Méhészek nagy gondban

A magyar méhészek napról napra megküzdenek a nyomott, alacsony felvásárlási árakkal. Az Ázsiából érkező hamisítványok és az ukrán méz alacsony áraival nagyon nehezen, vagy szinte egyáltalán nem tudják felvenni a versenyt. A KSH adatai szerint 2014-től 2020-ig a felvásárlási árat tekintve nem volt jelentős, drasztikus változás, kilogrammonként 800-900 forint körül mozgott. 2021-re azokban jókora ugrás történt, ebben az évben már átlagosan 1243 forint volt egy kilogramm méz felvásárlási ára. Az emelkedés 2022-ig tartott, ekkor átlagosan 1412 forintba került egy kilogramm méz idehaza. 2023-ban viszont óriási árzuhanás történt, a méz felvásárlási ára mindössze 927 forint volt kilogrammonként – írta az agrarszektor.hu. 

Méhészek gondja a felvásárlási ár

– A felvásárlással kapcsolatos feszültségek évek óta jelen vannak a méhészek életében. Emiatt sokan egyszerűen visszavettek a termelésből, többen inkább bent hagyják telelésre a vegyes-, vagy éppen a napraforgómézet, ugyanis olyan kicsi a különbség a takarmányként használt cukor és a méz ára között, hogy azt mondják a méhészek nincs értelme kipergetni a mézet, majd utána cukorral visszaetetni - fogalmazott az Agrárszektornak Bezzeg László a Magyar Professzionális Méhészek Egyesületének elnöke. A szakember elmondta azt is, hogy a több éve tartó nehézségek a méhészek kitartását is csökkentették. Fogynak a tartalékok, a legtöbben minél hamarabb szeretnék eladni a mézet, akár nyomott áron is, hiszen valamiből a családjaikat is fenn kell tartaniuk.

Ifjabb Jenei Ferenc, a Dunaújvárosi és Vidéke Méhész Klubnak a vezetője is borúlátó a méhészek jövőjét illetően.

– Sajnos nagy gondban van az ágazat, eltűnőben vannak a méhészek. Egy számadat bizonyságként: Dunaújváros és Vidéke Méhész Klubnak nem is olyan nagyon régen százhét tagja volt, most pedig ötvennyolc. Ma már annak is örülni lehet, ha egy méhész vállalkozása nullszaldós, de ezt is egyre kevesebben tudják elérni. Az országban nőttek a fizetések, ezért sokan biztonságos munkahelyet keresnek. A méhészkedés nem termel profitot, ha nem lesz változás az ágazatban még többen mennek majd csődbe. Jelentős segítségre van szükség a politika részéről. A magánemberek pedig abban segíthetnek, hogy nem a boltokban vásárolják meg a hamisítványokat, hanem a termelőtől az igazi mézet. A kisebb településeken ezen a téren nincs gond, mert személyes kapcsolatok alakulnak ki a termelők és a vásárlók között. Viszont a nagyobb városokban a multik uralják a piacot. Ezekben az üzletekben azonban hamis mézeket árulnak. A laboratóriumi vizsgálatokon átcsúsznak ezek a mézek. Olyan ez, mint a dopping. A doppingolók mindig egy lépéssel előrébb járnak a vizsgálatokat végzőktől. A műméz mindig átmegy a laboron. Sajnos már nem fikció az, hogy az országban tönkre megy az ágazat, mert mára gyakorlatilag tönkre ment.

Arra a kérdésünkre, hogy milyen volt az idei év, Jenei Ferenc így válaszolt.

– Volt gond bőven. A repce termesztése visszaesett, elképzelhető, hogy a klímaváltozás miatt meg is szűnik Magyarországon a vetése. Vagyis repcemézünk alig van. Az akác egy részét fagykár érte, a mi körzetünkben jó közepes volt a termés, a nyári vegyesmézből is szinte nulla volt a termés. Csökkent a méhészek vándorlása, korábban sokan járták az országot és keresték a virágzó fákat, ahol a méheik mézelhettek, de az üzemanyag és a tárolás költsége nagyon megemelkedett. Borúlátó vagyok a méhészet helyzetét illetően, de egész Európára nézve nehéz a helyzet – foglalta össze a méhészet helyzetét Jenei Ferenc.

Ha mindez kevés lenne, akkor nézzük meg a méhek állapotát. A pénz hiánya miatt előfordul, hogy a méhészek nem tudják megfelelően kezelni a családokat. Ez sajnos azzal jár, hogy a méhcsaládok állapota folyamatosan romlik, mert a méhészek tőke hiányában nem tudnak megfelelően védekezni például az atkák ellen, vagy megvenni azokat a gyógyszereket, amelyekre szükség van az egészséges kondícióhoz.

Forrás: agrarszektor.hu