Nagyon sikeres volt a 9.Nemzetközi Fúvós Napok Fesztivál - képgalériával

Nemzetközileg is elismertté tette az eseményt 

Elsőként Kovács Zalán László tuba művészt, a fesztivál igazgatóját mutatom be önöknek!

- Mindenkinek fülig ért a szája, amikor töredelmesen bevallottad, hogy kín gyötört téged, amikor eltakart téged az előadásod közben az a gyönyörű hangszer!

- Ezt valóban mindenki végig gondolhatja, hogy milyen problémás egy helyzet az, amikor az ember rendesen felkészül, majd kiáll a színpadra de végül a hangszere eltakarja a fejét… A viccet félretéve, a fúvós hangszeresekben van egy nagyon erős specifikum. Mégpedig az, hogy akármilyen zenekarba ülünk bele, mi mindig szólisták vagyunk. Hiszen egy fuvola szólamot egy fuvolás, egy tuba szólamot egy tubás játszik és így tovább! Ez aztán ad az embernek egy kiállás és erőt. Ezt próbáljuk a fesztiváltáboraiban a fiataloknak megtanítani. És ezt a koncerteken be is akarjuk mutatni, hogy mennyi erő és tehetség van a magyar fúvós hangszeresekben. Ezt ugyanis itthon sokkal kevésbé tudják, mint külföldön, ahol egy nagyon különleges és értékes brandnek  számít. 

Magamban is érzem ezt. A fesztivál lebonyolítása sok feladatot ad, de azért visszakell térni a „kaptafához” a sok gyakorláshoz és a fellépésekhez. Már csak azért is, mert a gyermekeknek is azt tanítjuk, hogy akár zenészek lesznek, akár nem, a rendszeres muzsikálás egy mentális megerősítést és felfrissülést fog adni nekünk. 

- Elégedetten tekinthettek vissza?

- Az idei fesztivált is eredményesnek mondhatjuk. Bár az egyik kürt tanár mondta nekem, hogy ha jövőre is megakarjuk rendezni, akkor figyeljünk arra, hogy a hőmérséklet egy tíz fokkal alacsonyabb legyen, mint ahogy az idén sikerült…

A feladataink tehát megvannak jövőre is, amikor már a tízediket szeretnénk megszervezni. Eddig is láttuk a sikereket, a lelkes és elégedett zenészeket és közönséget, akik egyre többen várják a nagy koncerteket, hogy ismét muzsikáljunk, de szívesen látják a kisebbeket is!

Ránézésre nagyon szigorú lehet!

Szabó Imre alezredes a Magyar Honvédség Központi Zenekarának karmestere. A hibátlan megjelenése okán boldogan választanák egy romantikus film szerepére is. Mellette kiváló művész, (persze a vezetése alatt lévők is azok) és így együtt ez alkalommal is hatalmas sikert arattak. 

-Igaz, hogy művészek, de egy katonai, zászlóalj szintű alegység vagyunk. Azért vagyunk itt, hogy ilyen módon szolgáljuk a hazánkat.

- Az első dallal úgy megágyaztatok a szívnek és a fülnek, hogy mindenkinek muszáj volt itt maradni.

-Erre az évre is kerestünk egy olyan nyitószámot, ami a múltban is nagyon hatásos volt. Egy olyat, amivel megnyitjuk a koncertet, mint egy mappát, vagy képeskönyvet. úgy érezzük, hogy működött és a közönség velünk tart az azt követő zenei utazásban.

A két vendégszólistával, Kovács Zalán László tuba művésszel előadott darabban a feladat komolysága megkövetelte azt a koncentrált előadásmódot, amit élvezhetett a közönség. Nem a könnyed, laza, geges megoldásokat alkalmaztuk, hiszen maga a darab is megkövetelte a száz százalékos koncentrációt.                                   . 

A másik vendégművészünk Veér Mátyás – basszusharsonával csatlakozott hozzánk. Ő itt a fesztiválon tanította a harsonás fiúkat. Alapvetően a Stuttgarti Rádió első – szóló harsonása, illetve Németországban több iskolában tanítja a harsona művészetet. 

 - Két ilyen jeles művésszel dolgozni, az nálad megdobja a tétet?

- Természetesen nem ez az első alkalom, hogy híres, nagyon tehetséges, profi művészekkel lépünk fel. A mi zenekarunk  is nagyszerű zenészekből, egyetemet, akadémiát végzett emberekből áll. Ez a munka a számunkra is egy kényszerpálya. Nekünk is muszáj a hétköznapokban kihívásokat keresni, hogy ne azt érezzük, hogy, mint egy taposó malomban teszi az ember a dolgát. 

- Akár ötven ember is muzsikálhat előtted a színpadon. Észreveszed, ha egy is egy kicsit ellazázza a dolgát?

