2024.08.01. 08:17
Felfüggeszti külföldi adóssága törlesztését Ukrajna
890. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) egy erődrendszer építkezésén, a Volinyi területen, egy nem megnevezett helyszínen az Ukrajna elleni orosz háború alatt, 2024. július 30-án
Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Ukrán főparancsnok: az orosz hadsereg a pokrovszki frontvonalra összpontosítja erőit
Az orosz hadsereg a Donyeck megyei Pokrovszk közelében húzódó frontvonalra összpontosítja erőit - közölte csütörtökön Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Facebook-bejegyzésében, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
Szirszkij, miután helyzetfelmérés céljából látogatást tett az utóbbi napokban a frontvonalakon, megjegyezte, hogy különböző intenzitással, de az arcvonal minden pontján zajlanak összecsapások.
Elismerte, hogy egyes térségekben jelentős veszteségek árán, de az orosz erőknek sikerült - mint fogalmazott - kisebb sikereket elérniük.
Szavai szerint az orosz hadsereg legtapasztaltabb rohamegységeit veti be Pokrovszk térségében, hogy áttörje Zselanne, Novohrodivka és Pokrovszk vonalán az ukrán védelmet.
Beszámolt arról is, hogy heves harcok dúlnak a kupjanszki frontszakaszon is Piscsane, Sztyelmahivka és Makiivka települések mellett. Szirszkij szerint az ukrán erők "tartják állásaikat".
Az ukrán főparancsnok mindemellett bonyolultnak nevezte a Sziverszk melletti frontszakaszon kialakult helyzetet, mondván az orosz erők folyamatosan tüzérségi csapásokat és rohamokat hajtanak végre, de - mint mondta - sikertelenül.
Szintén heves összecsapásokról számolt be a donyecki Csasziv Jar és Nyu Jork falu, valamint a harkivi Hluboke és Vovcsanszk térségéből.
Zelenszkij: Oroszországnak részt kell vennie a következő béketárgyaláson
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint "az egész világ" - beleértve Ukrajnát is - azt szeretné, ha Oroszország részt venne a következő békecsúcson.
"A világ többsége most azt mondja, hogy Oroszországnak képviseltetnie kell magát a második csúcstalálkozón, különben nem érünk el lényegi eredményeket elérni. Mivel az egész világ azt akarja, hogy ott legyenek az asztalnál, mi nem tiltakozunk ellene" - mondta az ukrán vezető a nyugat-ukrajnai Rivnében a francia Le Monde, a Libération és a L,Équipe napilapoknak, valamint az AFP hírügynökségnek adott közös interjúban.
Június közepén Ukrajna mintegy száz ország részvételével békecsúcsot szervezett Svájcban, főként szövetséges országokkal, de erről Oroszországot kizárták, a moszkvai vezetéshez közel álló Kína pedig nem akart részt venni a találkozón.
Ukrajna vállalta, hogy novemberig kidolgoz egy tervet, amely egy jövőbeli csúcstalálkozó alapjául szolgálhat, és amelyre a Kreml is meghívást kap.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban a tárgyalások feltételéül szabta, hogy Kijev elhagyja az orosz hadsereg által megszállt területeket, és lemondjon a NATO-csatlakozásról. Ezek a követeléseket az ukránok és a Nyugat elfogadhatatlannak tartották.
Ukrajna ragaszkodik területi integritásának tiszteletben tartásához, míg Moszkva magának követeli a 2022 óta annektált négy régiót a 2014-ben annektált Krím-félszigeten felül.
Az első békecsúcson Kijev három további ponthoz is ragaszkodott: szabad hajózás a Fekete-tengeren, amely kulcsfontosságú a gazdasága és a globális élelmezésbiztonság szempontjából, az ukrán foglyok és az Oroszországba deportált civilek visszaengedése hazájukba, valamint a légi csapások beszüntetése a polgári energetikai infrastruktúrája ellen.
"Készítünk egy olyan tervet, amely az első csúcstalálkozón bemutatott békeformulán alapul, és szeretnék kitűzni egy időpontot diplomatáinknak - jó lenne, ha nemzetközi partnereink is ezt tennék -, hogy novemberben egy olyan dokumentum álljon rendelkezésünkre, amely mindent tartalmaz: területi integritás, szuverenitás stb." - mondta a francia sajtónak az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij az interjúban felszólította Kínát:
gyakoroljon nyomást orosz szövetségesére abból a célból, hogy az állítsa le az Ukrajnát két év óta szétszakító háborút.
"Ha Kína akarja, rá tudja kényszeríteni Oroszországot arra, hogy leállítsa ezt a háborút. Kína a világhoz tartozik, és befolyásos állam" - mondta az ukrán vezető. "Nem azt akarom, hogy Kína közvetítsen, hanem azt akarom, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra. Pont úgy, ahogy az Egyesült Államok nyomást gyakorol. Pont úgy, ahogy az Európai Unió nyomást gyakorol. Minél befolyásosabb egy ország, annál inkább nyomást kell gyakorolnia. Háború idején, amikor van egy agresszor, nem szabad a közvetítő szerepébe helyezkedni" - hangsúlyozta.
