyon érdekes óráim. Az egyik legérdekesebb tárgyam a programozás volt, ahol heti szinten kellett programokat írni és projekteket készíteni. Ez nagy kihívás volt, de nagyon élveztem. Volt egy táplálkozási óra is, ami elsőre nem tűnt kapcsolódónak a fő szakjaimhoz, de érdekes alaptudást adott.

- Mennyire volt gyakorlatias a képzés?

- Nagyon gyakorlatias volt. A programozás órákon valódi projekteken dolgoztunk, és marketing órákon is sok gyakorlati feladat volt. Például, prezentációkat kellett készítenünk, amelyek segítettek fejleszteni a kommunikációs és előadói készségeimet. Az online rendszer is nagyon jól működött, minden előadás visszanézhető volt, ami nagy segítség volt a felkészülésben.

- Mesélj a kinti sportolói életedről. Milyen sportsikereket értél el az egyetemi év alatt?

- Az edzések nagyon intenzívek voltak, heti hat napon edzettünk. Az edzések kint rövidebbek, de nagyon intenzívek voltak. Nagyon sokat dolgoztunk a technikán és az állóképességen. Az egyetemi év alatt több versenyen is részt vettem, és sikerült jó eredményeket elérnem. Volt konferencia bajnokság, ami több államot fog össze, mi a legnehezebb bajnokságban vagyunk, ezt sikerült megnyernem. Innen jutottam be az országos egyetemi bajnokságba, ahol második helyet szereztem 1650 yard gyorsúszásban. Nagyon szoros verseny volt, mindössze hét századdal maradtam le az első helyről. Az 500 yard gyorsúszásban is jól szerepeltem, negyedik lettem, és a 400 vegyesúszásban pedig kilencedik.

- Hogyan élted meg a sportsikereidet?

- Nagyon büszke voltam az elért eredményeimre. Az egyetemen nagy figyelmet kapnak a sportolók, és amikor sikerült jó eredményeket elérnem, az egész csapat és az egyetem is gratulált, sőt az egyik professzort is úgy ismertem meg, hogy gratulált nekem. Óriási elismerést kaptam, én lettem az év sportolója az egyetemen.

- Milyen volt a csapattal való kapcsolatod?

- A csapat nagyon összetartó volt, és ez nagyban segítette a teljesítményemet. Nagyon jó barátságok alakultak ki, és a csapattársak mindig támogatták egymást. A versenyek alatt és az edzéseken is éreztem ezt a támogatást, ami nagyon motiváló volt.

- Milyen élményeid voltak a kampuszon?

- A kampusz nagyon szép és nyugodt környezetben van, tele zöld területekkel, erdőkkel és egy tóval. A kampusz központjában egy vízesés is van, ahol gyakran olvasok vagy tanulok. Ez egy kicsit európaibb hangulatot ad a helynek. A sportlétesítmények is nagyon jók, bár az uszoda kicsit távolabb van, de minden más helyben van, például a konditerem, a futballpálya és az atlétikai pálya.

- Hogy telik egy napod?

- Ez attól függ, hogy milyen nap van. Hétfőn, szerdán és pénteken kondi is van az úszás edzés mellett, kedden, csütörtökön és szombaton csak úszás. Általában korán fekszem és korán is kelek. Figyelek arra, hogy meglegyen a nyolc óra pihenés. Érdekes ez, mert itthon szerettem sokáig aludni, hétvégén akár 11-ig is. Szóval korán kelek, kimegyek a szobából, hogy a Bence tudjon pihenni. Átnézem a tanulnivalókat és kb. 8-kor lemegyek reggelizni. Utána olvasok kicsit, majd átsétálok a komplexumba kondi edzésre, ami 10-től 11-ig tart. Fél óra múlva már az uszodában vagyok, az edzés 2-ig tart. Utána ebéd és tanulás, majd a fitness centerben dolgozom. Recepciósként kezdtem, de a jobb fizetés miatt már az étteremben dolgozom. Mikor nincs kondicionáló edzés, akkor hatkor kelek, mert 7-től 9-ig úszom, utána tanulok vagy dolgozom.

