Kulisszatitkok a Parti Fesztivál után (4.)

2024.08.03. 14:30

Strong R ..., avagy sikeres világjáró a dunaföldvári buliban

Ez egy profi! Ez volt az első benyomásom Strong R-ről. Az elegáns  megjelenését a nyári fesztiválos öltözékében is megtartotta. A derűs udvariasságából a Backstage-ben dolgozóknak és a közönségnek is egyenlően jutott. A kirafinált zeni válogatása pedig végig mozgásban tartotta a közönséget.

Balogh Tamás

Fotó: Balogh Tamás

Nem mellesleg Strongi, a jóképű, atléta külsejű, remekül táncoló showman szeme és a fantáziája is kiváló, mert ahogy az első pillanatban rám nézett, azonnal kijelentette, hogy mi lehetünk az új filmes álompáros (engem helyezve a magyar Danny DeVito szerepébe…)

A buli előtt 

Előre irigyeltem tőled ezt a fellépést!

– Nem csodálom, mert már voltam itt, remek a helyszín és nagyon jó a közönség is. 

Azt mondják, hogy mindent tudsz erről a műfajról!

–Köszönöm szépen, ha te ezt így kijelentetted, akkor egy picit nagyképűen mondhatom, hogy a klubzeneiről igen. Nagyon régóta csinálom ezért már rengeteg bulin vagyok túl. Szerencsére fiatalos az arcom, de már harminckét éves vagyok. Tizenhat éves korom óta ez az életem.

Voltam rezidens, felléptem Dél-Koreától nagyon sok német városban Augburgban, Brémában, és Nürnbergben is, valamint a környező országokban.  Magyarországon pedig mindenhol, ami fontosnak mondható. Ezért mondhatjuk, hogy elég tapasztalt vagyok. 

Fotó: Balogh Tamás

Melyik a zeni stílusod?

– Van, amit én szeretek és van az, amit a közönségnek játszom. A kedvenceimet ők valószínűleg nem nagyon szeretnék hallgatni, így azokat nem is játszom nekik. Az a színtiszta hause zene, ami mára már egy kicsit a háttérbe szorult. 

Mivel én mindig szeretném kiszolgálni a közönséget, ezért ma klub- és fesztiválzenét fogok játszani. Azon belül pedig, ami tetszik az embereknek! Mivel kifejezetten szeretem szoktam is őket énekeltetni. Akár azt is eljátszuk, hogy egy ismert dalra velük együtt ráénekelem, hogy „utcára nyílik a kocsmaajtó”! Ez egy elég kemény és sikeres fordulat lehet, ami igaz, hogy nagy nevetéssel, de tovább viszi a hangulatot fölfelé.

Folyamatos kontaktban a közönséggel

– Persze, hiszen ezt jól nem lehet úgy csinálni, hogy lehajtod a fejedet és csak zenélgetsz. Figyelni kel őket, interakciót kell létrehoznom velük, ami szintén hozzátesz a buli nívójához is. Ezért ez egy DJ-nek kötelező dolga. 

Előre tudod, hogy mi lesz a negyedik dal?

– Nem. Soha. Fogalmam sincs. A legtöbben előre összeállítják, de én most kimegyek és az elsőt sem tudom.

Fotó: Balogh Tamás

A buli után 

Egy tombolós szett és vagy félórás szelfigyártás után szemmel láthatóan jókedvű elégedettséggel zárta az estéjét.

– Jó volt a buli. Mondhatjuk, hogy a zene segítségével időben és bolygónkon is utaztunk. Orosz, olasz, amerikai, svéd és persze magyar zenékre táncoltunk és mulattunk, szóval ez egy igazi nemzetközi DJ szett volt. Szerencsére sokan voltak a fiatalok, de az idősebbek is csatlakoztak hozzánk.  Megpróbáltam mindenkinek játszani és vele szépen felépíteni a másfél órás bulit, ami szerintem jól sikerült. 

Akár egy profi ökölvívó. Azt is mondhattad volna magadról, hogy nem két menetben akarok győzni!

– Igen, ez valóban így volt. Szeretek dj-ni. A legtöbb hazai sztár DJ-kel szemben én nem egy órás, hanem hosszabb, minimum másfeles időket játszom. Szeretek a zenével építkezni a szettjeimben.  Megadom az ívét neki és úgy sokkal jobban kitudok vele teljesedni. Ehhez hosszabb időre van szükségem.

Kilested a közönségedet. Nem üzented nekik, hogy te tudod a „frankót”!

– Fényképezkedtem a kordon előtt álló gyermekekkel. A legfiatalabb négy éves lehetett. Ők a Strongi zenéimet szeretik, A Strong R néven egy másik fajtát játszom. Ezen az estén mindkét célközönségből érkeztek és ezért is volt speciális feladat a mai. 

Az egy külön elismerés, amikor az idősebb generáció is azt mondja rá, hogy ez jó volt. Hogy ABBA is volt? Az első fél órában csak régi zenék feldolgozásait játszottam. Olyanokat, amiket a kicsiktől a nagyokig mindenki ismeri. Az idő alatt megfogtam őket, onnét már az enyémek voltak és onnét már lehetett diszkós nyelven szólva „veretni”!

A hangzás?

Fotó: Balogh Tamás

– Sokat hallgatom, mert szeretem ezeket a zenéket, ezért ismerem, a jellemzőiket, az arányaikat, ez segít abban, hogy a közönségnek is betudjam  azokat mutatni. A közönség miatt azonban lejátszom azokat is miket már sokszor meghallgattam.

Szeretek új hangzásokat adni a daloknak. ami újként szólal meg, ami én vagyok. A legnagyobb slágereket bárki letudja játszani. Ha játszok is slágert, akkor azt olyan remixben teszem meg, ami teljesen más és különböző a többiektől. 

Volt olyan kompozíció, amikor egy percen belül három dalt is megkóstoltál!

Nagyon szeretem őket kreatívan és nagyon sűrűn keverni. Ilyenkor aztán előfordulhat, hogy szól egy ének, alatta egy dallam, és a kettő egy tökéletes elegyet alkot. Közben persze a testbeszédemmel is elárulom, hogy ez az életem, szeretem, amit csinálok és remélem, hogy nagyon még hosszú ideig lesz rá lehetőségem. Bár sokat kell közben gondolkodni, nagyon kell figyelni a mixelésre és a közönségre is, de számomra ez nem megterhelő.

Nem szoktam panaszkodni. Akkor sem, ha kevesebben vannak, vagy ha nem lett igazán jó a buli, akkor is a maximumot akarom nyújtani a közönségnek. 

Csak vizet láttam a DJ pulton…

– Mindig én vezetek. Amikor még fiatalabb voltam és elkezdtek hívogatni fellépőnek az országban, akkor nehezebb volt alkohol nélkül kiállnom az emberek elé, mert egy félénk, visszahúzódó srác vagyok. A feloldódásomhoz itt is kellett majd’ háromnegyed óra. Akkor már előjön a picivel exhibicionistább énem. A szettemet igazándiból a Kis kecével zártam volna le, de mivel láttam, hogy van annyi időm az új zenémet választottam, amit Amanna énekel, „ Oh Szív! Nyugodj!” címmel. Az egy feldolgozás. Jó döntés volt, elégedetten zártam a szettemet.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában