Mint a Rakéta…

Mielőtt elmentem szabadságra, kiszámoltam, nagyjából a sznúker-világbajnokság negyed-, illetve elődöntőire érkezünk haza a nyaralásból. Mivel az angol Judd Trump, alias Mr. Frizura a kedvencem, és ő volt a címvédő, nagyon bíztam újabb diadalában. Ezért úgy gondoltam, itthon még legalább két meccsét láthatom. „Terveim” szerint ugyanis ő lett volna az egyik finalista. Bevallom, a másiknak Ronnie O’Sullivant, a Rakétát gondoltam. Már csak azért is, mivel nem voltak egy ágon, így akár a döntőt is vívhatták volna egymás ellen.

Már előre dörzsöltem a tenyerem, micsoda meccs lehetne ez az álomfinálé.

A Rakéta és Mr. Frizura egyaránt parádés játékos. Ronnie a hatodik világbajnoki címéért hajtott, miközben Judd, a Crucible színház átkát – ez volt a vb helyszíne – szerette volna megtörni, azaz regnáló világbajnokként meg akarta védeni elsőségét.

Mivel ez eddig még senkinek sem sikerült, ezzel egyben sporttörténelmet is írhatott volna. Emellett, hogy a két játékos kvalitásairól még egy szót ejtsünk, a vb-n volt olyan mérkőzés, amikor O’ Sullivan egy-egy lökéshez „elhasznált” ideje alig haladta meg a tíz másodpercet. Ám ebben az összevetésben is állta vele a versenyt 2019. bajnoka.

Hogy végül ez a párbaj nem jött össze, az elsősorban Kyren Wilsonnak köszönhető, aki a negyeddöntőben megállította Trumpot. Akkor talán nem is gondolt arra, ezzel mekkora szívességet tett a Rakétának, és mekkora „károkat” okozott önmagának… Hogy mire gondolok? A fiatal, alig huszonnyolc esztendős Kyren egy olyan világbajnokicím-védőt vert ki Judd Trump személyében, aki ellen O’Sullivannek újabban nem sok babér termett. Talán titokban Trumptól tartott a legjobban O’ Sullivan.

Persze ennek már nincs jelentősége. Miként annak sem, hogy az elődöntőből vért izzadva jutott a fináléba Ronnie, aki, ha csak egy árnyalattal koncentráltabb Mark Selbyvel találkozik, aki nem mellesleg, szintén korábban már nyert vb-t, akkor… A sportban ugyebár nem a „ha”, a „volna” és az „akkor” játszik.

A tavalyi győztest elintéző Wilsonnak esélyt sem adott a döntőben O’ Sullivan. A kezdést leszámítva a legszorosabb állás az első játéknap végén, úgy éjféltájban volt, Ekkor csak 10–7-re vezetett a Rakéta. Az elvileg harmincöt frame-ig tartó viadal másnapi folytatásában Ronnie egyértelműsítette, hogy ki az úr a zöld posztóval borított asztalnál. Úgy „csinálta” meg a vb-címhez szükséges újabb nyolc pontot, hogy Wilson ez idő alatt egyetlenegy frame-et kapart össze.