2024.08.06. 20:00
Mi történik, ha nem kapunk meghívót a társasházi közgyűlésre?
A társasházak döntéseit a közgyűléseken hozzák, mi történik, ha nem kapunk rá meghívót?
Illusztráció
Sajnos sokan megtapasztalják, hogy távollétükben, a „fejük felett” hoznak döntést, de a meghozott döntések rájuk is kötelezettséget rónak. Milyen jogsértésekkel találkozhatunk a gyakorlatban? - magyarázza dr. Sürü Renáta, jogtanácsos, közigazgatási szakértő. Az alábbiakban néhány általában felmerülő problémát veszünk górcső alá, s arra keressük a választ, hogy mi rá a jogszerű megoldás.
A társasházi közgyűlés összehívása mindig elég aggályosnak tűnik. Néha van olyan érzésünk, mintha direkt "elfelejtettek" volna bennünket értesíteni.
Íme, néhány példa, és zárójelben a szabályok.
1. Nem kapott meghívót a tulajdonos. (A társasház SZMSZ-ében foglaltak szerinti módon kell kézbesíteni a meghívót. Ha az van benne, hogy elég kifüggesztve is, akkor nem lehet reklamálni.
2. Nem kapott meghívót a házaspár mindkét tagja külön. (Mindkét félnek külön névre szóló meghívót kell kapnia.)
3. Meghatalmazás nélkül szavaz a szintén tulajdonos házastárs, testvér, örökös. (Kizárólag a házastársak szavazhatnak meghatalmazás nélkül egymás nevében.)
4. Nem állapították meg a határozatképességet minden határozathozatal előtt. (A közgyűlés elején és minden határozathozatal előtt meg kell állapítania határozatképességet és azt a jegyzőkönyvben rögzíteni.)
5. Nem kaptak írásbeli tájékoztatást a meghívóban szereplő határozati javaslathoz. (Nem minden esetben okozza a határozat érvénytelenségét, de van olyan téma, pl. a költségvetés elfogadása, amikor igen.)
6. A tulajdonostárs nem kapott meghívót a közgyűlésre. (Amennyiben a tulajdonostárs nem jelölt meg más értesítési címet a közös képviselő számára,
a meghívó postaládában történő elhelyezése jogszerű meghívásnak tekintendő.)
7. E-mailen küldték el a meghívót. (Amennyiben az SZMSZ-ben rendelkeztek erről a kézbesítési módról szabályosnak tekintendő.)
Amennyiben a fent felsoroltak előfordulnak, a társasház nem a törvényes keretek között működik. Ebben az esetben elsősorban az adott település jegyzőjéhez, illetve közvetlenül a bírósághoz lehet fordulni keresettel. Egy dolog lényeges, hogy ezt kizárólag 60 napon belül teheti meg, aki sérelmezi a meghozott döntést.