- Természetesen. Sajnos ez az én problémám. Látható módon a közönség parádésan jól érezte magát, de én hazafelé már azon gondolkodok, hogy mi lehetett az oka azoknak a hibáknak, amik ma este előfordultak és hogyan fogom azokat a következő koncertre kijavítani? 

- A művészek többsége úgy koncentrált, mintha az életük függött volna rajta. Ez egy normális hozzáállás?

- Természetesen ahhoz, hogy jó munkát végezzünk, mindenkinek alaposan odakell figyelnie. Nem elég az egyenruhát kivinni a színpadra. Ezek a művek, amiket játszunk nehezek, és direkt azért választom őket, mert mi képesek vagyunk rá, hogy tökéletesen betudjuk mutatni őket. Mindenki elégedett lehet a közönség soraiban, még a vájt fülűek is. 

- Hogyan kerülhetek be a zenekarba?

- A Magyar Honvédség fő feladatait kell szem előtt tartani, hiszen azokra a zenei képességekre gondolunk, mint a tisztavatás, az államfők fogadása, a katonai ceremóniák, az együtt jobbra-balra át parancsok végrehajtása, a vigyázz állás, a mozdulatlanság, a fegyelem. Emellett természetesen egészségesnek és fizikailag alkalmasnak kell lenni,  hogy az ilyen nehéz feladatokat is végre tudjad hajtani. Mindemellett együttesben is képes dolgozni és alkotni. Persze nem mint nagy szólista, aki úgy gondolja, hogy csak ő tud mindent a legjobban. Itt a közös munka sikere a cél. 

- Menetben is ilyen szépen tudtok muzsikálni?

-Természetesen! A katonazenekar régen is a dandár, vagy az ezred előtt ment és a jó hangulat keltése volt a feladata. Ezzel azt érték el, hogy a katona, aki a zenekar után vonul, természetesen jókedvvel teszi azt, a civilek pedig azt látják, hogy ezek a katonák életrevalóak, televannak energiával, és pozitív kisugárzásúak. Ez sokat segít abban a megítélésben, hogy a katona nagyon fontos része a társadalomnak.

Nem csak vonulunk, hanem különböző show elemeket is csinálunk. Ennek a bemutatására és összemérésére vannak a nagy katonazenekari fesztiválok itthon és külföldön is. 

- Itt a színpadon minden rezdülést észreveszel, de menet közben?

-Ez egy vezetői attitűd, az észrevételek lereagálása. Azt gondolom, hogy értelmes, okos emberekkel dolgozok, minden téren betudják bizonyítani, hogy profi munkára képesek. Amikor hibáznak, az mellett természetesen nem szabad elmenni. amikor azokról beszélünk olyan vezetői módszereket kell alkalmazni, hogy beismerjék a hibákat és legközelebb még jobban igyekezzenek elkerülni azokat. 

Lazán, de pontosan és megbízhatóan

Végül, de nem utolsó sorban bemutatom Bánfi Csabát, a zenekar még fiatalnak mondható trombitaművészét. Aki, amikor egy kis lehetősége van rá, szívesen áll eléjük, hogy a kiváló énektudását is bemutassa, amivel a fim és popzenék klasszikusait idézi meg. döbbenetes sikert aratva a maga és a zenekar számára! 

- Hány arcod van ember? Kiabáltam rá még mindig elragadtatva az előző produkciója miatt!

- Hát amennyit a színpad megkíván! Most akoncert után egészen más dozájnt vettem magamra: tropikált és bézbólsapkát, de ez a magánélet, ahol szeretem a lazaságot is. Így persze föl sem engedne maga közé a zenekar, de az ott egy más világ, katonaként szép ruhát veszek föl, mit a többiek. 

- Megkoronáztad a bulit, gratulálok hozzá!

- Köszönöm szépen, igyekeztem, de ez a nagyon jó közönség is kellett hozzá. Együttműködőek voltak és élvezték a bulit. Nagyon szerettem őket. Na és a zenekar, aki mögöttem állt… Nahát a mi bandánk nagyon jó, mindig a top formát hozzuk, ők aztán belevittek a legjobb hangulatba. 

- Nem voltak rád féltékenyek a társaid!

- Én is nagyon szeretem őket, jó volt visszaülni közéjük, éreztem, hogy szívesen fogadtak vissza a helyemre.

- Egy éve úgy engedtelek el, hogy tessék egy szólóénekes karriert csinálni!

- Szerintem azon még dolgozni kell, bár van olyan zenekar, akivel már együtt játszunk és énekelek is nekik.

- Milyen volt a kedved ebben a fantasztikus jó nagy zenekarban játszani ma este?

- Ma nagyon jó, de őszintén szólva az változó, mert előfordul, hogy nem sok van hozzá, de ez talán minden elfoglaltságra igaz. Aztán amikor megláttam ezt a jó kis közönséget, azt, ahogy egyből vették a lapot, persze hogy megjött hozzá a kedvem. Működött közöttünk a kémia és ezért mindkettőnknek: a zenekarnak és nekik is nagyon jó estéjük lett!