Műsor, táncház, jelmezverseny

Az este levezénylését a Barina két tagja, Iker Kamilla és Görög Balázs vállalta magára. A Rácalmási gyermek-színjátszókör nevében a klub vezetője Balázsné Sata-Bánfi Ágota köszöntötte az összegyűlt jelmezeseket és a vendégeket, majd az apróságok farsangi énekkel, versekkel, mondókákkal szórakoztatták a közönséget. A színjátszók műsora után Iker Noémi rövid néprajzi előadást tartott a farsangról, amelynek időszaka Vízkereszttől Húshagyókeddig tart, és bálok, lakodalmak, mulatságok időszaka volt. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató, tavaszköszöntő is, no meg az ártó szellemeket is ilyenkor kell kiebrudalni. Ebben az időszakban rendeznek meg olyan nagy hírű rendezvényeket, mint a Velencei Karnevál, vagy a Busójárás, mindkettő a "maszkos alakoskodás" kiteljesítő alkalma. A beöltözések kedvelt formái voltak az ördög, a katona, a koldus, vagy a cigány (Görög Balázs ilyenben pompázott), illetve az állati alakoskodások, ilyenek a medve, a kecske, a gólya és a ló. Az időszak fontos eseménye volt a vénlánycsúfolás, az ál-lakodalom és az asszonyfarsang, a rönkhúzás, a kakasütés, gúnárszakítás is. Az utolsó esemény a bőgőtemetés, amikor a bőgőt a hagyomány szerint éjfél előtt fél órával egy asztalra teszik, melynek négy sarkán gyertyát gyújtanak. A bőgőt mindenki megsiratja, hiszen vége a vigalmak, mulatságok idejének, és kezdődik a böjt. Szó esett a farsangi ételekről is, mint például a szalagos fánk.

Az előadás után ismét a színjátszók vették át a terepet egy kis verselésre, majd a vendégek egy rögtönzött táncházban találták magukat. A két Barinás táncos vezetésével Moldvai, Kecskés nevű táncot tanulhattak, párba kapaszkodva énekelték, hogy "Sirítsd meg, fordítsd meg, elé felé indítsd meg!", de belefért az estébe még egy körtánc megtanulása is.
Ekkor érkezett el az a pillanat, amire talán legjobban várt az a 20 gyerek, akik beneveztek a kreatív jelmezversenybe. Egyesével járultak a kéttagú zsűri, Bánhegyesiné Simon Mária és Schmidt-Czetli Ágnes elé. Egymást követték a hercegnők, dínók, nindzsák, de egészen fantáziadús jelmezötletek is előkerültek. Végül a zsűri úgy döntött, hogy az első helyezést is az egyik legötletesebb jelmez és viselője kapja,  mégpedig Stanga Bianka, aki tükörtojásnak öltözött. A második helyezett Juhász Dorka és varázslójelmeze lett, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig Pósa Réka állhatott, aki epernek öltözött.

Mindezen izgalmak után a kiszebábu-készítés következett a Rácalmási Festők Baráti Köre tagjaival, ám nem a farsangi hagyományoknak megfelelően jártak el velük, sem nem égették el, sem a Dunába nem dobták őket érthető okból. A fánkbizottság eldöntötte, hogy ki sütötte a legjobb fánkot, majd mindenki ellenőrizhette is ennek helyességét, ugyanis szeletekre vágva szétosztották a verseny alanyait. A
fánkkóstolás, üdítő szürcsölés után már csak egyetlen dolog maradt hátra, a gyermek álarcosbál, magyarul a buli, a disco, ahol kitombolhatták magukból a verseny izgalmait.