2016.09.02. 18:15
Nekem is sikerülhet
Dunaújváros - Gurisatti Gyula sportlövővel ma hajnalban elrepült a gép, és az átszállást is beleszámítva, holnap reggel megérkezik Rióba, a paralimpiára.
Majd kíváncsian kibontja a bőröndjét, és megkeresi a család által ilyenkor otthon elrejtett titkos kabalát, egy szívecskét, egy fotót, valami biztató, lelkesítő kedvességet. Gyuszi már profi a nagy távolságok megtételében, hiszen a paralimpiai kvótát is nagyon messze, Ausztráliában szerezte meg.
- És pokolian nehéz volt. Az ausztráliai verseny az utolsó előtti lehetőségnek számított. Utána már csak az amerikai viadalban reménykedhettem. A világbajnokságon nem volt szerencsém, 2014-ben egy lengyel vitte el a kvótát előlem, a több belső tízesével. Az ázsiai játékon sem voltam sikeres, de az ausztrál világkupán huszonöt méteres sportpisztoly számban meglett az indulás joga, pedig nehéz pályán, viharos időben versenyeztünk.
- A riói lesz a harmadik paralimpiája. Az eddigiekre hogy emlékszik?
- Peking volt a belépő, majd a londoni versenyen, bevallom, gyengébben teljesítettem. Többet vártam magamtól. Úgy emlékszem, hogy nagyon izgatottan, idegesen versenyeztem. S az izgalom bizony átragad a teljesítményre.
Gurisatti Gyula délelőtt, az utolsó hazai edzés közben - elszántság, összpontosítás, koncentrálás az arcon Fotó: Ady Géza
- Ez ellen mit lehet tenni?
- Ki kell iktatni minden külső, zavaró körülményt a versenyzésnél. Csak a lövésre, a mozdulatra kell koncentrálni...
- Könnyű ezt kijelenteni...
- Persze megvalósítani sokkal nehezebb. Ebben szakemberek tudományos módszerekkel képesek segíteni. Az agyi működés a különböző tréningekkel, a lelki egyensúly megteremtése: ezekben már tudományosan is lehetséges az előrelépés. Az edzőmmel is megkreáltuk, mint egy színházi rendező, hogy mit csinálok, ha gond van. Például: ha rossz a találat, mert rossz a lőszer, akkor milyen mozdulatsort, gyakorlatot kell megtennem, hogy ne zökkenjek ki a koncentrálásból. Ezeknek a gondolkodásbeli, lelki edzéseknek meg is lett az eredménye, mert májusban a világkupán két bronzérmet szereztem Hannoverben. Ez a siker nekem erőt adott.
- Három számban indul, más-más napon...
- Tízméteres légpisztolyban kilencedikén, huszonöt méteres sportpisztolyban tizenegyedikén, ötven méteres szabadpisztoly számban tizennegyedikén lesz a verseny. Természetesen bármelyik számban elfogadnám a legjobb nyolcba kerülést. A három versenynap közben kicsit körülnézek Rióban, de lesznek a saját pályán hivatalos edzések és nem kötelező gyakorlás is.
- Vannak komoly riválisok, gondolom...
- Nem is kevés. Kiváló lövők az ázsiaiak, a kínaiak, a koreaiak. Európából a svédek, a lengyelek és persze az amerikaiak nagy ellenfelek. De van esély, ráadásul a két orosz nem is versenyezhet az eltiltás miatt.
- Ünnepélyesen elmondták az eskü szövegét. Felemelő érzés lehetett...
- Lélekbe markoló látvány volt az a vetítés, amelyen az aranyérmesek versenyét közvetítették. Íme: a sok küzdés ide vezethet. Jó érzés volt ezt látni. Bennem volt a gondolat: neki sikerült, nekem is sikerülhet. Az eskü szövegéből pedig még fülembe cseng: úgy küzdök, hogy hazámnak büszkeséget hozzak.