2024.02.28. 07:00
Fejlesztések és társadalmi szerepvállalás - galériával
Dunaföldváron régi hagyománya van a malomiparnak. Már a XIX. században is volt gabonaőrlés, és természetesen napjainkban is van. A dunaföldvári malom tulajdonosa, a GOF Hungary Kft., amelynek tagjai magyar mezőgazdasági termelők. A malom igazgatójával, Lengyel Tamással beszélgettünk. Szóba kerültek az utóbbi évek fejlesztései és a társadalmi felelősségvállalás is.
Fotó: Szabóné Zsedrovits Enikő
A nyíregyházi központú GOF Hungary Kft. 2008 tavaszán vette át a dunaföldvári malom irányítását. Ennek alapvető célja az volt, hogy biztos piacot biztosítson a tulajdonosok, és a partnerek által megtermelt búzának, gabonának. Mára azonban a megemelkedett szállítási költségek miatt Dunaföldvár hatvan-nyolcvan kilométeres körzetéből szerzik be a megfelelő minőségű és mennyiségű alapanyagot. Ezzel a környék meghatározó felvásárlási pontjává, és egy biztos piacot nyújtó partnerévé vált a helyi termelők számára. 2023-ban elindították a barota-pusztai korszerű terményszárító berendezést, ezzel új munkahelyeket teremtettek, és már több mint ötven munkaerőt alkalmaznak.
Korszerűsítés és kapacitásnövelés
A dunaföldvári malomnál 2001-ben jelentős korszerűsítés és kapacitásbővítés történt (240 tonna/nap), ezzel az első tizenöt magyarországi legnagyobb kapacitású malom között szerepel.
A tulajdonosok az állandó fejlesztések mellett döntöttek, az elmúlt öt évben a technológiai fejlesztések mellett, kiemelt figyelmet fordítottak az energia hatékonyságra, így számos energetikai beruházást hajtottak végre.
- Ötszáz kilowatt napelemet építettünk be az utóbbi időben, ezt ebben az évben hatszáz kilowattra kívánjuk növelni. A gázkazánt villanyra cseréltük, a régi elavult villanymotorokat a legkorszerűbbekre. Ezzel tizenöt százalékkal csökkentettük az energia felhasználásunkat.
Ezt úgy tudnám a legjobban érzékeltetni, hogy az évi közel 2,5 millió kilowatt óra felhasználását 1,9 millióra csökkentettük. A gázfogyasztásunk az egynegyedére esett vissza, ezt az idei év végére nulla közeli értékre csökkentjük.
Emellett a kompresszorok meddő-hőjét visszavezetjük a szociális helyiségek és a műhelyek fűtésére – kezdte beszélgetésünket Lengyel Tamás.
- Fontos még megemlítenem, hogy a gázzal üzemelő targoncákat elektromosra, lítium akkumulátorosokra cseréltük. Ezzel a környezeti terhelést nullára csökkentettük, és a targoncák karbantartása is jóval olcsóbb, mint korábban. Közel hetven darab nyílászárót is kicseréltünk, így az üzemben nem csak energiamegtakarítást értünk el, hanem a környezeti zaj kibocsátásunkat is nagy mértékben csökkentettük. A hétvégeken a napelemekkel megtermelt energiát a jelenlegi rendszerbe töltjük vissza, de új energiatároló építését tervezzük, amelynek támogatásával hét közben használjuk fel a megtermelt energiát. A napelemes beruházások két-három év alatt, míg a többi öt-tíz év alatt megtérül. Dunaföldváron a barota-pusztai termény tároló telephelyükön munkába állt a tisztán elektromos, nulla károsanyag-kibocsátású rakodógép, ami optimális választás a környezetvédelem szempontjából. A próbákat már kiállta, nagy segítség a felvásárlási időszakban, hiszen amellett, hogy energiatakarékos, karbantartása is könnyebb – folytatta az igazgató.
