2024.09.13. 16:00
Az erdőben lakunk, vadak vagyunk
A tanévkezdés sokak számára azt jelenti, hogy vége a henyélős nyárnak, a dolgos hétköznapokat éljük. A nyári pihenés napjai alatt sokan elővették azokat a könyveket, amelyeket gyűjtögettek, hogy: "Ezt majd kiolvasom, amikor lesz rá időm!" De még most sem késő belelapozni és elkezdeni olvasni egy-két kötetet. A bakancslistás könyveik mellé javasoljuk a fiataloknak is, hogy olvassanak, válasszanak olyan köteteket is, amelyeket a dunaújvárosi József Attila Könyvtár munkatársai ajánlanak. Ezúttal Pokornyi Orsolya ajánlja Katya Balen: Október, Október című regényét.
„Az erdőben lakunk, vadak vagyunk. Ma éjjel a csillagporos égre vonyítunk.”
Október egy erdőben él kettesben az apukájával. Az anyukája egy nagyvárosban, Londonban lakik, de a kislány hallani sem akar róla, mióta elhagyta őket.
Októbernek mesélnek a fák, a növények, az erdőben talált kincsek, emellett rengeteget olvas. Megment egy elhagyott, pici gyöngybaglyot az éhhaláltól, akivel elválaszthatatlanok lesznek.
Aztán a tizenegyedik születésnapján minden a feje tetejére áll.
Apukája súlyosan megsérül, és kórházba kerül, így Október kénytelen Londonba költözni az anyukájához, és iskolába járni.
A kétszemélyes világ hirtelen óriásivá dagad, és a kislány nem találja a helyét a betondzsungelben.
Vajon apukája teljesen felgyógyul? Visszatérhetnek még együtt a vadonba? Anyukájával megtalálják az utat egymás lelkéhez? Meg lehet szokni a nagyvárosi forgatagot valakinek, aki az erdő nyugalmához szokott? Találhat barátokat egy vad kislány ebben az idegen környezetben?
Olvasd el a regényt és minden kérdésre választ kaphatsz! Az írónőnek köszönhetően szinte a saját bőrödön érezheted majd a jéghideg víz élességét, a lobogó tűz melegét, az orrodban a fák illatát, aztán a nagyváros benzingőzét, hallhatod az erdő puha csendjét vagy London hangos nyüzsgését.
„Négy szó kergeti egymást az agyamban.
Folyami kincsvadász akarok lenni.
Továbbra is utálom Londont, és ezen az űrhajóbuszok, a folyóparti madarak és a kincsvadászat sem változtat. Továbbra is rossz a fény. Rosszak a hangok, a szagok. Rossz, rossz, rossz a föld, a levegő, az ég. Ez mind az övé, és én nem akarok olyan lenni, mint ő, de nem tudom kiverni a fejemből az apály vonzását, a csillogó tárgyakat, amik arra várnak, hogy megtalálják őket. Egy gyűrűt, ami arra vár, hogy megtalálják. Egy történetet, ami arra vár, hogy elmeséljék.”
ifjúsági irodalmi mű, az ajánlást készítette: Pokornyi Orsolya
Forrás: https://www.jakd.hu/konyvajanlo