- Mire elég az a pénz, amit ott keresel?

- Az egyetemre. Valamennyi részét nekünk kell fizetni, hiszen nem teljes ösztöndíjon vagyunk. A szüleim is besegítenek a fennmaradó részbe.

- Hogyan szoktál kikapcsolódni?

- Ez mindig változó, attól is függ, hogy éppen mivel foglalkozom. Leginkább a barátnőmmel töltöm az időmet, és ilyenkor mindig kitalálunk valami programot. Én nagyon rendszerezett vagyok ilyen szempontból, mert a napom teljesen be van osztva a kezdéstől a végéig. Pontosan tudom, hogy melyik órában mit fogok csinálni. Így próbáljuk összeegyeztetni a barátnőmmel az időnket: mikor vagyok szabad, mikor ér rá ő, mikor nem dolgozik. Így igyekszünk minél többet együtt lenni. Például voltunk görkorcsolyázni is. Ott vannak ezek a kör alakú pályák, mint a filmekben, és kipróbáltuk a négykerekű görkorcsolyát. Ez nagyon jó élmény volt. Emellett próbálunk a környéken programokat találni, az egyetemünk környéke pedig nagyon szép, így gyakran sétálunk a tó körül vagy az erdei túraútvonalakon. Mindig találunk valamit, amit csinálhatunk. A testvéremmel egy szobában lakunk, ami nagyon jó. Ha tehetjük, a magyar barátainkkal töltjük az időt, filmet nézünk vagy beszélgetünk. De szeretek egyedül is lenni, ilyenkor a parkban olvasok vagy írom a naplómat.

- Ez nagyon békésnek hangzik.

- Az amerikai életnek van egy sajátos biztonsági oldala is. Például volt egy alkalom, amikor egy fegyveres gyanúsított miatt riasztást kaptunk az egyetemen. Ez két órán keresztül tartott, és eléggé stresszes volt. Szerencsére nem történt komolyabb incidens, de az ilyen helyzetek emlékeztetnek arra, hogy az amerikai életnek vannak kockázatai is. Az egyetemen belül általában biztonságban érezzük magunkat, de az amerikai fegyvertartási szabályok miatt mindig résen kell lenni.

- Mesélj a barátnődről! Hogyan találkoztatok?

- A barátnőmet online ismertem meg, és azóta nagyon szoros a kapcsolatunk. Amerikai és ő is egyetemista, bár egy másik egyetemre jár a közelben. Ő bártenderként dolgozik és röplabdázik az egyetemi klubcsapatban. Nagyon támogató, még az országos bajnokságra is elutazott, hogy szurkoljon nekem. Nagyon sokat jelent nekem, hosszú távra tervezünk együtt.

- Amerikaiasodtál már?

- Úgy fogalmaznék inkább, hogy egyre inkább magyar vagyok. Itthon természetes, hogy magyarok vagyunk, kint egyre jobban előjön ez a büszkeség bennünk. Mikor azt mondják Magyarországra, hogy nem ismerik, vagy kicsi, jelentéktelen ország, akkor elmondom nekik, hogy milyen nagy volt, amit Trianonban elvettek tőlünk. Büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok és arra, hogy ilyen szép nyelvünk van.

- Milyen terveid vannak a jövőre nézve, mind az iskolai, mind a sportolói karrieredben?

- A következő két évben szeretnék továbbra is jól teljesíteni mind az iskolában, mind a sportban. Célom, hogy az egyetemi bajnokságot megnyerjem, és az eddigi eredményeimet tovább javítsam. Az egyetem után pedig szeretnék munkát találni az informatikai területen, különösen a dizájn és a felhasználói felület tervezése érdekel. Emellett az online munkalehetőségeket keresem, hogy továbbra is rugalmasan dolgozhassak és utazhassak. A barátnőmmel hosszú távra tervezünk, és akár Európában is el tudjuk képzelni az életünket.