Mi lehet a sorsa a nagymama régi könyveinek?

Nem minden előzmény nélküli volt ez az elhatározás, hiszen a Sugárúti Fesztiválon már próbálkoztak ezzel, s bizony a várakozásukat is felülmúlta a kezdeményezésük sikere. Hogyan kerülnek a könyvek a rendezvényekre, s milyen könyveket bocsátanak áruba, erről beszélgettem Tóth Évával a könyvtár vezetőjével: 

Könyvek, amik megvásárolhatók

– Spontán ötlet, önként vállalt kezdeményezés volt. A könyvtáros kollégák jelezték, hogy lesz egy jó rendezvény, és egy jó rendezvényről úgy gondolták, hogy nem hiányozhat a könyvtár sem.

Ez volt az első ilyen parázs-varázsos kitelepülésük. Hogy sikerült?

– Pozitív visszhangja volt a résztvevők, de a mi könyvtáros kollégáink oldaláról is. Örültek azok, akik lent jártak a rendezvényen, hogy a sok minden mellett még könyveket is láttak.

Most is, ahogy beléptem a könyvtárba, azt láttam, hogy különböző árfekvésű könyveket vásárolhatok az előtérben. A 100 forintostól az 1000 forintosig tudok válogatni műfaji megkötöttség nélkül. Milyen könyvek kerülnek értékesítésre, s miért van erre szükség?

– Az elején le kell szögeznem, hogy nem vagyunk antikvárium. A könyvtár nem üzleti vállalkozásként foglalkozik könyvértékesítéssel. Gyakorlatilag arról van szó, hogy sokan a megunt vagy megörökölt vagy valahogyan hozzájuk került könyveket, amire otthon nincs szükségük, azt behozzák ide a könyvtárba, felajánlják a könyvtárnak. Mi igyekszünk ezeket hasznosítani. Nagy valószínűséggel a behozott könyvek jelentős része már megvan az állományukban. Ha a mi példányunk rosszabb, mint amit behoztak, akkor természetesen cseréljük, az állományilag fölöslegeseknek olyan gazdát keresünk, aki viszont örömmel viszi haza ezeket.

Itt a hagyatékról beszélt. Nagyon sok örökös nem tud mit kezdeni a rájuk maradt könyvekkel. De gondolom, a könyvtár sem képes korlátlan mennyiségben és bármilyen könyvet átvenni…

– Így van. Van egy állományunk, amit gondozunk, és abban megvannak azok a példányok, amikre olvasóink kiszolgálásához szükségünk van. Így a hozzánk került plusz könyveket, amik hagyatékból vagy olvasói felajánlásból érkeznek hozzánk, azokat tovább ajándékozzuk. Vagy ingyenesen, ajándék formájában adjuk tovább, vagy csekély térítési összeg ellenében vásárolhatóak meg. Szeretnénk, ha minden jó könyv jó helyre kerülne.

Tehát nem az elégetés, nem egy pincében dohosodás lesz az osztályrészük, hanem ismét olyan valakiké lehetnek, akik értékelik ezeket a kiadványokat. Bárki beadhat ide bármilyen könyveket? Vagy vannak bizonyos korlátozások?

– Volt olyan kérésünk, hogy az adományozók 2000-es évek után megjelent könyveket hozzanak csak be, sajnos ez nem működik, így mindenféle témájú és korú könyv kerül hozzánk. Azokat a könyveket várjuk és fogadjuk, amik használható állapotban vannak, amilyeneket bárki szívesen a kezébe venne.

De láttam itt új és újszerű könyveket is...

–Ilyen is gyakran előfordul. Sokan megvásárolják a könyveket, elolvassák, és aztán nincs rá szükségük, nem szeretnék otthon tárolni, ezeket a friss megjelenésű könyveket szívesen fogadjuk, állományba vesszük vagy továbbértékesítjük. 

