Egy hatalmas fenyőből a ország karácsonyfája

Mint arról az országos sajtó is beszámolt, a számos felajánlás közül ezúttal a mintegy 17 méter magas, 70 centiméter törzsátmérőjű, közel 4 tonnás ezüstfenyőre esett a döntnökök, azaz az Országgyűlés Hivatala és a HM Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal választása.

A szekesfehervar.hu helyszíni riportja szerint a fát 1979-ben Kaposné Farkas Judit férjével közösen ültette a családi házuk kertjében. Az ingatlan nyolc éve gazdát cserélt és a jelenlegi tulajdonos, Molnár Imre és családja úgy döntött, ha már biztonsági okokból ki kell vágni a terebélyesre nőtt gyönyörű ezüstfenyőt, akkor miért is ne fejezhetné be pályafutását az ország karácsonyfájaként. A fát hétfőn emelték ki és szállították el, majd kedden állították fel az Országház előtt, a Kossuth tér délnyugati oldalán.

A parlament.hu kiemeli, a tér megújításakor a tervezők már számoltak a fa elhelyezésével, így egy állandó, földbe süllyesztett foglalat is helyet kapott, amely a hatalmas fát a kialakított hevedercsatlakozók révén erős szélben is képes biztosan tartani. A fenyőfát egy 130 centiméter magas, 103 centiméter széles, 36 centiméter mély, háromdimenziós hatású, 25 kilogramm súlyú, nyolcágú csillag alakú, meleg fehér színhőmérsékletű, energiatakarékos LED-fénnyel világító csúcsdísz ékesíti. A díszítéshez – a korábbi évekhez hasonlóan – 2500 folyóméter fényfüzért használnak, 16 ezer darab energiatakarékos, színes LED-izzóval. A szokásoknak megfelelően a fa mellé kerül a betlehemi jászol, amely december 24-én egészül ki a Kisjézussal. A Kossuth tér és a karácsonyfa teljes díszkivilágítása advent első napjától látható. Az ország karácsonyfája adventtől vízkeresztig díszíti a Kossuth teret, lebontását követően pedig a faanyagot – tűzifaként – rászorulóknak ajánlja fel az Országgyűlés Hivatala.

2016-ban is Fejérből, Sárszentmihályról érkezett fenyő a Kossuth térre

Érdekesség, hogy Székesfehérvár idei karácsonyfája, amelyet a Városháza téren állítottak fel, szintén Székesfehérvár-Öreghegyről érkezett. Említettük, hogy évről évre számos felajánlás közül választják ki a szakemberek az ország karácsonyfáját. Családok, magánszemélyek mellett erdőgazdaságok és intézmények is rendre benevezik az általuk legszebbnek ítélt hatalmas fenyőt, amely advent és karácsony idején méltó dísze lehet az ország főterének. Az Országgyűlés Hivatala és a HM Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal számos szempontot mérlegel a kiválasztáskor, mint a fa formája esztétikai állapota, biztonságos kiemelése és szállíthatósága, közel van-e a Budapesthez.

Az utóbbi éveket szemlézve, Fejér igencsak jól teljesít, hiszen 2016-ban is megyénk adta az ország legtöbbek által látott karácsonyfáját. Az akkor 36 éves ezüstfenyőt, amely 4,4 tonnát nyomott és 24 méter magas volt, Zsédely Istvánné Erzsike és családja ajánlotta fel.

A Múlt-kor történelmi magazin 2013-as karácsonyi számában járta körbe a karácsonyfa történetét és hódító útját: „A karácsonyfa-állítás hagyománya a XVI. században terjedt el a Német-római Birodalomban, mikor a keresztények elkezdtek feldíszített fenyőfákat állítani otthonaikban. Valószínűleg Luther Márton volt az első, aki égő gyertyákkal díszített fel karácsonyfát. A német reformátor éppen hazafelé tartott egy téli estén, mikor az egyik fenyőn egyszer csak ragyogó csillagfényekre lett figyelmes; Luthert annyira magával ragadta a látvány, hogy amikor hazaért, mindenáron be akart számolni családjának a jelenségről, s jobb ötlete nem lévén, elővett egy fát, és gyertyákat helyezett rá.” Magyarországon az erős osztrák és német kapcsolatokkal bíró arisztokrata családok közvetítésével terjedt el a karácsonyfa-állítás. A kutatások szerint az első karácsonyfát a XIX. századi magyar pedagógia-történet egyik kiemelkedő alakja állította az 1820-as évek elején előbb a Fejér megyei Martonvásáron, majd 1824-ben Pesten.

Az ujkor.hu történelmi portálon azonban Fónagy Zoltán, 2018. december 24-én megjelent cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy Podmaniczky Frigyes báró emlékiratai szerint Pest-Budán az első karácsonyfát az ő drezdai születésű, evangélikus vallású anyja állította az 1820-as évek végén.

„Valójában persze kideríthetetlen az elsőség: ami biztosan tudható, hogy a protestáns északi német vidékek karácsonyi szokásait a XIX. század elején kezdték el utánozni Bécs legfelső köreiben… A főleg németek lakta magyarországi városokban általában hamar követőkre találtak a császárváros szokásai, így a reformkorban a tehetősebb polgárcsaládok már sokfelé díszítettek fát. Szélesebb körben azonban csak a század második felében terjedt el a szokás, legalábbis azokon a vidékeken, ahol könnyen hozzá lehetett jutni a tűlevelűekhez. Az Alföldön a sűrű vasúti hálózat kiépüléséig, a XIX. század utolsó negyedéig nem igen állíthattak karácsonyfát.” – olvasható Fónagy Zoltán írásában.

Zárásként egy csipetnyi dunaújvárosi karácsonyfa-történeti érdekesség. Harminc éve, 1990 karácsonyán a Hargitáról érkezett fenyőfa városunkba, pontosabban az atlétikai csarnokba. A Karácsonyi Kupa fedettpályás gyermekversenyre ékező székelyudvarhelyi csapat lepte meg cserepes karácsonyfával a szervezőket. (A cikkhez felhasznált források: Múlt-kor történelmi magazin: A karácsonyfa története, 2013. december 24., Újkor.hu – Fónagy Zoltán: „Fénylő gyertyákkal ékesített karácsonyfa” Ünnepi szokásaink gyökerei, 2018. december 24., parlament.hu, szekesfehervar.hu – a szerk.)