Még tart a trend: a várost a vidéki idillre cserélni

A kiköltözőkre jellemző, hogy hosszú évtizedes városi lét után nyugalomra vágynak, és megérdemelt nyugdíjaséveiket vidéki pihenéssel töltenék, vagy olyan fiatalok és családok döntenek a vidéki honfoglalás mellett, akik csendre és békességre vágynak.

Sokakat csábít, hogy a vidéki élet olcsóbb, hiszen nincsen szükség drága bérletre, sem üzemanyagra. A fővárosi ingatlan ára még adósággal terhelve is gyönyörű vidéki porták megvásárlására ad lehetőséget, ott ahol szebb a táj, friss a levegő és zöldövezet van mindenütt, nem pedig kutyaürülékkel és szeméttel megtelt utcák.

Ráadásul ma már a vidék nem egyenlő egy unalmas, eseménytelen kis közösséggel, ahol még internet is alig van. Az is rég a múlté már, hogy aki vidéken él, kizárólag állatokkal foglalkozik vagy a földeken dolgozik. Az azonban napjainkban különösen igaz lehet, hogy vidéken mindenki ismer mindenkit, és az sem meglepő, ha a boltban a nevén szólítják a vevőt. A vidékre költözők ezért úgy érezhetik, valóban tartoznak valahova.

Dr. Galambos Dénes miniszterelnöki biztos a közelmúltban Kulcsra látogatott, ahol fontos téma volt a település lakosságának növekedése. A miniszterelnöki biztos a településen tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Kulcs község lakosságszáma az ezredfordulón 1684 fő volt, 2018-ban pedig már meghaladta a 3100 főt. Mivel főként fiatal, többgyermekes családok költöztek a községbe Dunaújvárosból a településen 1902 óta működő iskola igénybevétele is megnőtt. Amíg 2010-ben 241 volt a 6–14 éves korcsoport száma, addig 2018-ban már 299 gyermek volt ebben a korcsoportban. Ez a dinamikus növekedés azt indukálta, hogy a kulcsi önkormányzatnak az iskolai férőhely bővítését meg kell oldani.

A miniszterelnöki biztos köszönetét fejezte ki a felelős gondolkodású népképviseleti szervként cselekedő kulcsi testületnek, hogy önkormányzati finanszírozással az iskolafejlesztést megterveztették, és a terveket engedélyeztették.

„Közel 500 millió forintos az a bővítés, amiben segítséget szeretnék nyújtani, hiszen ez az összeg jóval meghaladja az önkormányzati lehetőségeket és jelenleg a pályázati lehetőségek is szűkebbek. Ezért dr. Kásler Miklóshoz, az emberi erőforrások miniszteréhez fordultunk Jobb Gyula polgármesterrel a források biztosítása érdekében.” – hangsúlyozta dr. Galambos Dénes.

A miniszterelnöki biztos azt is elmondta, hogy folyamatban van egy pályázat elbírálása több mint 200 millió forint értékben, a kulcsi bölcsőde kapcsán, amelyet a térség vezetése szintén támogat, hiszen a családok helyzete a kormány programjában is fajsúlyos szerepet kap jelenleg is.

A kulcsi Fekete István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója is beszélt a tanévkezdő köszöntőjében a vidékre költözés jelenségéről. Schinogl Ferenc elmondta, hogy Kulcson 11 osztály indult a 2019/2020-as tanévben. 34 gyermek iratkozott be az első osztályba, ezért a jogszabályi előírásoknak megfelelően két első osztály indult, éppen úgy mint a hetedik évfolyamon is.

A megnövekedett igényt infrastruktúrával kell kiszolgálni. Addig is a nagyobb termeket leválasztják, szükségtantermeket vonnak be, így tanítanak a pincétől a padlásig, az iskolai könyvtárban, ha szükséges a faluházban biztosítanak egy-egy órának helyet – nyilatkozott az iskola igazgatója.

Jobb Gyula kulcsi polgármester a téma kapcsán lapunknak elmondta, hogy kettős kérdésről van szó. Örül a település népességszám-növekedésének, mert ez azt jelenti, hogy jó híre van a településnek. Ugyanakkor a növekedés óriási feladatokat is ad Kulcsnak.

A hivatalos adatok továbbra is a kiköltözési trendet támasztják alá. Így nagy szükség van az iskola és a bölcsőde fejlesztésére – mondta el Jobb Gyula Kulcs település polgármestere.

Vidékszociológia

Jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben a vidék. Mert a vidéki területek növekvő mértékben fogyasztásközpontú használata megváltoztatta a vidék társadalmi definícióját. Számos hazai és nemzetközi kutatás bizonyítja, hogy a vidék jelenkori átalakulásában meghatározó szerepet játszanak a vidéken fogyasztóként megjelenő városi szereplők. A város környéke a vidéki tér egy sajátos típusa, ahol a városi szereplők, a kiköltözők fogyasztóként használják a vidéki teret, és ez hatással van a vidék átalakulására.

Forrás: Vidéken lakni és élni