Egyre drágábbak a könyvek

Tudom, hogy a könyvtár meghatározott nagyságrendű összeget fordíthat új beszerzésre, illetve pótlásra. Az is nyilvánvaló, hogy a könyvek évről évre egyre drágábbak, Hogyan tudnak dönteni és gazdálkodni, hogy mit vásároljanak meg a rendelkezésre álló keretből és mit ne?

– Éppen most készített a kolléganőm egy felmérést, és úgy találta, hogy az az átlagár, amin 2024-ben könyvet tudunk vásárolni, az 4625 forint. A gyerekkönyvek átlagára még magasabb. A gyermek ismeretterjesztő kiadványok ára meghaladja az 5000 forintot, de elérheti a 7000, a 8000, sőt a 9000 forintot is. Azt látjuk, hogy folyamatosan, az utóbbi időben drasztikusan nő a könyvek ára. Szerencsére léteznek könyvtáraknak nyújtott könyvforgalmazói kedvezmények. Próbálunk olyan helyeken vásárolni, ahol kedvezményeket kapunk, de előfordul, hogy bizonyos könyveket nem tudunk csak eredeti áron megvásárolni.

Mi alapján döntenek? Hiszen rengeteg kiadó van, rengeteg magánkiadvány is megjelenik, nagyon széles a kínálat?

– Gazdag a könyvkínálat, nem könnyű benne eligazodni, igyekszünk napra készen követni a könyvkiadást. Elsősorban a Könyvtárellátó kéthetente megjelenő „Új könyvek” című kiadványából tájékozódunk, ami a könyvpiac aktuálisan megjelenő kiadványait tartalmazza erős válogatással, nincs benne minden megjelenő könyv, de a benne szereplőkről tartalmi leírásokat is olvashatunk. Ez egyfajta iránymutatás számukra, de mindemellett figyeljük az ünnepi könyvheti könyvajánlókat és az egyéb helyeken megjelenő könyvajánlásokat is. Hangsúlyosan figyelembe vesszük az olvasóink kéréseit. Ha egy olvasó azzal a kéréssel fordul hozzánk, hogy egy bizonyos könyvet szeretne, akkor utánanézünk. Ha illeszkedik az állományunkba, és úgy látjuk, hogy szükséges lenne beszerezni, akkor természetesen megvesszük.

Mit jelent, hogy illeszkedik az állományukba?

– Városi könyvtár vagyunk, Dunaújváros városi könyvtára. A Dunaújvárossal kapcsolatos, Dunaújvárosra vonatkozó, vagy dunaújvárosi szerzőjű könyveket teljességgel gyűjtjük, ezeket mindenképpen megvesszük. Mindemellett általános gyűjtőkörű városi könyvtár vagyunk, a szakirodalmat bizonyos mélységig gyűjtjük, a szépirodalomból is válogatással szerzeményezünk. 

Körülbelül a megjelenő könyvek hány százalékából tudnak válogatni?

– Erre nehéz válaszolni, mert ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy pontosan milyen mennyiségű könyv jelenik meg évente. Nem törekszünk a teljességre, nem tudunk, és nem is ez a feladatunk. Egyrészt a pénzügyi lehetőségeink sem teszik lehetővé, másrészt pedig a könyvtári rendszerben elfoglalt helyünk, a feladatellátásunk sem ezt kívánja tőlünk. Városi könyvtárként válogatunk a megjelent kötetekből, a megyei könyvtárak szélesebb körű szerzeményezést folytatnak, de ők sem vásárolnak meg mindent, a megjelenések teljességre törekvő beszerzése a nemzeti könyvtár feladata. Hangsúlyoznunk kell, hogy dokumentumbeszerzési keretünket legoptimálisabban felhasználva, a meglévő állomány és az olvasói igények figyelembevételével, értékorientáltan szerzeményezünk. Gyorsan megjelennek könyvtárunkban az újdonságok, közöttük azok a könyvek is, amelyek néha elérhetetlenül drágának tűnnek a könyvesboltban, nálunk hamar lehet kölcsönözni a friss megjelenésű köteteket. Ehhez nem kell mást tenni, csak be kell jönni a könyvtárba. A beiratkozási díjunk sok-sok éve nem változott, kevesebb, mint egy fél könyv áráért be lehet iratkozni a könyvtárba, és tagként korlátlan mennyiségű friss vagy akár régebbi megjelenésű könyvet el lehet olvasni.

