Népmese átformálva, művészi köntösbe öltöztetve

Őze Áron már hosszú évek óta hangoztatja, hogy nála a gyermekelőadásoknak, azon belül a bábszínháznak kiemelt szerepe van, és ez jól meg is látszik a Bartók kínálatában. Külön öröm, hogy olyan, minőségben gondolkodó alkotókkal talált együttműködést, mint a Hermethia Puppets, akik már több színvonalas produkcióval megajándékozták a dunaújvárosi közönséget. Most ismét egy komoly együttgondolkodást követő bemutatóval álltak elő pénteken délután a Böröcz György Stúdiószínpadon.
A történet szálát egy székely népmese adja, Az álomlátó fiú, amely Kriza János gyűjtésében lelhető fel. Ezt a szöveganyagot szálazta szét és szőtte új szövetté dramaturgként Garajszki Margit, szorosan együttműködve a rendező Balázs-Valler Katával. Abban biztosak lehetünk, hogy ami Garajszki kezén átmegy, az minőségi végferedményt hoz, hiszen ő azon ritka színházi emberek közé tartozik, aki nem csak egy szakterület avatott mestere, de kipróbálta már magát színészként, dramaturgként és rendezőként is, de jegyzik íróként és műfordítóként is. A gyermekirodalomhoz pedig különösen erős szálak kötik, mag ais írt meséket és színházi alkotóként számos produkcióban feltűnik a neve, nálunk legutóbb a Rumini Tükör-szigeten című családi musical rendezőjeként. Szóval ezt a részt ki is pipálhatjuk.
Balázs-Valler Kata a bábok szerelmese, kevesen tudnak többet erről a műfajról, mint ő, aki egyben bábszínész, rendező, báb-és díszletkészítő. A Bartókban már több produkcióban bizonyította, nem csak beszélni tud erről a műfajról, de ismeri minden csínját-bínját. Ez a rész is kipipálható!
A színházban - legyen szó bármilyen műfajról - rendkívül fontos szerepe van a látványvilágnak. Balázs János Balázs képzőművész, bábtervező műhelyéből mindig nagyon különleges darabok kerülnek ki. Most sincs ez másként. Olyan, valóban meseszerű világot teremt a színpadra, amely esztétikájában önűlló művészeti alkotásként is megállja a helyét, karakterei meseszerűek, de mégsem a szokásos kliséket követik, viszont jól mutatják a figura lelki tulajdonságait. Mindemellett az általa kialakított tér tökéletesen alkalmas a történet megkívánta térbeli, időbeli ugrások, akár az álmok megjelenítésére. Itt is jár a pipa!
A megfelelő, a történethez illeszkedő hangulatok megteremtésében kitűnő partner a Holb Levente és Balázs Bernát jegyezte zenei anyag, ami instrumentálisan is pazar és énekelt anyagként is csodás, különösen azok a megoldások, amelyek igyekeznek a népzenei kincset átmenteni egy modern köntösbe öltöztetve. Mindez tökéletesen illeszkedik az eddig sorolt elemekhez, úgyhogy itt is megvan a pipa.
A népmeséből átváltoztatott történet figuráit öt színész, Jankovics Katalin, Jerger Balázs, Kiss Attila, Polgár Lilla és Vrabecz Botond játsszák. Többen közülük most először találkoztak a bábművészet technikáival és bár akadnak olyanok is, akiknek - éppen Valler Katának köszönhetően - már több produkcióban is volt módjuk a bábok animálásában némi gyakorlatot szerezni, mégsem állíthatjuk, hogy képzett bábművészek lennének. Csak a kulisszatitkokat ismerők tudhatják, mit művelt velük Valler, de az bizonyos, hogy a néző ebből semmit nem fog sejteni. Összességében egy nagyon is ajánlható, professzionális előadás született, amit borítékolhatóan a gyerekek is szeretni fognak. Nem utolsó sorban képzeletbeli tarisznyájukban egy vaskos erkölcsi csomagot is hazavihetnek..