Rendhagyó ünnepség Előszálláson

Az ünnepség első részében Szent István király és az államalapítás emléke előtt hajtottak fejet. Szép verset hallhattunk az új kenyérről is. A kedves műsor Tábiné Nyúl Gabriella, Tábi Sára Zsófia, Kiss Gáborné Marcsi, és Simon Zsolti másodikos tanuló érdeme volt.

A délután fénypontját mégiscsak az elmúlt egy évben született apróságok polgárrá fogadása jelentette. A ceremóniát Farkas Imre polgármester vezette le, ami ebben a pozíciójában az ő záró nyilvános szereplése volt. Tőle ezt is hallottuk.

-Ez a legkülönlegesebb ünnepségünk, ami arról is nevezetes, hogy mindenképpen a leghangosabbnak mondható. Ilyenkor az embert nem bosszantja, hanem boldoggá teszi, ha az ünneplő közönség legalább egyharmada szólásra jelentkezik, és persze ritkán várja meg, hogy meg is adják neki szót. Természetesen ezekre a gyönyörű babákra gondolok, akik a szüleik mellett a mi nagyobb közösségünknek is a büszkeségei. Annál boldogabbak vagyunk, ha minél hangosabbak, mert annál többet tudunk polgárrá fogadni. Ez a huszonhatodik alkalom, hogy megfog történni. Ma huszonhárom gyermeket fogunk polgárrá fogadni.

Nekem polgármesterként ez az utolsó ünnepségem, amit ebben a beosztásban részt fogok venni. Ha jól számoltam, akkor tizennégy alkalommal háromszáz húsz gyermeket fogadtunk a közösség tagjává. Ez nálunk egy jelentős létszám, ami az iskola tanulói létszámának a másfélszerese. Akiket először polgárrá fogadtam, most lesznek nyolcadikosok és majd most szeptemberben egy matematika órán megbeszéljük, hogy hogy is sikerült ez a polgárrá fogadás?!

Nagyon büszkék vagyunk erre a rendezvényre, mert ezt már több településem, talán még Dunaújvárosban is átvették tőlünk ezt a hagyományt.

Szeretném mindenkinek megköszönni, aki elhozta a gyermekét ezen a szép napos nyári délutánon. Remélem, hogy majd annak idején, egy matematika órán velük is fogok találkozni. 

Előszállás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019. (VII.12.) önkormányzati rendelete az Előszállás polgárává fogadás rendjéről

Előszállás Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Előszállás polgárává kell fogadni azt az előszállási lakos gyermeket, aki

a) tárgyév július 1-jén, bejelentett állandó lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik Előszálláson és

b) az a) pontban meghatározott időpontban életvitelszerűen Előszálláson él, és

c) aki az előző év július 1. és a tárgyév június 30. napja közötti időben született.

2. § (1) Az ünnepélyes Előszállás polgárává fogadásra minden évben, az augusztus 20-ai állami ünnep alkalmából tartandó rendezvény keretében kerül sor.

(2) A polgárrá fogadásról szóló oklevelet a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester adja át.

3. § Az Előszállás polgárává fogadásáról szóló oklevél leírása: „Nekem áldott az a bölcső, mely magyarrá ringatott.”

Az ünnepeltek közül két családdal beszélgettünk

Csodálattal figyeltem a belőlük áradó a jókedvükre és a büszkeségükre!

Hitetlenkedve, de elismerően néztem Bencze Richárdra a családfőre, aki a párjával Benczéné Jankovics Annamáriával, és egy gyönyörű babával: Blankával érkezett. A kíséretükben két szép nagylány közül a fiatalabb - Edina Csilla, az idősebb Fruzsina Ramóna, és a magát nagy kópénak tartó kisfiúval, Szabolcs Richárddal érkezett az eseményre.

-Láthatod, mi egy vidám család vagyunk. Lehet, hogy magasnak találod a létszámunkat, de nekünk ez így normális. Az biztos, hogy mozgalmasan telnek a napjaink. 

Remélem, hogy a három nagyobb gyermek ért a rosszalkodáshoz is!

-Az biztos! (mondják hatalmas vigyorgással és szavazás nélkül is magabiztosan mutatnak Szabolcsra, aki szerintük profi ebben a nehéz műfajban. Ő persze élvezi a sikernek ezt a formáját is.)

-Nehezen bírunk el velük, de muszáj megpróbálnunk- tudatta velünk szerencsére mosolyogva Annamária! 

-A rosszaság biztosan tanulható, és a három nagy valószínűleg mindent elmond róla a legkisebbnek, jövendölte az édesapa. Az biztos, hogy mosolygósan ébredünk és igyekezünk is annak megmaradni.

Mutassuk be a Blankát!

-Ő most hat hónapos és nagyon jó kislány (egyenlőre!) mondta mosolyogva az édesanyja. Végigalussza az éjszakát, nappal pedig két óránként egyet-egyet. Szerencsére mindenevő, ami látszik is rajta, mert jókedvű és kiváló kondícióban van. 

Ki volt az elődei közül ilyen veszedelmesen kíváncsi, mert ő állandóan elakarja venni tőlem a kamerát?!

-Azt hiszem, hogy mind a ketten azok voltunk, válaszolták nevetve a büszke szülők.

Csősz Gáboréknál sem hiánycikk a jókedv!

A büszke apuka egyből egy kemény állítással kezdi: 

-Alexandra egy tündéri és vagány kislány: kimondottan jó gyereknek mondható! 

Közel járhattunk az igazsághoz, hiszen az édesanya: Novák Henrietta hatalmas mosollyal állította ugyanezt…

Nagyon erős a női tagozat a családotokban!

-Tiltakoznék, kiált föl nevetve Gábor.

Most már egy kicsit késő, mondom én is hasonló hangulatban, de már látható, hogy ez a kedves família elvitte mára a show-t…

Igen ám, de van itt egy nagylány is, aki alig várja, hogy rákerüljön a sor, de csak azt a rosszízű széria kérdést kapom elő, hogy Te jó vagy? 

-NEM! mondja ragyogva, viszont egyből kapunk egy ígéretet, hogy a pici babát semmiképpen sem tanítja ki a saját tudományára…

Halljuk a nagy titkokat: hogy telnek a napjaitok?

-Jól és vidáman (mondja az anyuka). Éjszaka pedig az alvás a programja a kislánynak erősített rá az apuka. Ráadásul nagyon jó étvágyú, mindent szívesen elfogyaszt, amit elé rakok, akárcsak a nővére. 

És egy meglepetés vendég

-Én már most látom ezen a csöppségen, hogy nagyon értelmes! (Így csöppent a beszélgetésre a település tanára, Gajdó Bandi bácsi, aki nem tudott ellenállni egy kis ismerkedésnek!) Ti már nagyok vagytok, de ez a kislány látja rajtam, mert a szemembe van írva, hogy szeretem a gyermekeket, ezért egyik sem fél tőlem. Ezért lettem tanító.