A fiatalok változhatnak, de a képletek ugyanazok

Kántor Károly 1961-ben vette át fizika–matematika szakos tanári diplomáját az ELTE-n. Kollégista volt, azt mondja, azok voltak fiatalságának legszebb évei. Több helyen is tanított, 61–65-ig tiszti iskolán, majd az akkor még technikumként működő Dunaújvárosi Egyetemen húzott le 30 évet. A Dunaferrben 1996-tól 2013-ig oktatott matematikát, aztán három évig nem tanított és 2016-ban lépett újra a katedrára. A Rosti Pál Gimnázium és Általános Iskola minden évfolyamának ő tanítja a fizikát azóta és egyelőre nem is tervezi, hogy, amint ő fogalmazott „otthon unatkozzon két kapura”.

Éltes kora ellenére sem a tanítás, sem a fegyelmezés nem jelent neki kihívást. Sőt, mondhatni, a tanulók pont ezért tisztelik jobban. Óráin nem jellemző semmiféle rendbontás, elég csak megemelnie a hangját, máris rá szegeződik minden figyelem. Ha viszont nagyon rossz napja van az osztálynak, akkor megtalálja azt az eszközt, amivel motiválni tudja őket. Hol egy cseles, logikai feladványt dob fel, hol kisötösért egy bonyolultabb egyenletet, de van, hogy a tananyagból hiányzó pluszinformációval örvendezteti meg azokat, akik fogékonyak a fizika tudománya iránt. És sokan azok.

Egy kilencedikes fizikaórába pillantottunk bele, ahol Kántor tanár úr elmondása szerint mindenki ügyes a tantárgyból és sokan állnak jelesre. Próbál haladni a korral, ezért megengedi, hogy bizonyos számításokat okostelefonon végezzenek, de az egyszerűbbeknél megköveteli a fejszámolást, maradjon csak friss, éles az elme. Arra a kérdésre, hogy mi az, amit a legjobban szeret a munkájában, azt válaszolta, hogy a gyerekek értő tekintetét. Azt, amikor sikerül átadni a tudását és érzi, hogy a tanulói meg is értették az adott tételt. Örömmel jár be dolgozni, a tanári karban jól érzi magát, és ezt szeretné csinálni, amíg van rá lehetősége.

Hosszú életpálya áll mögötte, de mindmáig fáradhatatlan. Örül, hogy nyugdíjasként is van lehetősége tanítani, annak viszont kevésbé, hogy egyre kevesebben választják ezt a szép hivatást. Hogy miért, nem tudja. Hiszen olyan jó érzés a gyerekek csillogó szemébe nézni.

Pedagógushiány

A közoktatást érintő országos probléma a pedagógushiány, ami elsősorban a kis óraszámban oktatott tantárgyak esetén lép fel. Ilyen a kémia, fizika, biológia, földrajz, valamint kevés a nyelvtanár, művésztanár, gyógypedagógus is. A fluktuáció viszont nagy, emiatt pedig sok esetben foglalkoztatnak nyugdíjas pedagógusokat a munkaerőhiány megszüntetésére, amennyiben ők szívesen vállalják a feladatot. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha óraadóként heti maximum 10 órát dolgoznak a nyugdíjasok, vagy ha lemondanak a nyugdíjukról és teljes állásban helyezkednek el.