Fejér Megyei Jubileumi Vadásznap: Az összetartás és a társadalmi elfogadtatás ünnepe

A vadászkürtös megnyitót követően zenés-táncos műsorokkal, látványkonyhával szórakoztatták a jelenlévőket. A vendéglátók változatos programokkal készültek, a főzőverseny mellett, a teljesség igénye nélkül, trófea-bemutató, koronglövő-bajnokság, íjászat, hintózás, kézműves-kirakodóvásár, valamint vadászbazár várta az érdeklődőket.

Az ünnepség a Bakony Vadászkürt Egyesület kürtjelzésével vette kezdetét. A vadásznapi őzbak terítékre kísérése után felhangzott a "Vadász vagyok Hunor és Magor nyomán" kezdetű, selmecbányai gyökerekből táplálkozó Vadászhimnusz. Méhes Dóra ceremóniamester bemutatta a jeles alkalom szervezőit, védnökeit és vendégeit.

A nyitóünnepség résztvevői a színpadon

- A Fejér Megyei Vadásznap hagyományőrző rendezvénye immár huszonötödik alkalommal kerül megrendezésre Fejér megyében, itt Alapon pedig harmadik alkalommal. A település sok rendezvénynek ad otthont, ami az önkormányzatnak és a helyi vadásztársaság közösségének köszönhető. A Sárréti Egyetértés Vadásztársaság több mint hatvan éve alakult, sokat tesz a vadgazdálkodás és a vadászat mellett a vadászati kultúra ápolásáért, a környezetével való harmónia megteremtéséért. A térségi vadásznapi rendezvényt 9. alkalommal szervezik, ami színvonalas megyei vadásznappá nőtte ki magát - ismertette Méhes Dóra, mielőtt átadta a szót Varga Gábor országgyűlési képviselőnek.

Jung Jenő (balra) és Békés Sándor Baranyából érkeztek az ünnepre. A sztálinvárosi születésű, sellyei fővadász, Jung Jenő "Nagybikákkal Sellyén" című kötetében 30 vadászéve elevenedik meg. A Magyar Vadászlap főmunkatársa, vadgazdálkodási szakmérnök, Békés Sándor jegyzi többek között a "Vadászetika" című hiánypótló könyvet

- Üdvözlet a vadásznak! Tisztelet a vadnak! - szavakkal kezdte köszöntőjét a képviselő, aki beszédében a ritkaságértékét hangsúlyozta annak, hogy ezúttal nem egy városi rangú település vívta ki a jubileumi program megrendezésének jogosítványát: - A szervezés jó. Mindenki szívesen jön ide. Jó vendéglátóként szívesen látunk mindenkit!

A Vadászati Kulturális Egyesület elnöke, Oláh Csaba a vadászat társadalmi elfogadtatásának fontossága mellett érvelt. A természet szeretete, a vad tisztelete, a természet kincseinek megóvása alapelvek mellé szükségszerűen bekerült az ember által megbontott egyensúly helyreállításának elve és feladata.

Az ünnep háziasszonyai: Csalovszkiné Mezei Zsuzsanna alapi jegyző (balról), Méhes Lajosné alapi polgármester, valamint Nyikosné Katzenberger Erika, a Sárbogárdi Járási Hivatal vezető-helyettese

Pechtol Lajos kamarai titkárnak Wass Albert szavai jutottak eszébe a jubileumi visszatekintés kapcsán: "Az időt nem lehet visszakérni!" A vadászok belső összefogásának erősítésén túl felhívta a figyelmet annak a felelősségére, hogy mit tudnak átadni egymásnak, és továbbadni az utódoknak. A vadásznapi áldás celebrálását Mészáros János címzetes apát a példaképek jelentőségére építette:

- A vadászkultúra nemes része a példaképek ismerete. E település védőszentje, Szent Imre herceg szenvedélyes vadász volt, éppen ezért, javaslom a Szent Imre tisztelet elindítását a vadászok között.

A jubileumi vadásznap kitüntetettjei

A kitüntetettek a vadásznapi őzbak gyűrűjében

Könczöl Péter, Képli József, Simon László (Nimród-érem), Szabó János (Magyar Vadászatért érdemérem), Vajai Vadásztársaság (Gróf Nádasdy Ferenc emlékplakett), Takács Tibor, Tamás Antal, Sénik István (Kamarai ezüstérem), Lökös István, Kaszás József (Hubertusz kereszt), Házi Gergely (tárgyjutalom a hivatásos vadászok országos versenyén elért eredményéért)

A jubileumi köszöntések és vadásznapi áldás után Fűrész Attila, az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Megyei Területi Szervezet elnöke és Méhes Lajos, a vadásznap házigazdája, a Sárréti Egyetértés Vadásztársaság és a Fejér Megyei Vadászszövetség elnöke, valamint Oláh Csaba kitüntetéseket adott át azoknak, akik kiemelkedő munkájukkal hozzájárultak a vadászok jó hírnevének öregbítéséhez, a vadgazdálkodás fenntartásához.

A hivatalos rész a vadászház emlékfalának megkoszorúzásával, tiszteletadással ért véget.

Nagypapa és unokája: Strasszer Bálintok

A nagypapa, mint a Sárréti Egyetértés Vadásztársaság tagja, a Kazsoki tanyán történt fejlesztéseket sorolja: főzőkonyha hozzáépítése, új csizmamosó, vízvezetékrendszer felújítása, szennyvízrendszer korszerűsítése. Az asztalosmunkák, például lambériázás, nyílászárók készítése és magaslesek építése - Hir Zsolt keze nyomát dicsérik.

A Székesfehérváron középiskolai gépészeti tanulmányokat folytató unoka is szeretne vadász lenni, egyelőre hajtóként vesz részt a vadászatokon.