A húsmentes világ felé haladunk?

Ha erről a kérdésről beszélünk nem szabad megfeledkezni az egyre nagyobb teret hódító húsmentes életmódot követőkről sem, amelyek, ha hazánkban még nem is közvetlenül, de hatással vannak az iparágra, világszerte pedig máris masszív fogyasztói réteget alkotnak.

A húságazatot az elmúlt két évben az jellemezte, hogy jelentősen megnövekedtek az élősertés árak, amely a sertés tenyésztőknek a korábbi évekhez képest kellemesebb helyzetet teremtett. Ez napjaink jellemzője is, hiszen ötéves átlagot lényegesen meghaladó élő sertés árak vannak. Ezzel szemben, ha külön vesszük a vágóhidakat és a készítménygyártókat, akkor elmondható, hogy ezen ágazatok nehezebb helyzetben vannak, mint két-három évvel ezelőtt – fogalmazott az Agrárszektornak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.

Ha az összes húsfogyasztást vesszük figyelembe, akkor elmondható – a KSH néhány évvel ezelőtti adatai alapján – hogy 

Ennek jelentős részét, 25-30 kilogrammot a sertés-, ugyanennyit pedig a baromfi húsok tesznek ki, ehhez képest elenyésző mennyiségben pedig a marha, kecske és az egyéb állatok vannak jelen.

Nyugat-Európai régiókban vannak olyan piackutatási adatok, amelyek alátámasztják, hogy folyamatosan növekszik a húskészítményeket teljes mértékben, vagy részben elhagyók száma, és ahogyan haladunk az egyre fiatalabb generációk felé, ennek aránya egyre nagyobb. Egészen biztos, hogy Magyarországon is van ennek tere, de ennek mértéke napjainkban még nem olyan hatalmas, hogy az a piaci folyamatokat látványosan befolyásolja - fogalmazott az elnök. Hozzátette, Magyarországon még mindig van olyan társadalmi réteg, amely jövedelmi nehézségek miatt nem vásárol annyi húst, amennyit szeretne. Reményeik szerint, a reáljövedelem növekedésével az imént említett társadalmi réteg húsfogyasztás is növekszik majd.

Bergovecz László, a Magyar Vegán Egyesület elnöke elmondta, hogy a húsipar, mint olyan világszerte nem visszaszorulást, hanem növekedést mutat.

 A MAVEG NÉGYOSZ-szal készített közös felmérése során kiderült, hogy a magyar lakosság egy százaléka vegán, tehát semmiféle hús eredetű élelmiszert nem fogyaszt, a társadalom két százaléka vegetáriánus, tehát húst nem, de más, állati eredetű terméket, például tojást fogyaszt. Az adatok alapján a magyarok tizenhárom százaléka pedig flexitáriánus, amely azt foglalja magába, hogy az illető minimálisra csökkenti az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását.

Az etikai dilemmák mindennapossá válnak az emberek szemében - fogalmazott az elnök. A húspótló élelmiszerek egyre nagyobb teret hódítanak, egyre nagyobb számban találhatóak meg a boltok polcain. A húsmentes életmódba teljes értékű tápanyagként be illeszthetőek a hüvelyesek, a gombafélék, és a tofu is, illetve a különböző gabonákból készült élelmiszerek. Ezek megjelenési formája, mennyisége napjainkban igencsak előre tört, nagyon kevés olyan bolt van már, ahol valamilyen formában ezek az alternatív termékek ne lennének jelen.

A dunaújvárosi Forster Húsáruház üzletvezetőjét, Forster Pétert kérdeztük arról, ők milyen fogyasztási és forgalmi változásokat tapasztaltak az elmúlt egy évben.

A húsfogyasztási szokások változását azonban mi is érzékeljük. Azt látjuk, hogy hét elején nem nagyon főznek az emberek, és a fiatalabb korosztályok a csirkét és a különböző szárazhúsokat helyezik előtérbe. Az idősebbek a klasszikus pörköltfőzők. Azt is érzékeljük, hogy a sertéshús vásárlása visszaszorulóban van. Ami lényeges még, egy éve az árak stagnálnak.

Forrás: agrarszektor.hu