2024.06.21. 11:48
Ismét Rafahot támadta az izraei hadsereg
Az izraeli–palesztin háború 259. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
A romos asz-Szaraja-mecset a gázai Rimal negyedben 2024. április 8-án
Forrás: (MTI/EPA
Fotó: Mohamed Haddzsar
Az izraeli hadsereg ismét támadta Rafahot és környékét, sok áldozata van az újabb harcoknak
Az izraeli erők ismét támadták pénteken a Gázai övezet déli részében lévő Rafah várost és környékét, a hadsereg közlése szerint legkevesebb 38 fegyverest öltek meg a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet tagjaival vívott közelharcokban.
Helybeliek elmondása szerint az izraeli erők megpróbálják teljesen elfoglalni az Egyiptommal határos Rafahot. A város május eleje óta áll az izraeli támadások középpontjában.
Pénteken izraeli harckocsik nyomultak be a város nyugati és északi részeibe, miután már elfoglalták a település keleti, déli és központi negyedeit. Az izraeli erők repülőgépekről, harckocsikkal és hajókról is lőtték a város tengerpartját.
A gázai egészségügyi minisztérium később közölte, hogy a Rafahtól nyugatra fekvő humanitárius övezetben legkevesebb 25 ember halt meg, és ötven szenvedett sebesüléseket az izraeli erők támadásaiban. A közlés szerint az izraeli katonák al-Mavaszi negyedben egy menekültek számára létesített sátortáborra is tüzet nyitottak.
ENSZ-főtitkár: Libanon nem válhat "második Gázává"
Libanon nem válhat "második Gázává" - jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján az ENSZ főtitkára, kritikával illetve Izrael és a libanoni síita radikális mozgalom, a Hezbollah agresszív nyilatkozatait, amelyek szerinte "beláthatatlan katasztrófát" idézhetnek elő a Közel-Keleten.
António Guterres úgy fogalmazott, hogy "sem a terület lakossága, sem a világ nem engedheti meg magának azt, hogy Libanon egy második Gázává váljon".
Egyúttal mély nyugtalanságának adott hangot amiatt, hogy tovább súlyosbodhat az Izrael és Libanon közötti határszakaszon fennálló, feszült biztonsági helyzet. A főtitkár szerint ezt "az egymást követő tüzérségi összecsapások, valamint olyan üzenetváltások jellemzik, amelyekből arra lehet következtetni, mintha egy totális háború küszöbén állnánk".
A helyzet veszélyességét érzékeltetve hozzátette, hogy "egy átgondolatlan gesztus vagy egy téves helyzetértékelés is bármikor olyan mértékben elmérgesítheti a határhelyzetet, hogy az már beláthatatlan következményekkel járhat".
Az ENSZ-főtitkár a világszervezet New York-i székházában tartott tájékoztatón arról is beszélt, hogy Oroszországnak is tartania kell magát az Észak-Koreára vonatkozó nemzetközi szankciókhoz. Ezeket a szankciókat a Biztonsági Tanács hagyta jóvá, és mindazon országoknak is be kell tartaniuk, amelyek bármilyen szinten felvették a kapcsolatot Phenjannal - szögezte le azzal összefüggésben, hogy Oroszország kölcsönös védelmi megállapodást kötött Észak-Koreával.
Az izraeli hadsereg több jelentős hibát követett el az október 7-ei támadás során
Az izraeli hadsereg július 7-én fogja közölni hivatalos jelentését a Hamász október 7-i támadásáról és arról, hogyan reagált a katonaság a terrorszervezet hirtelen csapásaira. A jelentés szerint a vizsgálat számos baráti tüzet, az IDF katonáinak habozását, valamint magas rangú parancsnokok hibás döntéseit tárja fel, akik egyes csapatokat visszatartottak, amikor azoknak az első vonalban kellett volna lenniük, valamint a túszhelyzetet sem tudták kezelni.
A vizsgálat egyik következménye lehet Barak Hiram dandártábornok előléptetésének elhalasztása, akit a gázai hadosztály parancsnokának akarnak kinevezni. A tábornok az egyik legvitatottabb izraeli parancsnok:
Hiram állítólag parancsba adta több lakóegység megtámadását, ahol a Hamász túszokat tartott fogva, ezzel veszélybe sodorva a túszok életét.
A túszok családjai tiltakoznának, ha őt kineveznék a gázai hadosztály parancsnokává, míg sok katonai személy ellenezné, ha nem kapná meg a posztot, a sikereire való tekintettel. Június 5-én az IDF bejelentette, hogy júliusban és augusztusban fokozatosan teszi közzé a vizsgálati eredményeket. Az eredményeket kulcsfontosságú tisztek mutatják be az IDF vezérkari főnökének, Herzi Halevi altábornagynak július elején, és késő nyáron válnak nyilvánossá – írja a The Jerusalem Post.