Közép-Európában az első
- Tároló telephelyünkön száz kilowatt órás napelemparkot létesítünk. A tehergépjármű és rakodógép flottánkat is a legmodernebb, legenergiatakarékosabb kivitelűekre cseréltük le, illetve működik egy kizárólag elektromos üzemű rakodógépünk is. A homlokrakodónk az első Közép-Európában, de elképzelhető, hogy egész Európában is. A szárítótelepünkön nem használunk földgázt, hanem új alapelveken nyugvó, egyedi komplex terményszárító technológiával történik a szárítás. Az erdőírtásokból származó lehulló faágakkal, illetve a búza és a kukorica léhájából állítjuk elő a hőt. Ez a megoldás nullára redukálja a korábban alkalmazott külső energia szükségletét, és a terményszárítás során keletkező hulladékok mennyiségét.
Nincs környezetterhelés, gyakorlatilag tiszta levegőt fújunk ki. Kisebb az energia költségünk, ezért a termelőknek kedvezőbb áron tudunk szolgáltatást nyújtani.
A miénk egyébként a könyék legnagyobb terményszárítója és tároló telepe – avatott be minket néhány különlegességbe Lengyel Tamás.
- Rengeteget fejlesztenek, sokat tesznek azért, hogy minél jobb minőségben, minél kevesebb energia ráfordítással állítsák elő például a lisztet. Elterjedt Magyarországon, leginkább a vendéglátás oldaláról, hogy silány a magyar liszt, ezért importra kényszerül az ország. Mi erről a véleménye?
- Ez így nem igaz, nem tudom ezt finomabban megfogalmazni. Magyarországnak nincs szüksége liszt importra. A minőségi problémák abból adódnak, hogy a búza minősége a környezeti hatások miatt, az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat. Bár el kell ismerni, egyre nagyobb a törekvés a jó minőségű gabona termesztésére. Egyébként az, hogy néhány vendéglős, pizzéria tulajdonosa mit mond, nem értékmérő. Az éttermi fogyás a liszt piacán nem mennyiség. Elérhető itthon is a malmok kínálatában például a pizza liszt is. A kenyér és általában a pékipari termékek a tényezők. Magyarországnak évente nyolcszázezer tonna lisztre van szüksége, ebből hatvanezer az import, miközben százötvenezret exportálunk.
A minőség háromszáz forintnál kezdődik
- A boltok polcain különböző árkategóriákban találhatunk lisztet. Ön szerint hogyan vásároljanak tudatosan a háztartások lisztet?
- Az alsó polcos olcsó liszteket nem ajánlom senkinek. Háromszáz forintnál kezdődik a minőség, úgy gondolom, háromszáz és ötszáz forint között érdemes válogatni.
Itthon az a nagy baj, hogy nincs lisztfogyasztási kultúra.
Eleve alacsony a csomagolt liszt fogyasztás, egy főre és ebben benne van a csecsemő és az aggastyán is, évi tíz kiló. Ezért is nem kapható nálunk célliszt. Vagyis nem szokás, hogy külön lisztet vásároljanak az emberek a pizzához, a különböző tésztákhoz, a piskótához, hogy csak néhány terméket említsek. Ezzel szemben például az olaszoknál rengeteg céllisztet használnak, a megfelelő ételekhez a megfelelő liszteket.
Az ukrán hatás a piacra
- Hosszú ideje hallhatjuk, hogy az ukrán gabona gondot okoz egész Európának, így Magyarországnak is. Ön szerint milyen hatással van a hazai gabonapiacra az ukránon áru megjelenése?
- A Magyarországra történő import beszüntetéséig közvetlen hatással, rendkívüli árletörő hatással volt egész Európa terménypiacára, hiszen nem azonos termelési költségekkel és sokkal lazább termelési szabályok mellett állították elő a terményt. Mára közvetlen hatással nincs, de közvetve igen.
Az ukrán termények ugyanis hagyományos magyar piacokat vettek el tőlünk, így például az olasz vagy a német piacot.
