Az ügyvéd tanácsai: Közös tulajdon megszüntetése

A közös tulajdon megszüntetését, amennyiben a tulajdonostársak nem tudnak megegyezni egymással, a bíróság előtt indított peres eljárásban lehet igényelni. A közös tulajdon megszüntetésére irányuló perben a bíróságnak a Ptk.-ban meghatározott sorrendben kell vizsgálnia az egyes megszüntetési módok alkalmazásának lehetőségét.

A Ptk. szerinti közös tulajdon megszüntetésének sorrendje a következő: természetbeni megosztás, tulajdonostárs tulajdoni hányadának megváltása, társasházzá alakítás vagy árverési értékesítés.

Ha a felek a közös tulajdon megszüntetését egybehangzóan ugyanazon a módon kérik és annak feltételei igazoltak, a bíróság a sorrendben megelőző megszüntetési módot vagy módokat nem vizsgálja.

A közös tulajdon megszüntetésére irányuló perben valamennyi tulajdonostársnak perben kell állnia. A tulajdonostársak perben állására vonatkozó szabályok szerint perbe kell vonni a haszonélvezetre, használatra jogosultakat, a bejegyzett tartási és életjáradéki jog jogosultját, s ha a jelzálogjog nem az egész ingatlant terheli, akkor e jog jogosultját is. Más érdekeltek esetében a körülmények egyedi mérlegelésétől függ, hogy szükséges-e a perbevonásuk.

A per tárgyának értéke általában a felperes tulajdoni hányadának az értéke. Ha azonban a felperes a közös tulajdon természetbeni megosztása esetére a tulajdoni hányada értékénél nagyobb értékű ingatlanrészt igényel, a per tárgyának értéke ez a nagyobb érték. Ha pedig a felperes úgy kéri a közös tulajdon megszüntetését, hogy a bíróság a közös tulajdonú ingatlant vagy annak egy részét megfelelő ellenérték fejében adja az ő tulajdonába, a per tárgyának értéke a tulajdonába adni kért tulajdoni hányad értéke. A pertárgyértéknek mindig az ingatlan valós forgalmi értékéhez kell igazodnia. A forgalmi érték megállapításához a felek egyező nyilatkozata hiányában általában szakértői bizonyítás szükséges; annak időszerűségéről – hosszabb pertartam esetén – a szakértői vélemény kiegészítése útján kell gondoskodni.

A “pervesztes fizet” elve értelmében, eltérő törvényi rendelkezés hiányában, a pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti meg. A közös tulajdon megszüntetése iránti perekben a pernyertesség-pervesztesség megítélése tekintetében figyelembe kell venni, hogy a bíróság a felperes keresete alapján megszüntette-e a közös tulajdont, valamint azt is, hogy a megszüntetésnek melyik módját választotta. Ha a bíróság a felperes keresetének helyt adva szünteti meg a közös tulajdont, a felperes a közös tulajdon megszüntetése tekintetében pernyertesnek, az alperes pervesztesnek minősül. Ha a bíróság a keresettől eltérő módon szünteti meg a közös tulajdont, a felperes a megszüntetés módját tekintve nem minősül pernyertesnek. Ebben az esetben a pernyertesség-pervesztesség arányát a megszüntetés módjára figyelemmel kell meghatározni. Ha a bíróság teljes egészében az alperes kérelmének megfelelően dönt, a felperes csak a megszüntetés körében tekinthető pernyertesnek, így a perköltséget a felek nyilatkozataira figyelemmel kell megosztani a felperes és az alperes között.

A közös tulajdon megszüntetése iránti perben a bíróság ítélete pótolja a jogváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásban való átvezetéséhez szükséges bejegyzési engedélyt. Elegendő, ha a bíróság az ítéletében úgy rendelkezik, hogy a megváltási ár kifizetésének az igazolásától teszi függővé a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését.