Sokan tettek azért, hogy az erdei tornapályát mentesítsék a szeméttől - képgalériával

Az elmúlt időszak hatalmas készülődése hozta a várt eredményt ez az esemény? - kérdeztük Petrás Gábor főrendezőtől, aki így válaszolt:

- Még annál is jobban! És ezért így is megköszönjük és köszönöm a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum és a Dunaújvárosi Tankerület igazgatójának, valamint az intézetvezetőknek, akik példaértékűen jó partnereink voltak ebben a feladatban. A tanárok, az oktatók és a nevelők, rendezett, fegyelmezett csoportokban hozták a gyermekeket. Minden iskolából több százan érkeztek az eseményre, egyből átvették a gumikesztyűket és a szemeteszsákokat, hogy egyből a munkához lássanak, már tíz óra tízperckor. 

„Evés közben jött meg az étvágy!”

Az alapcélként elsőnek az erdei tornapálya megtisztítását tűztétek ki célul, de a terv megváltozott…

-Az önkormányzatunk jelezte, hogy ha az akció napján ekkora létszám áll majd a rendelkezésre, akkor mi lenne, ha a Kádár-völgyet is megtisztítanánk, hiszen a Kertváros mögötti részen is óriási szemetelési gócot fedeztek föl. Mindenféle építési és háztartási hulladékot, és komplett bútorokat dobáltak oda.  A helyszínt a Decathlon képviselőivel is megnéztük, a változtatást megbeszéltük és a középiskolásokat arra a területre küldtük. A belső, zártabb részeken pedig a kisebbek álltak munkába. 

- Mondhatjuk, hogy elégedett vagy?

- A közös sikerünk miatt föltétlenül és nagyon az vagyok. Még a sajtótájékoztatón mondta a Tóth Imre, hogy „fura, de jó a szemetet szedni”! Nyilván alapvetően nem lehet öröm ez a tevékenység, de a rengeteg diákkal együtt végezve, már egy igazi közösségi eseménnyé váltózott. A 90’-es évek elején mi szintén szedtük a szemetet, amit azóta sem dobálok el, és ezért remélem, hogy ezekből a gyerekekből is hasonló felnőttek válnak. Mellette örömmel fognak visszaemlékezni 2024.09.20-ára, amikor ezt a fontos dolgot csináltuk.

Elégedetten és büszkén

A Decathlon volt az első szervezet, aki elsőként állt e nemzetközi kezdeményezés mellé és, ahogy az lemúlt évben is, az esemény kiemelkedő szervezője és támasza volt a mostaninak is. 

Pontosan ilyen eseményt álmodtam meg...

Ezt mondta bevezetőként Gósy Kata, aki elhivatottan segítette az akció létrejöttét. Hozzátette:

- Sőt, talán felül is múlta az elképzelésemet az, ahogy ez a mai napunk megvalósult. Mindenki hatalmas lelkesedéssel és elánnal vetette bele magát a munkába. Úgy látom, hogy ez a két év, amit mindannyian közösen beletettünk, az már kezdi meghozni a gyümölcsét. Úgy látom, hogy a kommunikáció és az edukáció, ez a szemlélet Dunaújváros mondhatni minden korosztályában kezd egy kicsit meggyökeresedni. A kitűzött célt elértük!

- Volt értelme ennek a nagy készülődésnek?

- Abszolút. Kijöttünk a „terepre” és örömmel tapasztaltuk, hogy ez a két éve megkezdett munka már mára is meghozta a gyümölcsét, mert már nem dobálnak el annyi szemetet, mint korábban. Ezért volt az, hogy kitudtuk bővíteni a munkánkat egy olyan területre is, ami viszont kiemelten igényli, hogy foglalkozzunk vele. Ezért azt gondolom, hogy a küldetésünket újra kell fogalmazni, Amennyiben a vezetőség és a partnereink is nyitottak lesznek rá, akkor már bennem kezd körvonalazódni egy másik, több helyszínes komlex terv, mert most már tudom, hogy mik azok a további gócpontok, ahol még többet tudnánk tenni a város szépségéért!

Izsák Szabolcs nem rég került a helyi áruház vezető posztjára.

-Nem helyi lakos vagyok, hanem Erdélyből érkeztem. Tavaly jöttem Magyarországra és eddig Budapesten éltem. Az itteni lehetőséget most kaptam meg. Elképesztő az az összetartó erő, amit ez a város képvisel. Sehol nem láttam még egy ilyen jó közösséget, mint az itteni. 

