Fenntarthatóság az acéliparban

A tiszta hidrogén - amelyet megújuló és zöld hidrogénnek is neveznek - egyetlen mellékterméke ugyanis a víz. Energiasűrűsége pedig jelentősebb, mint az akkumulátoroké, ennek köszönhetően a logisztika területén hosszabb utak megtételére és súlyos rakományok szállításához is használható. 

A tiszta hidrogén

A klímaváltozás elleni küzdelem részeként egyre nagyobb figyelem terelődik a zöld hidrogénre. Ez nem véletlen, hiszen a hidrogén előállítás konvencionális módszerével szemben, a tiszta hidrogén akár karbonsemleges módon is előállítható. Az elektrolízis során vizet használnak nyersanyagként, amelyet hidrogénre és oxigénre bontanak. A folyamat mellékterméke a víz. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2050-re a megújuló energiaforrások akár 20%-a is származhat hidrogénből. Az előrejelzés további fontos megállapítása, hogy a megújuló hidrogén ipar 2050-re akár 5,4 millió új munkahelyet teremthet az Európai Unióban. Ez háromszor több állást jelent, mint a vegyiparban dolgozó összes személy napjainkban. Gazdasági és környezetvédelmi okok egyaránt szólnak a zöld hidrogén technológia széleskörű alkalmazása mellett.

Nézzük mit is jelenthet ez a gyakorlatban!

Mi az a zöld acél?

A 21. század eddig eltelt bő két évtizedének egyik leggyakrabban előforduló szava a „fenntarthatóság”. Nem véletlenül, az emberiség ugyanis ijesztő gyorsasággal és telhetetlenséggel éli fel a Föld tartalékait, természeti kincseit, miközben tevékenységével mostanra mindannyiunk számára érzékelhető klímaváltozást idézett elő. Ahhoz, hogy gyermekeink és unokáink jövője biztosított legyen, az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentésére van szükség. Bár az acél végtelenszer újrahasznosítható, gyártása nem kimondottan környezetkímélő. A globális acélipar évente közel 2 milliárd tonna nyersacélt gyárt, eközben viszont több milliárd tonna szén-dioxid kerül a légkörbe. Az acél előállításához ugyanis vasércre és tiszta szénre, kokszra van szükség. A szenet 1100 Celsius fokra hevítik ahhoz, hogy a vizet és a különböző vegyszereket eltávolítsák belőle, és az így nyert kokszot használják fel az acél előállításához, ami jelentős szén-dioxid-terheléssel jár. 

 Zöld acél a fenntarthatóságért

A zöld acél természetesen nem a színéről kapta a nevét, hanem előállításának zöld módjáról, vagyis fenntarthatóságáról. Jelenleg nincs általánosan elfogadott definíciója a zöld acélnak, ez egy gyűjtőnév, amelyet egyszerre használunk a zöld hidrogén segítségével gyártott acélra, a klímasemleges acélra, a csökkentett szén-dioxid-kibocsátással gyártott acélra, illetve a károsanyag-kibocsátási tanúsítvánnyal ellátott acélra. Ezek közül egyelőre csak a csökkentett CO2-kibocsátással gyártott acél elérhető a piacon, de több európai nagyvállalatnál is vannak olyan törekvések, hogy részben vagy teljes egészében átállnak a szénmentes, zöld hidrogénre épülő acélgyártásra. A zöld hidrogén a napelemek és szélerőművek, vagyis zöld energia segítségével előállított hidrogéngáz. Szakértők szerint ez már 

Az acélipar előtt álló feladatok

Dunaújvárosban paradigmaváltás történik. A Liberty Dunaújváros tulajdonosa a Liberty Steel csoport célja az, hogy az acélgyártás 2030-ra karbonsemlegessé váljon, ami a zöldacél gyártását jelenti. Az új kihívás konfliktusokat rejt magában ugyan, de a megoldáshoz alapvető változásokra van szükség. A Liberty Dunaújváros dekarbonizációjának előkészítése érdekében 2023. szeptember 20-án bejelentették az együttműködést a kínai CISDI Engineering Co.-val. (“CISDI”) és a Magyar Gazdaságfejlesztési Minisztériummal.

(Forrás: messer.hu, thyssenkrupp-materials.hu, wordsteel.org, libertysteelgroup.com/hu)