3 órája
Rovar fogyasztása: a magyarok már nem teljesen elutasítóak
A világ számos pontján elfogadott, hogy az emberek különböző rovarokat esznek meg. Sütve, főzve, pirítva, szárítva, főételként és nassolni való formájában is fogyasztják a világ több mint száz országában. Magyarországon sem idegenkedik mindenki a rovar elfogyasztásától.
Rovar-invázió. Magas energia- és fehérjetartalmuk miatt 130 országban 3 071 népcsoport, azaz legalább kétmilliárd ember fogyaszt rendszeresen rovarokat. Bár sokan még mindig undorodnak tőlük, a magyarok huszonhét százaléka már nyitott lenne arra, hogy megkóstolja ezeket az innovatív élelmiszereket. A változás élén a fiatalabb generációk állnak, akik nemcsak nyitottabbak az új ízek iránt, de a fenntarthatóság szempontjait is tudatosabban szemlélik, mint az idősebbek.
Fotó: agrarszektor.hu
A rovar evés az Európai Unióban
A korábbi felmérések szerint azonban sok magyar hátán már az első pillanatban feláll a szőr, ha szóba kerül a rovarfehérjék fogyasztása. Pedig kóstolni már bőven volna lehetőség, a közönséges lisztbogár lárvája, a keleti vándorsáska, a házi tücsök és az alombogár lárvája ugyanis élelmiszerként és élelmiszer-összetevőként is kereskedelmi forgalomba hozható
az Európai Unióban, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnál pedig jelenleg is folyik néhány további rovar kockázatértékelési és engedélyeztetési eljárása.
Ahogyan arról korábban az Agrárszektor cikke alapján mi is beszámoltunk arról, hogy az ilyen rovarfehérjéket tartalmazó élelmiszereket 2023 óta a magyar üzletekben külön polcon kell elhelyezni, az összetevőket pedig a csomagoláson jól látható helyen kell feltüntetni.
E témában született újabb felmérés 2023. októbere és 2024. januárja között Bánáti Diána és Lendvai Edina, a Szegedi Tudományegyetem két szakértője jóvoltából. A közel ötszáz szegedi egyetemista és friss diplomás részvételével zajló online kérdőíves vizsgálatokból az derült ki, hogy a válaszadók 85,45 százaléka még soha nem kóstolt rovartartalmú élelmiszert, 28,6 százalékuk azonban kóstolna ilyet, 38,1 százalékuk viszont még vacillál. A nemek tekintetében a férfiak, életkor alapján pedig ismét a fiatalabbak nyitottabbak a rovarfogyasztásra.
Hogy az Európai Unióban egyre többet foglalkoznak velük, az nemcsak a növekvő népességgel és az ezzel párhuzamosan növekvő fehérjeigénnyel hozható összefüggésbe, hanem a rovarok egyszerű, költséghatékony és fenntartható tenyésztési technológiájával is. Tenyésztésük ugyanis a hagyományos állattartáshoz viszonyítva kevésbé függ a termőföldtől, kevesebb üvegházhatású gázt termel, sőt lényegesen kevesebb helyet és vizet igényel. Arról nem is beszélve, hogy
a baromfi testtömegének ötvenöt százaléka, a sertésnek ötven százaléka, a marhának pedig negyven százaléka fogyasztható, addig egy tücsök esetében ez az arány nyolcvan százalék.
A felmérések azonban azt mutatják, hogy az emberek valamivel szívesebben építenék be étrendjükbe a rovarokat, ha feldolgozott, kevésbé felismerhető formában kerülnek bele a menübe, így pedig várhatóan az elfogadásuk is egyre inkább növekszik majd. A kutatásokból az is kiderül, hogy a rovarok valószínűleg soha nem válnak majd alapvető élelmiszerforrássá a nyugati országokban, de feltehetőleg egyre elfogadottabbá válnak majd. A rovaralapú élelmiszerek ízének és állományának fejlesztése elsődleges szempont lesz, csakúgy, mint a növényi alapú húshelyettesítő termékek esetén.
Forrás: agrarszektor.hu