- Milyen volt látni, sőt részese lenni ennek a nagy közös megmozdulásnak?

-Volt összehasonlítási alapom, mert a Decathlon áruházak más városokban is szerveznek hasonló akciókat, de közülük a dunaújvárosi eddig is kiemelkedően jó hírű volt. Nagyon kíváncsi voltam arra, hogy mit is jelent egy ekkora tömeget megmozgatni?!  Csodálatos dolog. És ezek a gyermekek, nagyszerű teremtések.

Mosolygós arccal szedtük a szemetet

Tóth Imre aki a szervezés egyik élharcosa volt elégedetten zárhatta ezt a napot:

- Egy olyan tevékenységet végeztünk, amit hallva arra gondolhat valaki, hogy „szegények egy nehéz, kellemetlen feladatot kaptak, ami alaposan megviselte őket”! Ez alapjában véve igaz is, de ha rájövünk, hogy a társadalom szempontjából egy nagyon hasznos dolog, mindez párosul a jókedvvel, akkor egy nagyszerű dolognak mondható. Az eredmény hatására, ahogy tavaly is, ismét felbuzdultunk és már ismét születtek új terveink. 

Lehet, hogy megváltozunk?

- Mi, a társadalom apró részei lehet, hogy egyszer csak elkezdünk nem szemetelni?

- Évek óta figyelem a társadalmat, minden rezdülését, az elejtett fontos mondatokat is megjegyzem. A gyermekektől most is nagyon fontos dolgokat hallottam.

A Kádár-völgyben a bokrokból nagyon problémás szemétanyagot szedtünk ki. Egy Dzsenifer nevű kislány akkor azt mondta, hogy „na ezért fogok én sokat tanulni, hogy soha ne keljen ilyen munkát végeznem a felnőtt koromban”! Mellette volt egy kislány, aki azt mondta, hogy neki az volt az álma, hogy segítsen a természetnek és most nagyon boldog, hogy megtehette. 

Mi lesz az összegyűjtött szeméttel?

- Ahhoz a hihetetlenül nagy összegyűjtött szeméthalomhoz pedig nem kell kommentár. Ezt rengeteg anyagot megmérik, mert egyrészt fontos dolog a statisztikai elemzés, másrészt azt is szeretnénk megtudni, hogy vajon az idei „termés” több, vagy kevesebb, mint a tavalyi volt. A gyűjtő konténereket a DVG Zrt. helyezte ki és a szeméttel kapcsolatos többi tennivalót is ők végzik el. Elismerés illeti őket is.

Jól szervezett esemény volt

Dolmán Viktor, a DSE Röplabda Akadémia edzőjével eddig fedett sportlétesítményekben találkoztunk. Ideje volt váltanunk.

- Ez is egy sportpálya, ráadásul korhatár nélkül leigazolhatja magát mindenki és nagyon jó lenne, ha minél többen kitudnának ide jönni egy kis mozgásra. Most a Szabó Magda általános iskola diákjaival érkeztem, akikkel mindig nagyon jó dolgozni, és a szemétszedésben is kitettek magukért. 

Én is beálltam a sorba, mert szerintem példát kell mutatnunk a gyermekeknek. Az én munkámban különösen az, hogy olyat végezzek, amit ők aztán követni tudnak.  Nem sétálni jöttünk, bőven akadt a számunkra is összegyűjteni való. Úgy látom, hogy a társadalmunknak kell még egy kis időt adnunk ahhoz, hogy minél többen megértsék, hogy közösen kell tennünk a környezetünk tisztántartásáért. Ez a munka nagyon jól megvolt szervezve, a gyermekek hasznosnak érezhették, amit csináltak, láthatták, hogy helytelen a szemetelés, és ezért remélem, hogy ők már nem fogják azt csinálni!

Kemények vagyunk megtudtuk csinálni!

Dunaújvárosi SZC Dunaferr Technikum és Szakképző Iskola Rendészet és közszolgálat szakáról érkezett Nagy Fanni,  Turancsik Alexandra és Kiss Anna. Elmondták:

- Jobb programot is eltudtunk volna képzelni ebben a szép időben, mint  szemétszedés, de ha így alakult, akkor ez a munka sem állított meg bennünket, mert mi kemények, a rendvédelmisek vagyunk. Egyébként pedig, ha nem dobálják el az emberek a szemetet, ami szerintünk nagyon gáz, akkor  nem kéne ezt csinálnunk.