Kimegyek én az ócskapiacra, ami nem is ócska

Az egyes szolgáltatóház üzletei  előtti placcon egy kisebb zsibvásáron válogathatunk a különböző termékek közül. Gyerekkoromban ócskapiacnak nevezték az ilyen és hasonló kirakodóvásárokat. Bár az ócska szó már akkor sem volt helytálló, hiszen a miskolci Zsarnai piacon komoly régiségeket, ritkaságokat lehetett vásárolni, nem  beszélve a lengyelek és a jugoszlávok csempészáruiról. Általuk csak az „ócskapiacon” kaphattunk Lewis vagy Lee márkájú farmernadrágot, kazettás magnót, hozzá kazettát, bakelitlemezeket a legnagyobb angolszász rocksztárok felvételeivel, Marlboro cigarettát és különböző kozmetikumokat. (Ne feledjük, a hetvenes, nyolcvanas évekről beszélek, amikor Magyarországon tombolt a szocialista rendszer hiánygazdasága.)

No, manapság már szerencsére más a helyzet, a boltok teli vannak áruval, de azért a dunaújvárosi piac zsibvásárát is érdemes meglátogatni. 

Ugyanitt CD-lemezekhez is juthatunk. Eggyel arrébb egy játékszigetet találhatunk, a plüss állatok darabja 500 forintba kerül, válogathatunk társasjátékok közül, és rengeteg Kinder tojásból való figura is vár ránk a piacon. De nem hiányozhat a kínálatból az édesség, és az élelmiszer sem, például széles a választék konzervekből és üdítőkből is.

Igaz, már a „rendes” piacon láthattunk egy standot, amely kínálata egy kicsit kilóg a sok zöldség és gyümölcs közül. Nevezhetnénk a standot reformnak is, mivel az egészséges táplálkozást hívatott népszerűsíteni. Néhány igazi különlegességgel is találkozhattunk, salátákhoz kaphatunk dióból, mákból, mogyoróból és csipkebogyóból készített olajokat is. (Ez utóbbi természetes bőrápoló szer is, többek között késlelteti a bőröregedését.) De vitaminokat, gyógynövényeket és fűszereket is kínáltak a kereskedők. Nem feledkeztek el a „mentes” dolgokról sem, cukor- és lisztpótlókat is vásárolhattunk.