Nagykarácsony – Benépesült az Élmények Erdeje

Nagykarácsony felett a délelőtti borongós idő után megrázta magát a Nap és két óra után előbújt, hogy beragyogjon bennünket. Olyan volt, akár egy mesebeli jelzés és talán sokaknak jókedvet adott arra, hogy átlépjék a lakásuk küszöbét. Az Élmények Erdejéből már két kilométerről hallatszott a gyermekek boldog zsivaja. Sokfelé jártam úgy a világon, hogy egy parkolóban nem találtam meg az autómat, de hogy ez a csúfság Nagykarácsonyban is megesik velem, azt soha sem gondoltam volna! Pedig így történt. Ezúttal nem bántam, mert az előttem járók a mesebeli helyszínre érkeztek.

Nagykarácsony – Örömöt okozni jó dolog

Nagy-Kovács Andrea az Együtt Nagykarácsonyért Egyesület egyik tagja és szóvivője „egy kis időt” eltöltött a társaival azért, hogy örömmel vegyes kis borzongást okozzon a hozzájuk látogatóiknak… 

– Komoly és jó szándékú tervekkel készültünk erre a hétvégére, mert nagyon szerettük volna, ha jó napja lett volna azoknak, akik úgy döntöttek, hogy fölkeresnek bennünket szombat délután! Biztos volt, aki megijedt a fák között, de amikor megoldotta a feladatokat és visszatért a hídon, azokat egy kis szeretettel-mosolygással, na meg az elnyert cukorkákkal gyorsan megvigasztaltuk. Érdekes, hogy a kicsik többsége, talán a mesefilmek hatására roppantul élvezi a riogatást. Elvégre itt az igazi 3D-ben ő egy igazi filmhőssé válhat! Nem csak a szívünkkel néztük ezt a kis erdőt, hogy szépnek lássuk. Jó érzés, hogy rendszeresen, év közben is van a helyszínünknek látogatója, tehát valószínűleg másokat is megfogott magának. Persze most nem csak a természeti szépséget akartuk megmutatni, hanem egy közös játékra is csalogattuk a vendégeinket. És, ha már a mesevilág peremén „egerésztünk”, akkor naná, hogy tizenhárom állomást jelöltünk ki az ilyet kedvelők számára.

Példátlan, krimibe illő eset nyomán

– Az történt, hogy az erdő szélen lakó, egyébként igazoltan jó szándékú boszorkányunk, egyszer csak berohant az erdőbe, és azóta a nyomát sem találta senki sem! Ez volt a mi mesebeli történetünk alapja. Az ő megkeresését végezhették el a mint kiderült, nagyon ügyes és kíváncsi vendégeink. (Gyanús, hogy a sokféle játékból a gyermekeket kísérő idősebb családtagok is kivették a részüket. Ami persze külön örömöt jelent a számunkra.) Az biztos, hogy csak a boszorkányt kiszabadítók hagyhatták el az erdőt. Tekintve, hogy senkit sem jelentettek eltűntként, és mi is csak jókedvű, az élményeket lelkesen mesélőkkel találkoztunk, gyanítható, hogy csupa jól felkészült „helyszínelővel és nyomozóval” volt dolgunk ezen a délutánon.

Rémisztő lények

- Ahogy leszállt az este, megjöttek a zseblámpás vendégeink és a fák között az erdő titkos lényei okoztak ribilliót. Volt ám sikítás, ordítás, kiabálás és persze az egészet a nevetés zárta le. Tehát az erdő szellemei, csak játszani akartak a látogatókkal, így aztán mindenkinek jól telt az ideje.

A catering

– Az nem csoda ám, hogy a mi vendégeink nagyszerű kondícióval teljesítették a nem éppen rövid erdei távot, és állták az izgalmas kihívásokat! Speciális, (nyilván) varázsfüves zsíros kenyerekkel és teákkal pótolhatták az energiájukat. Némelyikük annyira fölbátorodott, hogy még a jósnő mindent látó tekintetét is állták a sátrában. A végén jóleső fáradtság járt át bennünket, ugyanis volt itt egy kis „fennforgás” ezen a délutánon itt a a mi világunkban…. Az az igazság, hogy ennyi parkoló autót még nem láttunk az Élmények Erdejéhez vezető út mentén. Aligha tudtuk volna lebonyolítani ezt a rendezvényt a szépszámú segítőink nélkül. Közöttük voltak a helyiek, az önkormányzat, a Polgárőrök, és a civilek, de nagy örömükre Előszállásról és Dunaújvárosból is érkeztek segítőink. Köszönjük a támogatásukat, az Együtt Nagykarácsonyért Egyesület részéről a két társam, Boni Linda és Máté-Mérei Bernadett nevében is. Az idelátogatókat pedig szeretettel várjuk a következő eseményünkre!