Ezen felül a magyar termelőknek nagy problémát okoz az, hogy az input alapanyagok, mint a műtrágya, a növényvédelmi szerek 2021-hez képest minimum a duplájára nőttek, míg a terményárak 2021 óta legalább húsz százalékkal alacsonyabbak. Így nehéz minőségi és mennyiségi terményt előállítani.
- A GOF Hungary Kft. nemcsak a megújuló energia felhasználását tekinti kiemeltként, hanem a társadalmi felelőségvállalást is. A cég neve több jótékonysági akcióban is rendszeresen felmerül…
- Fontosnak tartjuk, hogy segítséget nyújtsunk több területen is. A Magyar Máltai Szeretetszolgálattal évtizedes kapcsolatunk van, rendszeresen ott vagyunk a dunaföldvári városi, és a környékbeli települések eseményein, mint támogatók. A Dunaföldvári Várnapoknak kiemelt támogatói vagyunk. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával is együttműködési megállapodást írtunk alá, több éve részt veszünk a Magyarok Kenyere programban. Itt a gazdák terményeiből, és a mi adományainkból, hozzájárulásunkból készült lisztet osztjuk ki a megnevezett szervezeteknek. A környékbeli iskolákban szakmai napokat tartunk, évente tizenöt osztályt látogatunk meg, bemutatjuk a malom széles szakmunkás repertoárját. Kiemelt támogatóként vehettünk részt a Tolna vármegyei Príma Díj gálaműsorán, ahol vállalatunk letette a voksát a kultúra, a kiemelt társadalmi szerepvállalás, és vállalkozói területen végzett kiemelkedő munkák elismerésének támogatásában. Vagyis vannak kezdeményezések, események, amelyek irányába elkötelezettek vagyunk, szeretnénk, ha ne csak a gabonafeldolgozásról jussunk eszükbe az embereknek.
A Reitter-gőzmalommal kezdődött
A dunaföldvári Reitter-gőzmalmot 1884-ben alapították. Alapítója és tulajdonosa Reitter Ferenc volt (Dunapentele, 1855 – Dunaföldvár, 1918. február), aki 1881-ben költözött Dunaföldvárra.
Magyarországon a malomiparban az 1850-es években tértek rá a gőzgépek alkalmazására. Nem csupán Dunaföldváron, de országosan is összefüggött a modern ipar kialakulása a mezőgazdasággal.
Reitter Ferenc dunaföldvári malmának kezdeti teljesítménye 24 mázsa búza/nap volt, a gabonát természetesen már gépi erővel dolgozták fel. 1890-ben Reitter egy hatkabinos fürdőt is létesített, 1898-ban pedig saját gőzmalma és fürdője ellátására artézi kutat készített. Ez volt Dunaföldváron az első artézi kút.
Ebben az időben a búzát gabonakereskedők hozták, akik azt a malomnak nagy haszonnal adták tovább. Magának a lisztnek az értékesítését a malom végezte. A környező települések gazdái viszont saját búzájukat hozták őrlésre, amit haza is szállítottak. A malom dolgozóinak létszáma húsz fő volt, közülük tizennégyen a gépeknél dolgoztak.
Az üzem felújítási költségei azonban nem térültek meg a bevételekből. A település és a környék jómódú parasztsága azonban részvényeket vásárolt, és 1919-ben megalakult a Dunaföldvári Polgári Gőzmalom Részvénytársaság. Nyereségesen termelni a gazdasági válság időszakában sem tudott, mert a munka irányításába részvényesi jogon hozzá nem értők is beleszóltak, másrészt a válság a mezőgazdaságban is fokozatosan jelentkezett. 1918-ban részvénytársaság alakult egy új dunaföldvári gőzmalom felállítására. Reitter februárban meghalt, malmát az új cég megvásárolta és tovább működtette, de még ugyanebben az évben megkezdte egy új malom építését. Ez a malom – erősen átalakítva – ma is működik.
Forrás: dunafoldvarimalom.hu
Látogatás Dunaföldváron a malomban
Fotók: Szabóné Zsedrovits Enikő