2 órája
Az eltűnt hírnév nyomába eredt a Poétikon
A Poétikon e heti adásának vendége Gál János, Gérecz Attila-díjas költő volt, akivel a hírnév szubjektivitásáról, latinos műveltségről és a szerző Az eltűnt hírnév nyomában című verseskötetéről beszélgetett a Magyar Nemzet Videa-csatornáján megtekinthető műsorában Viola Szandra.
A Poétikon műsorvezetője, Viola Szandra ismét izgalmas irodalmi beszélgetéssel lepte meg a hallgatóit
Forrás: Poétikon/képernyőfotó
Gaál János jelenleg doktori iskolában tanul, korábban azonban a Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársa volt. Elmondása szerint szorongó alkat, aki tartott attól, hogy egy olyan tárgyat vagy iratot selejtez ki, amelyről később kiderül, mégiscsak komoly muzeális értékkel bír.
Forrás: Képernyőfotó/Poétikon
Érzi magán az ember a súlyt, hogy ha én nem vagyok elég felkészült, tehát nem tudok eleget erről a témáról, akkor eleshetek a lehetőségektől
– nyilatkozta.
Gál János nem csupán a kötet címében utal a hírnévre, hanem számos versparódiában játszik a költői lét fonákságaival,
így például egy Költő-Író Imre nevű karakteren keresztül mutatja be az alkotók sokszor tragikomédiába hajló hányattatásait. A könyvből azonban nem derül ki, a magánember számára van-e igazi jelentősége a hírnévnek.
Tagjaimban az elismert költő póza - írod önironikusan egyik versedben. Van benned távolságtartás ettől a póztól? Vagy számít egyáltalán számodra a hírnév?
– tette fel a kérdést Viola Szandra.
Milyen jó lenne, hogyha egy költő visszaszerezhetné a jogot arra, hogy híres legyen az irodalmon keresztül. Ma már azért nem mondanám, hogy a hírnév egységként létezik a társadalomban. Tehát jó, vannak híres emberek, de annyira atomizálódik az egész világnak a társadalma, meg annyira individualizálódik a kultúránk, hogy igazából az emberek hiába egy ország állampolgárai, nem egy a kultúrájuk
– vélekedett a költő.
Gál János szerint ez elsősorban a megváltozott médiafogyasztási szokásoknak köszönhető.
A közösségi médiával mindenkinek nagyon szoros kapcsolata van, mindenkinek a napjait kitölti, és azon keresztül fogyaszt tartalmakat. Lehet, hogy van egy olyan zenekar, amit embermilliárdok hallgatnak és én nem is tudok róla. Annyira fragmentálttá válik a valóságunk, hogy itt ülhetünk egymással szemben, és valószínűleg teljesen más embereket tartunk híresnek
– adta meg a szubjektivizálódás magyarázatát Gál János.
Miként lehetne a költészetet megújítani, fogyaszthatóbbá tenni?
Mivel a mozgókép a legfiatalabb művészeti ág az összes művészet közül, az látszik, hogy most így, a 20. század végén, 21. század elején szerintem az követeli magának a legnagyobb helyet. Már majdnem minden kultúrával kapcsolatos közlésnek filmnek kell lennie, mindent szeretünk mozgóképben megkapni
” – fejtette ki meglátását a szerző Viola Szandra kérdésre válaszolva.
Egy XXI. századi verseskötetben miért szerepelnek latin sorok? – vetette fel a sokakat foglalkoztató kérdést a műsorvezető, utalva arra, hogy Az eltűnt hírnév nyomában című kötet hátlapján a szerző egy költeményének latin nyelvű fordítása szerepel.
A holt nyelvek létezése furcsa, arról is szól a holt nyelveken felhalmozott tudás, hogy van-e fennmaradás, a fennmaradás a cél vagy az örökkévalóság. Tehát, hogy ezeknek a kérdéseknek ezek a nyelvek a laboratóriumai. Olyan kulturális örökségekről beszélünk, amik léteztek kétezer évvel ezelőtt, hatást gyakoroltak az egész emberi civilizációra, reprodukcióra voltak képesek, hogy ma is beszéljenek emberek latinul vagy ógörögül vagy szanszkrit nyelven. Engem a bennük felhalmozott tudásanyag vonz
– állapította meg a szerző.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:
