Korhatár nélküli kavalkád lett a mostani nyárbúcsúztatóból

Dunaföldvár Horváth Zsolt, a város polgármestere ez alkalommal főrendezőként indította el az eseménysorozatot: 
– Az érdem az egyesületünké. Sajnos Oláh István elnök úr betegsége miatt most nem lehet itt velünk, ezúttal csak távolról támogat bennünket, ezért vállaltam el ezt a feladatot. Ezúton is jó egészséget kívánunk neki, és a mielőbbi visszatérésére várunk. 

A Dunaföldvári Sárga Pincésgödör Egyesület tagjai már szinte küldetésként is úgy gondolják, hogy nemcsak a borkultúrával kell alaposan foglalkozniuk, hanem az őket meglátogatók gyermekeinek és unokáinak is kedveskednek a rendezvény megszervezésével. Mellettük már kezdettől szívesen látják a külvégieket, és örömmel veszik a távolabbról érkezők érdeklődését is. 
– Sokat dolgoztunk azért, hogy ez egy olyan közösségi tér legyen, ahol az év minden napján jól érezhessék magukat az ide kilátogatók. Az út fejlesztéshez szükséges forrást pályázatból nyertük, amihez az önerőt az önkormányzat biztosította. A park és a színpad elkészítését a társadalmi felelősségvállalás keretén belül a Pannonia Bio Zrt.-nek köszönhetjük. Mellette a városunk többi játszóterének újjászületése is az ő segítségükkel valósult meg. 

Egészen különleges csapat a vöröskereszteseké, hiszen nélkülük nehéz elképzelni egy dunaföldvári családi rendezvényt. Ezúttal is jól szervezetten tették a dolgukat reggeltől estig. Vezetőjükkel, Kuti Valival beszélgettünk: – Sokféle „szakmába” ártottuk bele magunkat a mai napon is. Az egyik leglátványosabb produkció Rivnyák Erika alkotásai, a csuda szép gyümölcstálak voltak. Az általunk kínált minden finomságot lakossági adományként kaptuk, a dinnyét például (ami a névnaptól függetlenül nagyon finom volt) egy cecei termelőtől. Ebből friss gyümölcssalátát készítettünk, amit a gyermekeknek osztottunk el. Az egyik szekciónk a szörpölde, az ott fogyasztható italokat Szabó László készítette. 

– Természetesen szakmai feladatokat is elláttunk, így a szokásos egészségszűrés keretén belül a vérnyomás- és a vércukormérést. Folyamatosan jöttek be hozzánk, hogy igénybe vegyék ezt a szolgáltatásunkat. 
Ahány pince, annyi specialitás. Ez az ételre-italra egyaránt jellemző volt. Ami közös volt minden helyszínen: a gazdák jó előre invitálták az imponáló létszámban érkező barátaikat a terített asztalaikhoz. Kövics Sándor is jó szívvel várta őket. 
– Ez a vendégeskedés nem csak a meghívottaknak öröm, hanem nekünk, a vendéglátóknak is. Jó szívvel vártuk őket, mindenki elfogadta a meghívást, és akinek volt rá ideje és itthon tartózkodott, az előbb-utóbb meg is érkezett. Az ilyen alkalmakkor nem az üzleti kapcsolatok, vagy az érdekek szerint hívunk meg valakit, hanem az évek során kialakult önzetlen barátságok nyomán. Jóban-rosszban együtt vagyunk, és ha segítségre van szükségünk, akkor is szólhatunk nekik, mert megteszik, ami tőlük telik. 

A készülődést a legveszélyesebb feladattal, a vaddisznó elejtésével kezdtük, egy héttel ezelőtt. Mára már ott a bogrács­ban húzódik meg. Nem ezzel csalogattam a barátaimat, hiszen egy egyszerű pincepörköltet ígértem nekik. Az érkezésnél a kispoharas italok mellé mindenféle füstölt finomságok, és nagyon finom, szinte csipszes sült szalonna is került. Aztán a tálalásnál kiderült a mai titkunk, hogy ez azért nem egy hétköznapi főzet lett. Mellé finom földvári kenyér került és a kedvenc italaikkal kínáltuk őket. Végül házi sütemények és gyümölcs is került az asztalra. Jó hangulatban telt a napunk. 

A színpadi műsor első sorozatában a gyermekeknek kedveztek. Mások mellett a Löfan Mazsorett Csoport legfiatalabbjai is fellépési lehetőséget kaptak. A mentoraiktól, Bognár Annamáriától, a dunaföldvári és Szabó Petrától, a paksi gimnázium végzős tanulóitól ezt is hallottuk: 
– Ma csak három korcsoportunk mutatkozott be: az ovisok, a kadettek és a juniorok. Teljesen elégedettek vagyunk velük, mert nagyon szép volt a produkciójuk, nagyon élvezték, de koncentráltak, pontosak és mosolygósak voltak. A három pici lányunk: Bogi, Jázmin és Milla is nagyon komolyan vette a dolgát. Nyilván szurkoltam nekik, és a nézőtéren ugyan, de velük együtt csináltam végig a koreográfiát. Hibátlanok voltak, és a közönséget természetesen elvarázsolták. 

Igazi különlegesség volt... Ezt Magyar János főztjéről állítjuk, hiszen az olasz konyha egyik remek ételét készítette a vendégek számára. A séf is különlegességnek számít, hiszen a főztje nyomán kiérdemelte ezt a címet, pedig nem éppen rokonszakmákból érkezett, hiszen megbízható lakatosként és kamionosként ismeri őt a legtöbb ember: 
– Egy egyszerű paradicsomos tésztaételt készítettem, amit most Margherita néven emlegessünk! A receptet autentikus forrástól, egy idős, Róma környékén élő olasz hölgy­től lestem el korábban. Egy alkalommal a szomszédunkban készített egy igazi itáliai vacsorát, és én árgus szemekkel figyeltem minden mozdulatát. Minden rezdülést megjegyeztem, ahogy az elkészítéséhez való adalékok arányát is. Nagy tanulság volt, hogy ilyen egyszerű hozzávalókból náluk is fejedelmi étel készíthető. Ez a finomság sok fokhagymával, paradicsommal, olívaolajjal, egy pici vöröshagymával, húsos, füstölt főtt szalonnával készül. A végén sok friss petrezselyemmel és bazsalikommal koronázzuk meg ezt a finomságot. A vendégeim azt mondták, hogy legközelebb is ilyet főzzek, és meg ne próbálkozzak valami pörkölttel, mert ezt fantasztikusnak találták. A bizonyíték a bírálatukra, hogy ma is kiürült a nagy serpenyő, amiben készült! 
A nap folyamán ingyenes légvár, szörpölde, fagylalt, a védett pályán való lovas kocsikázás, és a nekik való műsorok emelték a gyermekek jó hangulatát. 
A délutánra és estére már a felnőtteknek szóló színpadi produkciók sora szórakoztatott: Suzy, majd Szávolovics Gabriella végül az Időutazó Rock Band koncertjeit élvezhették a vendégek.