Új Magyar Rekord született Dunaegyházán

A falu 800 éves múlttal dicsekedhet. A törökök kivonulása után másokkal együtt elnéptelenedett. 1701-1711 között szlovákokat telepítettek az újraélesztésükre. Azokat a gyökereiket máig megőrizték.

A csipetka

Igazi kézzel gyúrt és csipegetett levestészta, ami a másfélékhez hasonló alapanyagokból áll. Előbb praktikusan, tenyérnyi levélkéket formáznak belőle (itt gyakori motívum volt a szívecskés) és azokból alakítják ki a természetesen az egyedi, de a küllemében (messziről nézve!) a tarhonyára emlékeztető tésztát.

A rekordkísérlet résztvevői

Külön kategóriában említhetjük meg Szilágyi Istvánt a település polgármesterét, aki a kétnapos eseménysorozat minden részletére házigazdaként ügyelt, „természetesen” alvás nélkül vette az akadályokat és a csipegetésből is kivette a részét. Előbb a környező települések polgármestereivel, majd a fináléban az önkormányzat dolgozóiból alakított csapattal.

A természetesen csupa lelkes önkéntesekből álló társaságot az ezen az eseményen is megállíthatatlan Homóné Mészáros Ági a főrendező mutatta be, aki szintén megspórolta az alvást ezen a hétvégén…

– A Gyalogló és a a Nyugdíjas klub tagjai, az utóbbiak két csapattal, a Mákszem óvoda dolgozói, az új képviselői testület, az Evangélikus egyház és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat csoportja, mellettük lelkes magánszemélyek és családok. Nagyon vidámak voltunk és jól éreztük magunkat. Mindenkinek köszönöm, hogy mellém álltak ebben a nagy kihívásban. A rekordkísérlet során rengeteg csipetka készült. Ennek egy részét fölajánlottuk a főzőverseny résztvevőinek, a maradékot pedig elraktározzuk és a későbbi eseményeinken fogjuk fölhasználni. Körülbelül ötven kiló lisztet és háromszáz tojást használtunk föl hozzá. Nem a mennyiség, hanem a folyamatos tevékenység biztosítása volt a legfontosabb.

A Csipetka Fesztiválról

Merthogy annak a keretein belül zajlott ez a rekordkísérlet. Első pillantásra azt mondhatnánk róla, hogy 

Ami igaz is, de az eseményt a helyi hagyományok tovább éltetésével szervezték meg. Ezt bizonyítja a csipetkafőzők versenye és a kulturális program, ami Jasná Jeseň Nyugdíjas Egyesület „Jó ebédhez szól a nóta” előadása, majd a Slnečnice Táncegyüttes műsora is jellemzett. Eztán a falunapok jó hagyományai szerinti gyermekprogramok és a rekkenő hőségben a legjobbkor megrendezett Habparti, a fagyibohócok áldásos tevékenysége. a Pannónia Blues Band koncertje majd zárásként a tűzijáték tovább javította a hangulatot.

A csipetka leves főző verseny

Ez is kiváló alkalmat adott a közösségek bemutatkozására, a finom leves elkészítésével. Hogy rövid úton igyekezzek eligazodni a gasztronómia csábító útvesztőiben, elmondhatom, hogy ez a híres és finom szlovák étkek egyike. Egy a magyar gulyáshoz hasonló alapanyagokból készülő és ahhoz az állagában is hasonló finomságot jelent. A helyi Ízőrzők feljegyzése szerint a legfinomabb ízeket marha rostélyos, vagy lábszár fölhasználásával érhetjük el. (Gondolom erre a legtöbben elismerősen rábólinthatunk!) Mint azt az eredményhirdetésnél megtudhattuk: köményt az ő falujuk hagyományai szerint semmiképpen sem szabad belerakni!

A rekord hitelesítéséről

Ez a nagy odafigyelést igénylő protokoll Sebestyén István a Magyar Rekordok regisztrátora tevékenységéhez kötődött, aki az eredményhirdetéskor erre is felhívta a figyelmet.

– Hatalmas tapsot érdemelt mindenki, aki részt vett a csipetka készítés maratoni csoportos váltó, időtartam rekord fölállításában. A céljuk az volt, hogy a lehető leghosszabb ideig folyamatosan mutassák be ezt a tevékenységet. Az időtartam valamennyivel több, mint huszonnégy órán keresztül, 1.442 percig tartott! (Péntek 15.00-től szombaton 15.02-ig ) A csapatok elhelyezése, munkája a tevékenységük megszervezése, hitelezése egészen kiválóan sikerült.

A Csipetka Fesztivál megálmodója

Mondovics Péter a fináléra érkezett. Misem természetesebb, hogy a beszélgetésünk közben ő is megmutatta a csipegetésben való jártasságát.

– Tizenöt éve, 2009-ben kezdődött ez a fesztivál sorozatunk. A mi történetünk úgy kezdődött, hogy környékünkön már mindenkinek voltak kisebb-nagyobb fesztiválja, csak nekünk nem. Mi már akkor is krumpli nagyhatalom voltunk, tehát adódott a lehetőség: csináljunk egy paprikás krumpli, vagy egy csipetka fesztivált. Az utóbbiból nagyon sokféle ételt készíthetünk, én például a mai napra a birkásat választottam. Jól sikerült.