Volodimir Zelenszkij megint bírálta nyugati szövetségeseit is, amiért megtiltották Ukrajnának, hogy szabadon használja fel a leszállított fegyvereket olyan katonai célpontok ellen orosz területen, amelyekről az orosz hadsereg büntetlenül támadja Ukrajnát.
"Nagy kihívást jelent, hogy nem tudjuk úgy használni a (nyugati) fegyvereket, ahogyan arra szükségünk lenne az ellenség feltartóztatásához" - mondta. "Nagyon kitartóan dolgozik" azon, hogy meggyőzze szövetségeseit: engedjék használni ezeket a fegyvereket úgy, ahogy az ukrán hadsereg szeretné - tette hozzá.
"Sajnos partnereink még mindig félnek ettől" - mondta. Szerinte ugyanis a nyugatiak tartanak attól, hogy ezzel előidézik a háború kiterjedését. Az ukrán elnök mindazonáltal kizárta, hogy bármikor úgy döntene: semmibe veszi a nyugati korlátozást, ugyanis azzal veszélyeztetné a nyugati segélyeket.
"Ha mi használnánk partnereink fegyvereit (a beleegyezésük nélkül), akkor ők azt mondhatnák, hogy nem adunk többé nektek semmit" - hívta fel a figyelmet az ukrán elnök, aki amiatt is sajnálkozott, hogy nem elégséges a nyugati segítség.
"Azt hiszik, hogy meg lehet állítani (az oroszokat), ha a 14-ből csak három (ukrán) dandár van felszerelve?"
- mondta Zelenszkij, aki szerint az ukránok felszerelésének hiánya tette lehetővé az orosz hadseregnek az év eleje óta több száz négyzetkilométer ukrán terület elfoglalását.
Zsigmond Barna Pál: Ukrajna az olajszállítással zsarolja Magyarországot, Brüsszel pedig ezt hagyja
Újabb nyomásgyakorlás Ukrajna és Brüsszel felől, hogy álljunk be a háborúpártiak sorába: Ukrajna most az olajszállítással zsarolja Magyarországot, Brüsszel pedig ezt hagyja – írta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtökön a Facebook-oldalán.
Zsigmond Barna Pál a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta: a közelmúltban megjelent a sajtóban, hogy egy június végén hatályba lépett ukrán elnöki rendelet miatt leállt az orosz Lukoil Ukrajnán keresztüli olajszállítása a MOL felé, mivel az orosz cég nem bérelheti ki az ukrán vezetékhálózatot tranzit céljából.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Lukoil a legnagyobb szállító azon orosz cégek közül, amelyek a Barátság kőolajvezeték déli szakaszán keresztül nyersolajat szállítanak Magyarországra.
Az ukrán lépés azért is jelentős, mert a Lukoil a MOL orosz nyersolajimportjának, az évi 6-6,2 millió tonna körüli mennyiségnek mintegy a harmadát teljesíti, aminek kiesése problémákhoz vezethet – hangsúlyozta.
Zsigmond Barna Pál döbbenetesnek nevezte, hogy míg Brüsszel akár a migráció, akár a háború és béke kérdésében a szolidaritás megsértésével vádolja Magyarországot, most épp maga Brüsszel fordít hátat az unió két tagállamának is.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna példátlan lépésére, amely két EU-s ország kőolaj ellátását sodorja veszélybe, az unió vezetése érdemben ezidáig nem reagált, nem hajlandó kiállni Magyarország és Szlovákia érdekeinek védelmében.
Az államtitkár szerint Brüsszel „időhúzásra játszik”, és ahelyett, hogy azonnali intézkedéseket tenne az ukrán fél egyoldalú, az EU és Ukrajna közötti Társulási Megállapodásban foglaltakkal is ellentétes lépésének mielőbbi tisztázása érdekében, a bizottság a magyar és a szlovák féltől várja annak igazolását, hogy az ukrán fél ellenséges és súlyosan jogsértő magatartása milyen hatással lesz az érintett tagállamokra.
Úgy folytatta, hogy az Európai Unió és Ukrajna közötti Társulási Megállapodás szerint Ukrajna nem szakíthatja meg az energiahordozók tranzitját Ukrajnán keresztül az EU tagállamaiba.
A törvénytelen és jogszerűtlen ukrán döntés nemcsak Magyarország, hanem a szomszédos Szlovákia kőolajellátásának biztonságát veszélyezteti hosszú távon – emelte ki Zsigmond Barna Pál.
A politikus felháborítónak nevezte, hogy Ukrajna ezt a lépést akkor teszi, amikor Magyarország a történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre az ukrán menekültek megsegítésére. Ezt a tényt még maga Philippe Leclerc, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának európai igazgatója is elismerte – fűzte hozzá.