Az október 7-i eseményekre koncentráló vizsgálat, beleértve a konkrét figyelmeztetéseket és a meghozott vagy elmaradt műveleti lépéseket, valószínűleg augusztus elején kerül nyilvánosságra.
A katonai vizsgálat ellenére a legtöbb védelmi tisztviselő állami vizsgálatot követel a kormány döntéseinek és cselekedeteinek kivizsgálására.
Benjámín Netanjáhú miniszterelnök ellenzi az állami vizsgálatot, attól tartva, hogy politikai következményei lesznek koalíciójára nézve.
A Hamász elleni harc mára már csak az egyik a sok közül: Izrael küzd a Hezbollah, a húszi lázadók és most már Irán ellen is. Ori Gordin vezérőrnagy és a műveleti igazgatóság vezetője, Oded Basiuk vezérőrnagy a héten jóváhagyta a libanoni harci terveket – közölte a hadsereg. Az IDF közleménye szerint a tábornokok ülést tartottak, amelyen jóváhagyták a libanoni offenzíva hadműveleti terveit.
Örményország elismerte a Palesztin Államot
Örményország elismerte a Palesztin Államot, hangsúlyozva, hogy ez a közel-keleti béke előmozdítása érdekében történt a "kritikus gázai helyzettel" a háttérben.
A jereváni külügyminisztérium pénteki közleménye szerint
"az Örmény Köztársaság őszintén érdekelt a közel-keleti béke és stabilitás, a zsidó és a palesztin nép közötti tartós megbékélés megteremtésében. Különböző nemzetközi platformokon mindig is a palesztin kérdés békés és átfogó rendezését szorgalmaztuk, és támogatjuk a két állam elvét az izraeli-palesztin konfliktus megoldására".
A tárca kiemelte: "meggyőződésünk, ez az egyetlen módja annak, hogy a palesztinok és az izraeliek szavatolni tudják jogos törekvéseik teljesülését. A fentiek alapján és megerősítve a nemzetközi jog, valamint az egyenlőség, a szuverenitás és a népek békés együttélésének elvei iránti elkötelezettségét, az Örmény Köztársaság elismeri Palesztina Államot".
Az örmény bejelentést követően nem sokkal az izraeli külügyminisztérium hevesen reagált, és bejelentette, hogy "súlyos megrovás céljából beidézi az örmény nagykövetet", anélkül, hogy további részleteket közölt volna.
Május végén
Spanyolország, Írország és Norvégia is elismerte a Palesztin Államot az örményországihoz hasonló indoklással,
és kiváltotta az izraeli hatóságok haragját.
Meghalt két izraeli tartalékos katona Gázában
Elesett két újabb izraeli tartalékos katona a Gázai övezet középső részén - jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője pénteken.
A 25 és 27 éves tartalékosokat csütörtökön a Gázai övezet középső részén egy ellenük kilőtt péncéltörő rakéta ölte meg, mely megsebesített további öt katonát, hármat közülük súlyosan.
Az egyik elesett katona az 1992-ben Barcelonában első izraeli férfiként olimpiai érmet szerző Oren Szmadja cselgáncsozó fia.
A háború kezdete, az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása óta az IDF hatszázhatvannégy katonája esett el, közülük háromszáztizenketten a gázai szárazföldi hadművelet október közepi kezdete óta vesztették életüket.
A légierő csütörtökön megsemmisítette az Iszlám Dzsihád terrorszervezet rakétakilövő állásait a hán-juniszi humanitárius övezetében.
Az IDF szóvivője hangsúlyozta, hogy a légicsapás előtt "sok erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy csökkentsék a civilek bántódásának kockázatát".
Ezen a héten célzott likvidálással végeztek Muhammad Abu Tával, aki a Hamász légierejében drónokat működtetett, és számos akciót hajtott végre korábban az izraeli erők ellen.
Az IDF déli parancsnokságának értékelése szerint a Hamász mintegy harmincezer fős haderejéből megöltek mintegy tizennégyezer fegyverest, köztük a huszonnégy zászlóaljparancsnok felét.
Súlyosan megsérült az irányítási rendszerük, megsérült a Hamász birtokában lévő néhány közepes hatótávolságú rakéta, amely képes elérni Izrael középső részeit.
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: (MTI/EPA
Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter Washingtonban találkozott Ron Dermerrel, az izraeli kormány stratégiai ügyekért felelős miniszterével és Cahi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadóval. Megbeszélésükön Blinken "hangsúlyozta a további libanoni eszkaláció elkerülésének és a gázai humanitárius segélyezés diplomáciai megoldásának fontosságát", valamint a Gázai övezet háború utáni biztonsági rendezésének, kormányzásának és újjáépítésének jelentőségét.
A csütörtöki eseményekről itt olvashat:
