Csoda a malomban

A molnárképzés két éve megszűnt, így most Csipkerózsika álomban várja az épület a szebb időket. 2011-ben az utolsó molnártanonc is elhagyta a Királysor melletti tanmalom épületét.

Ezzel gyakorlatilag megszűnt a molnárképzés Magyarországon, ám itt maradt az utókorra egy olyan kincs, amelynek létezésével nem sokan vannak tisztában. Több dátum is van az épület építésével kapcsolatban, egyesek szerint a gőzgépek által működtetett malom az 1880-as évekre datálható, Csurgai-Horváth József levéltárigazgató viszont az 1902-es dátumot említi.

2011-ben az utolsó molnártanonc is elhagyta az épületet. A diákok nyomát azonban azóta is őrzi a malom kis oktatótermének táblája

– Egy biztos, a malom az Akóts testvérek, Gyula és János tulajdona volt, majd 1951- ben államosították. Ekkor a vezérgépeket lecserélték, hogy a malom egységnyi idő alatt nagyobb mennyiségű búza megőrlésére legyen képes – mondja Hraska Imre, aki 1988-ban végzett itt molnárként, majd 1994-től oktatóként, 2006-tól pedig egészen a bezárásig a komplexum vezetőjeként dolgozott ebben a gyönyörű munkakörnyezetben. Nem véletlen, hogy mindent tud erről a csodáról, amely Európa egyetlen faszerkezetes gőzmalma, igaz a gőzt mára villanymotor váltotta fel. Az épület mindhárom szintje vörösfenyő tartógerendákra épül, a legalább hat évtizedes, vagy annál idősebb gépek pedig funkcionalitásukban is gyönyörködtetik az ide betérőt. A három szintre elosztott gépezet nyolcvan százalékát egyetlen villanymotor hajtja, a hihetetlen módon csavarodó szíjáttétekkel bármilyen forgatási irányt létre tudtak hozni a szerkezet megálmodói.

– A háziasszonyok nagyon szerették a termékeinket, a nullás liszttől a rétesliszten át egészen a graham lisztig bármit elő tudtunk állítani, mégpedig a legjobb minőségben. Állítom, ez a rendszer bármelyik modern malommal felveszi a versenyt, csak éppen több ember kell a felügyelethez. A több ember viszont előny is, hiszen a liszt készítésének minden fázisát uraljuk, tudjuk, mikor kell beavatkozni. Ezzel pedig a legjobb minőség garantálható – idézi fel Hraska Imre.

Hraska Imre a műalkotásnak is nevezhető malom minden egyes „porcikáját”ismeri: itt tanult,majd vezette is a komplexumot.

Mivel a szerkezet két éve áll, az újraindításhoz szükséges lenne egy alapos átnézésre, javításra, olajozásra, az engedélyek újrakérésére, ami többmilliós „mutatvány”. A malom megmentésének ötlete Horváth Miklósné vízivárosi képviselő legutóbbi fórumán is szóba került, nemrég pedig a város vezetése bejárást is tartott az épületben: – Ez egy gyönyörű, klasszikus ipari műemlék, amelynek megmentésére igyekszünk felkutatni a pályázati forrásokat. Példás az épületet fenntartók hozzáállása: hiába van az épület használaton kívül lassan két éve, olyan rend és tisztaság uralkodik belül, hogy szinte azonnal újra lehetne indítani a termelést – jegyezte meg a bejáráson Cser-Palkovics András polgármester.

A mostani bejárás még csak az ismerkedés, az „ötletelés” időszaka: lehetne itt például egy látványmalmot működtetni, ahol a látogatónak saját lisztet őrölnének, s abból a kis látványpékségben saját péksüteményt készítenének. A városvezetés szeretne egy, a város ipartörténetét bemutató múzeumot is létrehozni, ahol a Videoton, Ikarus és egyéb nagy múltú cégek történetével ismerkedhetnének meg a betérők. E vonatkozásban is felmerült a gőzmalom helyszínként, a kérdés csak az, van-e itt elég hely egy ekkora kiállításra.

A három szintes szerkezetet gyakorlatilag egy villanymotor hajtja,szíjáttételekkel oldották meg a vezérlést. A megmentésre váró kinccsel a város vezetése is megismerkedett (Fotók: A szerző)

– Én magam és a Szent István Szakképző Iskola (amely az Árpád Szakképző Iskola részeként működik) nagyon szeretnénk, ha még időben valamilyen megoldás születne az épület és – ha lehetséges – a molnárképzés megmentésére is – teszi hozzá Barna József, a tagintézmény vezetője. Egy biztos, a gőzmalom megmentésére komoly a szándék. Csak remélhetjük, hogy a szándékból mihamarabb tett lesz, s ez az évszázados kincs nem lesz az enyészeté.