Šrámek népszerű, fürdött a sikerben

– Túláradó szeretettel fogadta a közönség. 
– Tökéletes a hangulatom most, a fellépés után. Megmondom őszintén, hogy reméltem, hogy ilyen lesz a közönség. Nagyon boldog voltam a színpadon, mert láttam az emberek szemében, hogy szeretik azt, amit és ahogyan csinálom. Szerintem ez a lényeg az egészben, hogy megadtuk egymásnak a tiszteletet, és jól éreztük magunkat. 
 

– Kellemes, friss hangszerelésű dalokkal érkezett. 
– Hál’ Istennek sok emberrel dolgozhattam, hogy ez így sikerüljön. A saját dalaim közül a legutóbb megjelentet, a „Próbáljuk meg” címűt például a Delhusa Gjonival énekeltük fel. Voltak köztük Csicser Norby-szerzemények és Zámbó Jimmy-dalok, és persze a Korda Gyuri dala a Lady „N”, amivel a legutóbbi fesztivált megnyertem. Egyszóval sok olyan dalt énekeltem, amit nemcsak a közönség, hanem én is nagyon szeretek. 
 

– A fellépés után, mint bárki más, tett egy sétát a falunapi forgatagban. 
– Ilyenkor jól érzem magam, olyan, mint ha otthon lennék. Imádok szemtől szembe találkozni az emberekkel, látni, hogy ők mit csinálnak és szívesen fotózkodok velük, vagy autogramot is írok. Ez a legkevesebb, amit adhatok azért, mert eljöttek, hogy meghallgassanak, és arra is időt szánnak, hogy személyesen is találkozzanak velem. 
 

– Egy ilyen kicsi faluban is fontos fellépni? 
– Persze, nagyon is, hiszen nem a település mérete számít, hanem az a hatalmas szeretet, ami itt fogadott. És még valami: ajándékot is kaptam az egyik rajongómtól, amit direkt nekem készített. Ez majdnem minden fellépésemnél előfordul, amit nem lehet megunni. Komolyan hálás vagyok érte, hiszen nem itt a vásárban vett valamit nekem, hanem már otthon elhatározta ezt a dolgot, és el is készítette! Természetesen ez egy rendkívüli kedvesség, amit soha nem várok el senkitől sem. 
 

– A még nagyobb sikerek vajon nem szippantják el az ilyen kis színpadokról? 
– Az a durva, hogy már lassan nyolc éve, hogy ezt csinálom, de úgy érzem, hogy még mindig a földön járok. Persze vannak olyan kollégáim, akik egy év után már azt is elfelejtik, hogy mi az igazi nevük és honnét indultak. Ezért azt hiszem, hogy az emberek tisztelik bennem és szimpatikus nekik, hogy változatlanul ugyanolyan vagyok, mint ők. Nem is értem, hogy miért lennék más. Azért mert a tévében is szerepelek? Azt hiszem, az erősen a szerencse dolga. Hálás vagyok a rajongóimnak, hogy ennyi év óta mellettem állnak.