Brüsszel ismét felfedte a valódi arcát, ideológiai alapon támogatja Ukrajnát, és hátat fordít saját tagállamainak, mivel hazánk ki mer állni a mielőbbi békekötés szükségessége mellett, a föderalizmus elkötelezett, neoliberális sorosista híveivel szemben harcol a tagállami szuverenitás védelme mellett, és nem fél megvédeni saját határait az illegális bevándorlással szemben
– fogalmazott Zsigmond Barna Pál, hozzátéve, hogy jól látható, hogy Brüsszelből egy újabb háborúpárti összejátszás történik.
Az államtitkár elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy Ukrajna, amely az EU tagja kíván lenni, ennyire barátságtalan lépéssel kívánja zsarolni Magyarországot és Szlovákiát, és ehhez az Európai Bizottság még asszisztál is, ugyanis hazánk és Szlovákia kőolajtartalékaira hivatkozik, elbagatellizálva a helyzet jelentőségét.
A bejegyzés végén úgy fogalmazott, hogy a megoldást keresve, hazánk Szlovákiával együtt választottbírósági eljárás előtti konzultációs folyamatot kezdeményezett az Európai Bizottságnál, bízva abban, hogy az a végén mégis azon tagállamok mellé áll, amelyek segítésére eredendően létrejött.
Zelenszkij bejelentést tett a békecsúccsal kapcsolatban
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az egész világ, beleértve Ukrajnát is, azt szeretné, ha Oroszország csatlakozna a világ vezetőihez egy tervezett második békecsúcson az ukrajnai háború befejezése érdekében – írja a Magyar Nemzet az AFP francia hírügynökségre hivatkozva.
Zelenszkij békülékenysége nem véletlen: az oroszok egyre nagyobb nyomás alá helyezik a létszám- és felszerelési problémákkal küszködő ukrán haderőt, a szövetségesek támogatása egyre bizonytalanabbá válik, a lakosság pedig egyre jobban belefárad a harmadik éve tartó orosz–ukrán háborúba.
Ugyanakkor a Le Monde francia napilapnak nyilatkozva Zelenszkij „nagyon-nagyon nehéz kérdésnek” nevezte azt, hogy Ukrajna hajlandó lenne-e területi engedményeket tenni a béke érdekében.
Fotó: Andrij Andrijenko / Forrás: MTI/AP
Ismét kiderült, hogy tévút a szankciós politika
– Az oroszok ugyanazt játsszák el a cseppfolyósított gázzal (LNG), amit korábban az olajjal – hívta fel a figyelmet a fejleményekre a közösségi oldalán Hortay Olivér, írja a Magyar Nemzet. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője jelezte: már azelőtt, hogy az Európai Unió elfogadta volna a tizennegyedik szankciós csomagot – ami az LNG reexportjára is kiterjed –, Oroszország árnyékflotta építésébe kezdett, és új biztosítókat alapított. Azaz megteremtette a szállítmányok átirányításának lehetőségét. A szakértő szerint így a büntetőintézkedés nem „vágta földhöz” az oroszokat.
Hortay Olivér idézte Albert Einsteint, aki szerint ha ugyanazt tesszük újra és újra, de más eredményt várunk, az az őrület jele. Az üzletágvezető szerint jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon még hány kudarcra van szükség ahhoz, hogy Brüsszel beismerje, miszerint a szankciós politikája tévút.
Ukrajna felfüggeszti külföldi adóssága törlesztését
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán aláírta a külföldi adósság törlesztésének augusztus 1-től október 1-ig történő felfüggesztését lehetővé tévő határozatot.
Ukrajna a hónap elején jelentette be egy megállapodás előkészítését a kötvénytulajdonosok egy csoportjával közel 20 milliárd dolláros külföldi adósság törlesztésének az átütemezéséről. Majd július 22-én jelentették be az ideiglenesen elfogadott szerkezetátalakítási megállapodást, amelyet a kötvénytulajdonosok várhatóan a következő hetekben hivatalosan is jóváhagynak.
A szerdán aláírt határozat alapján Ukrajna nem fogja kifizetni az augusztus 1-jén esedékes, 2026-os lejáratú eurókötvény 34 millió dolláros kamatszelvényét. A hitelmegállapodás 10 napos haladékot biztosít minden esedékes kamattörlesztésre, de a kormány jelezte, hogy nem fog fizetni.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 6881-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 7105-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 101 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt szerdán:
Ukrán válság
- Orosz drónt észleltek Románia légterében
- Az éjszaka indított 67 orosz drónból 58-at lelőtt az ukrán légvédelem
- Menesztették Kárpátalja kormányzóját
- Robert C. Castel: a jelenlegi nyugati politika csak meghosszabbítja az ukránok szenvedését
- Putyin: Moszkva nem utasítja el az ukrajnai gáztranzitot
