Mindig is dunaújvárosi maradt

Pályafutása után edzősködni kezdett, ekkor indult el a „vándorlása”. Dolgozott Debrecenben a Vasasnál, majd legtóbb Győrben az Erste Ligás együttesnél Ladányi Balázs segítőjeként. Időközben a magyar U16-osválogatottaknál is szerepet kapott.

Idén nyáron visszatért a bölcsőjéhez, a Dunaújvárosi Acélbikák sportigazgatója lett. A visszatérés miértjéről, a terveiről, céljairól beszélgettünk a harmincnyolc éves szakemberrel.

- Bárhova vitt az utam, mindig dunaújvárosi maradtam, mindig figyelemmel követtem a dunaújvárosi jégkorongot. Sajnos azt kellett látnom, hogy nem jó irányba halad a sportág a városban, évről évre rosszabb a helyzet. Két okom volt a hazatérésre. Az egyik a segítő szándék, a másik a kihívás, hiszen rengeteg a teendő.

- Azari Zsolt klubelnök szereti a dolgokat egy kézben tartani, mennyire kap majd szabadkezet a munkájához?

- Amikor először beszélgettünk Azari Zsolttal, ő elmondta, elfogyott az energiája, nem tud minden feladatot ellátni, amelyek a klub körül kialakulnak, és kell neki valaki, aki a dolgok súlyának egyrészét leveszi a válláról, és rám gondolt. Azari egyébként csak akkor szól bele mások munkájába, ha valami nem megy jól. Ha az én munkámba is beleszól majd, az azt jelenti, valamit nem csinálok jól. Két hónapja dolgozunk együtt, és eddig kiváló az együttműködésünk. Azt látom, kő kemény munkára van szükségünk.

- A finn edző Niko Eronent már kinevezték a felnőtt csapathoz, amikor önt szerződtették. Ebben a helyzetben, mennyire szólhatott bele a játékoskeret kialakításába?

- A légiósokat Niko szerződtette, és ez így is volt rendjén. Finn játékosokat hozott Dunaújvárosba, olyanokat, akiket ismert, tudja mire képesek, megbízik bennük. A magyar hokisokkal én tárgyaltam, kerestem meg őket. De természetesen minden játékosról egyeztettünk az edzővel.

- Annak ellenére, hogy a legutóbbi bajnokságban története legrosszabb eredményét érték el az Acélbikák, a dunaújvárosi jégkorongot ismerők nagyobb problémának tartják, hogy az egykor nemzetközi szinten is eredményes utánpótlás vergődik…

- Az biztos, hogy gyökeres változásokra van szükség ezen a téren, és hosszú távra kell építkezni. Fontos lenne, hogy az utóbbi években Dunaújvárosból eligazolt tehetségeket visszacsalogassuk a DAB-hoz. Úgy gondolom, ha jól végezzük a munkánkat, és azt látják a szülők, hogy érdemes újra Dunaújvárosban játszani, maguktól visszajönnek az elvándoroltak. Nagyot kell előre lépnünk a vezetés és a szülők közötti kommunikáció terén is, mert sokszor azért vitték el a szülők a gyerekeiket, mert nem értették, mi, miért van a klubnál. Mi pedig nem láttunk a másik fél fejébe. Például az nem fordulhat elő, hogy olyan edző jöjjön hozzánk külföldről, aki csak az anyanyelvét beszéli, és senkivel nem tud kommunikálni.

- Ha már szóba kerültek az edzők. Az utánpótlásnál lesznek változások ezen a téren?

- Még nem teljesen alakult ki a szakmai stáb, de akik most itt vannak, azok elegendőek ahhoz, hogy a nyári alapozást elvégezzük.

- Ifjabb Azari Zsolt a csapat menedzser. Hogyan oszlik meg kettőjük között a munka, van e alá- vagy mellérendelt szerep önök között?

- Teljesen tiszta a kép. Enyém a szakmai irányítás, minden más Zsocié.

- Lehet, hogy csak az én vesszőparipám, de évek óta az Erste Liga talán leggyengébb fizikumú csapata a DAB-é. Értem ez alatt, hogy kellő hangsúlyt talán nem fektettek az izomerő, a testtömeg növelésére. Az igazolt játékosok is sokszor alacsonyak, is kis súlyúak voltak…

- A finn edzőnk nagyon fontosnak tartja a fizikai felkészülést, és komoly tapasztalatai vannak ezen a téren. Biztos, hogy ezzel nem lesz gond, és nemcsak a felnőtteknél, hanem minden korosztályban erre törekszünk majd.

- Hogyan alakul a nyári programjuk.

- A felnőtt csapat egyénileg készül a nyáron, profi játékosok, de az utánpótlás május elején elkezdte a száraz felkészülést. Most kéthetes intenzív, napközirendszeres edzőtáborban dolgoznak a fiatalok. Az edzőtábor után családi nappal zárjuk le a száraz időszakot, és a tervek szerint augusztus elején elkezdhetjük a jeges edzéseket a saját csarnokunkban.