Három dunaújvárosi áldozat, közel nyolc millió forintos csalás

Kiss Dénes rendőr őrnagy, a dunaújvárosi kapitányság bűnmegelőzési alosztályának vezetője lapunknak elmondta, szinte minden héten érkeznek hozzájuk az áldozatok, hogy beszámoljanak, s egyúttal feljelentést is tegyenek az őket ért csalási ügyek miatt.

Nem, nem, soha!

A bűnözők tárháza egyre szélesedik, és sajnos az a tapasztalat, hogy a számtalan felhívás ellenére mindegyik elkövetői módszerrel sikerrel is járnak. Itt van például az AnyDesk-es módszer: ha letöltjük ezt a programot a telefonunkra vagy a számítógépekre, akkor tulajdonképpen teljes hozzáférést adunk a csalóknak az adatainkhoz, amiket távoli vezérléssel bárhol, bármikor elérhetnek. Ha meghalljuk azt, hogy „AnyDesk”, azonnal húzzuk meg a vészjelzőt, és semmi szín alatt se telepítsük! Még akkor se, ha olyan hamis szöveggel próbálkozik a csaló, hogy vírusirtóról van szó, vagy hogy ezzel biztonságosabbá tehetjük a bankszámlánkat és elkerülhetjük a „gyanús” pénzmozgásokat. Se bank, se banki ügyintéző nem kér ilyet az ügyfelektől!

Ilyen csalási esetek történtek a közelmúltban városunkban is. Egy férfi május 7-én tett feljelentést a helyi kapitányságon arról, hogy csalás áldozata lett. Felhívta őt egy ismeretlen személy, aki banki ügyintézőnek adta ki magát, és azt mondta, hogy gyanús pénzmozgást láttak a számláján, a védelem érdekében pedig az AnyDesk letöltésére kérte. A férfi sajnos eleget tett a kérésnek, ezzel pedig 2,95 millió forintot emeltek le a számlájáról.

Befektetés, AnyDesk, 2,8 millió forint

Egy idősebb hölgy meglátott egy kedvezőnek tűnő befektetési hirdetést: MOL-részvényeket lehetett vásárolni, és már 37.500 forintos befizetéssel hozamot ígért. A néni úgy vélte, jó lesz nyugdíj-kiegészítésnek, és követte a hirdetésben foglalt utasításokat: rákattintott egy linkre, amely egy másik internetes oldalra navigálta. Ott kitöltötte az adatait, és nem sokkal később egy férfi már hívta is őt telefonon. A néni úgy írta le, hogy erős tájszólása volt a férfinak, nagyon udvarias és kedves volt vele, érdeklődött, hogy mennyi hozamot szeretne, hogy nyugdíjas-e, mert egyébként a nyugdíjasok számára van kedvezmény is az ajánlatban. Feltétel volt az AnyDesk program letöltése, a hölgy pedig úgy gondolta, le is tölti, hiszen ha bármilyen pénzmozgás lenne a számláján, arról úgyis kap értesítést. Értesítés nem jött, azonban azzal szembesült a néni, hogy 2,8 millió forintot elutaltak a számlájáról....

Ebben az esetben lényegében az elkövetői módszerek össztüze zúdult az áldozatra. Először is, ott a befektetési ajánlat: nyilván egy jó üzleti lehetőségre nehéz lenne nemet mondani, de a realitás talaján kell maradnunk, és azonnal gyanakodjunk, ha túl kecsegtető az ígéret. Sajnos a kisebb pénzösszegből csak a mesékben lesz nagyobb nyereség, és akárhányszor is próbálkoznánk más és más hirdetéssel a reménytől vezérelve, az annyiszor lesz csalódás és veszteség számunkra. A nénit a hirdetési oldalról egy másik internetes felületre irányították: ez egy másik csalási módszerre utal, amikor is úgynevezett adathalász oldalra vezetik az áldozatot, ahol a személyes adatainak kitöltésére kérik, akár még a bankkártyája adatainak megadására (PIN-kód, CVC-kód, stb). Már ezek birtokában is képesek a csalók leemelni a pénzt a bankszámlákról. Azzal, hogy a csaló még fel is hívta telefonon a nénit, újabb módszeres átverésre ad bizonyságot: kedvességgel megpróbált a bizalmába férkőzni, és így rávenni még arra, hogy töltse le az AnyDesket, amivel már egyenes út vezetett a bankszámlához. Értesítést a pénzmozgásról azért nem kaphatott a hölgy, mert a csaló valószínűleg az AnyDesk-kel maga intézte az utalást.

Szélhámos szerető, kriptovaluta

A dunaújvárosi kapitányságon még májusban tettek feljelentést ugyancsak egy befektetési csalásról: egy mobilos alkalmazáson látott meg az áldozat egy kriptovalutás befektetési ajánlatot. Angol nyelvű volt a pénzszerzési lehetőséget kínáló hirdetés. Az áldozat vásárolt is kriptovalutát USA dollárban, és pár alkalommal vissza is kapta az elvileg őt megillető összeget. Azonban az utolsó ügylet során, amikor is 1,9 millió forintot fizetett be, már nem.

A bűnelkövetői módszerek között májusban akadt még társkereső jellegű átverés is, amelynek során a közösségi médiában ismerkedett meg egy dunaújvárosi nő egy Michael Walter nevű amerikai katonával. Sok levelet váltottak egymással, ez idő alatt pedig kialakult egyfajta érzelmi kötődés, és aztán ahogy a modern kori mesékben lenni szokott, a férfi egyszercsak pénzt kért szerelmétől. Jelen esetben Michael szeretett volna elutazni a gyermekéhez, de ezt csak úgy tudta megtenni, ha a nő utal neki. Magamból kiindulva, megértem, amikor a szív diadalmaskodik a józan ész felett. Azonban ha a pénzt egy R. Sándorné néven lévő számlára kellene utalni, azonnal szertefoszlana a rózsaszín felhő, és biztos, hogy nem ment volna 195 ezer forint arra a számlára.

Az ügyfeleket rabolják ki

Egy átlagos bankszámla-tulajdonos magánszemély 1,3 milliót, egy átlagos vállalkozás 31 millió forintot veszített az első negyedévben, ha bedőlt a csalóknak- erről a Bank360 Csoport tett közzé egy cikket internetes felületén. Mint azt részletezték, az idei első negyedévben a sikeres bankkártyás visszaélések száma megközelítette az 57 ezret, ezzel több mint 2,7 milliárd forintnyi kárt okoztak a csalók. Ez 65 százalékos növekedés 2023 első negyedévéhez képest. Az is beszédes adat, hogy a bankok egyre jobban szűrik a csalók akcióit, több mint 235 ezer sikertelen visszaélési kísérlet volt, ez a 2,2-szeres az egy évvel korábbinak.

A háztartásokat 4277 esetben verték át valamivel több mint 5,4 milliárd forint értékben, utóbbi összeg majdnem a duplája a 2023 első negyedévinek. Egy átlagos lakossági ügyfél 1,26 millió forintos kárt szenvedett el. A vállalatok sokkal rosszabbul jártak, 241 esetben váltak csalás áldozataivá, a káruk pedig meghaladta a 7,5 milliárd forintot, ez a 18-szorosa az egy évvel korábbinak, és több mint 31 millió forint káronként.