Leleplezték Hagyó-Kovács Gyula mellszobrát

Az ünnepi emlékműsor első helyszíne az előszállási Kossuth Lajos Művelődési Ház volt, ahol a polgármester, Farkas Imre köszöntötte az egybegyűlteket. A program bevezetőjeként prof. dr. Kaposi Zoltán, az MTA doktora izgalmas és sokrétű előadásában felidézte a két világháború közötti Előszállás történetét és beszélt Hagyó-Kovács Gyula munkásságáról, pályájáról is.

A folytatásban a helyi nép-tánccsoport perdült színpadra és látványos produkcióját vastapssal honorálta a közönség. A műsor zárásaként pedig a Hagyó-Kovács Gyulának emléket állító mellszobor alkotója, Rohonczi ROHO István képzőművész beszélt az alkotás folyamatáról és arról, hogy erős akaratú, kitartó, igazi XX. századi embert próbált megformázni az elkészült mellszoborban.

A szoboravatási ünnepséget már az emlékhelyen, a Ciszterci rendház parkjában tartották. Itt L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke kiemelte, hogy annak idején az NKA éppen azért indította el a Hagyó-Kovács szobor felállítását is 2,5 millió forinttal támogató pályázatot, hogy vidéki településeken is méltó emléket állíthassanak a települések életében és fejlődésében meghatározó szerepet játszó embereknek.

A Rohoczi István által készített szobrot Farkas Imre és L. Simon László leplezte le, majd Dékány Árpád Sixtusz zirci főapát szentelte fel. Hagyó-Kovács Gyula 1888-ban született Sajóvárkonyban, kisparaszti családban. Húsz évesen lépett be a ciszterci rendbe, 1914-ben érkezett az előszállási uradalomba, ahol 1924-től jószágkormányzóként dolgozott. Munkájának köszönhetően a ´30-as évek közepére az ország egyik legfejlettebb uradalma lett az előszállási. Pannonhalmán hunyt el 1960-ban.