Hajrá, magyarok!

Újabb sorozat kezdődik a magyar labdarúgó-válogatott számára, itt vannak az Európa-bajnoki selejtezők a nyakunkon. Csütörtökön előbb Szlovákiával mérjük össze tudásunkat Trnavában, majd három nappal később Horvátországot fogadjuk a Groupama Arénéban. Mondhatni: belecsapunk a lecsóba, de két tenyérrel.

A FIFA világranglistán Szlovákia a 27. pozíciót foglalja el, a világbajnoki ezüstérmes horvátok a negyedik helyen ragyognak, mi az 55. helyen állunk. Szerencsére a pályán nem ezek a számok játszanak – mert ebben az esetben szemernyi esélyünk sem lenne –, nem csoda, hogy a szövetségi kapitány, Marco Rossi bizakodó. Mondjuk mi is bízunk benne, mert a többség úgy érzi, Dárdai Pál után az olasz szakember esetében is méltó helyre került a karmesteri pálca. Rossi elmondta, óriási lélektani előnyt jelentene, ha jól tudnánk kezdeni Szlovákia ellen – a jelenlegi erőviszony alapján a szememben ez egy pontot jelentene.

Ahhoz, hogy megkaparintsuk azt a lélektani előnyt, ami esetleg szárnyakat adhat a horvátokkal szemben, fegyelemre,

átlag feletti teljesítményre és óriási motivációra lesz szükség.

Mondjuk utóbbi magától értetődő, és nem csak azért, mert címeres mezben mindenkinek minden meccsen meg kell feszülnie. A minap Dibusz Dénessel beszéltem, s a Ferencváros kiváló kapusa hamar megfogta a lényeget: nekik, játékosoknak hatalmas plusz löketet ad az a tudat, hogy a sikeres selejtezős szereplés hazai mérkőzést érhet az Európa-bajnokságon. Ez pedig nagyobb élmény, nagyobb durranás még a 2016-os sikersztorinál, a franciaországi részvételnél is. Szóval nincs mese, beleadnak mindent, ami a csövön kifér.

Hogy ez elég lesz-e Trnavában legalább egy pontra, senki sem tudja megmondani. A leendő házigazdák szövetségi kapitánya mindenesetre nyugodtan „lophatná” Rossi mondatát, hiszen nekik ugyanolyan fontos lenne a jó kezdés, mint nekünk. A két válogatott keretét összehasonlítva egyébként egyértelműen a szlovákok felé hajlik a mérleg nyelve, akad játékos az Interből, a Fiorentinából, a Parmából, a Celta Vigóból, a Herthát pedig ketten is képviselik – és akkor még ott van Marek Hamsík, aki tizenkét éves nápolyi légióskodás után igazolt Kínába. Hasonló klubnévsorral mi nem büszkélkedhetünk (Willi Orban a Leipziget, Szalai Ádám pedig a Hoffenheimet képviseli), ám Dibusz Dénes szerint nem is ez a lényeg: csapatként alkottunk nagyot a 2016-os Eb selejtezőin, majd magán a kontinenstornán, s csak így lehetünk sikeresek most is.

Hajrá, magyarok!