E-könyvek és a diavetítő

A könyvtárközi kölcsönzés még mindig létezik?

– Létezik. Ugyan kisebb mértékben működik, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt, mert a postaköltséget az olvasónak kell fizetni, és az elég magas. A csökkenő könyvtárközi kérés abból is adódhat - ami egyébként jó hír –, hogy sok minden online is elérhető. Gondolok itt a főiskolások, egyetemisták tankönyveire. A folyóiratcikkek elérése egyszerűbbé vált, vagy online elérhetőek, vagy könyvtári rendszeren belül, szkennelve gyorsan hozzáférhetőek a keresett anyagok.

Hogy állnak az elektronikus könyvekhez?

– Egyelőre úgy gondoljuk, hogy az elektronikus könyvek nem a könyvtári tematika részei, inkább magánhasználatra vannak. A mi olvasóink hagyományos módon, kézbe akarják fogni a könyvet. Mindemellett gyűjtünk hangoskönyveket, és a DVD-filmeket is, utóbbiak már kifutóban vannak. Van egy ellenpéldám is, ami azt igazolja, hogy valamiben visszatérünk a múlthoz. A gyerekeknél a diafilmek, amik újra reneszánszukat élik. Örömmel tapasztaltuk, hogy a diafilmkölcsönzésre növekvő igény van.

Azért népszerűbb a diafilm, mert az nagyobb teret enged a fantáziának?

– Pontosan. Ezt közösen kell nézni, itt együtt kell lenni hozzá, ezt el kell olvasni a szülőnek, tehát nem a gyors és felületes élményszerzésről szól, hanem olyan lelassított pillanatélményekről, amik szükségesek a lélek egészséges működéséhez, ez a meseolvasás lényege is. Nagyon fontos, hogy a szülő észrevegye, hogy a gyereknek nem arra van szüksége, hogy a tévében nézzen gyorsan pergő mesefilmeket, hanem azt szeretné, hogy anya odaüljön mellé és elővegye azt a bizonyos könyvet, és lassan és többször, akár minden nap hosszú időn át újra és újra ugyanazt végigolvassák. Vagy lehet, hogy arra van szüksége, hogy egy diafilmet nézzenek sokadszorra, közösen. 

Visszatérés a könyvekhez?

Egyre több szülő tiltja, legalábbis az első pár évben azt, hogy a gyereke tévét nézzen...

– Hát látunk ilyeneket is, de látunk olyan szülőket is, akik még nincsenek tisztában a korlátlan televíziózás, telefon és számítógéphasználat veszélyeivel. Ezért törekszünk arra, hogy a szülők nemzedékét is tanítsuk, felhívjuk a figyelmet a meseolvasás fontosságára, ellásuk őket a gyermeknevelés korszerű irodalmával. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy találkozhassanak egymással, amíg a gyermek játszik, élvezi a könyvtár tereit, addig a fiatal szülők tapasztalatot cserélhetnek egymással.

Hogy látja, mi a könyvtár jövője?

– Lehet látni, hogy nő azoknak a tábora, akik a megnövekedett könyvárak miatt nem tudják vagy nem akarják már otthonra megvenni azt az irodalmat, amire vágynak, viszont szívesen olvasnák ezeket a könyveket és ezért hozzánk fordulnak. Bízunk abban, hogy a következő nemzedékekben egyre többen lesznek olyanok, akik a könyvek által teremtett világnál maradnak, vagy visszafordulnak hozzájuk. A könyvtárnak, haladva a már megkezdett úton, tovább kell fejlődnie, megtartva hagyományos értékeit időről időre meg kell újulnia. Modern technikai eszközökkel felszerelt, széles szolgáltatási körrel bíró, kreativitásra ösztönző, kulturális közösségi térré kell válnia, hogy a város lakóit a huszonegyedik század igényeinek megfelelő módon tudja szolgálni.