Világörökségi nevezés - Intercisát is fejlesztenék

A Dunai Limes világörökségi helyszín felső szakaszát adó Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Németország már 2018 januárjában beadja nevezését, amelyről az UNESCO Világörökségi Bizottsága várhatóan 2019 nyarán hoz döntést – közölte Visy Zsolt, a világörökségi nevezés előkészítéséért felelős miniszteri biztos.

Hozzátette: kedvező elbírálás esetén a helyszínhez egy későbbi fázisban csatlakozhat Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária. Visy Zsolt beszámolója szerint a gyors nevezés érdekében Magyarországnak csökkentenie kellett a részhelyszínek számát: a pályázat végül 65-öt tartalmaz majd. Ezek fejlesztését már a világörökségi cím elnyerése előtt meg kell kezdeni, erre a célra a magyar kormány 2,5 milliárd forint eu-s forrást különített el.

Hirschberg Attila emlékeztetett arra, 2014-ben elkészült a hazai szakasz turisztikai koncepciója

Budapesti és Pest megyei helyszínek fejlesztésére egymilliárd forintos keret áll rendelkezésre, további 1,5 milliárdból pedig Crumerum (Nyergesújfalu), Brigetio (Ószőny), Intercisa (Dunaújváros), Lussonium (Dunakömlőd) és Altinum (Kölked) fejlesztését lehet elvégezni - közölte Visy Zsolt.

Hirschberg Attila, a MaLimSz ügyvezető elnöke emlékeztetett arra, hogy a szövetség már 2014-ben elkészítette a magyarországi limesszakasz turisztikai koncepcióját, amelynek azóta megszületett a részletes, régiókra lebontott változata is.

Karsai Árpád, az MaLimSz turisztikai szakértője hangsúlyozta: fontos, hogy Magyarország turisztikai brandjének legyen egy római pillére. Mint megjegyezte, a limesszakasz kisebb helyszíneire azonban nehéz odavonzani a turistákat, ebben sokat segíthet a világörökség cím.

Beszámolója szerint a turisztikai koncepcióhoz részletes helyzetelemzést végeztek az érintett településeken, amelyek szakembereit szintén bevonták az előkészítésbe. A Ripa Pannonica turisztikai térségeinek tervezésekor fontos szempont volt, hogy egymást kiegészítő kínálatot nyújtsanak - mondta el.

Karsai Árpád kiemelte: a szakértők szerint a limes évente mintegy félmillió látogatót lenne képes Magyarországra vonzani.

A magyarországi limesszakasz a legtöbb helyen láthatatlan vagy nehezen megközelíthető, ezért az első fázisban fontos a világörökségi részhelyszínek megközelíthetőségének biztosítása és jelölése. A második lépésben uniós forrásokból mintegy tucatnyi helyszínen valósulhatnak meg komolyabb fejlesztések, majd 2018-tól az egész Duna menti részhelyszínlánc összekötését adó turisztikai fejlesztések következhetnek - közölte Karsai Árpád.