2024.06.29. 11:00
Évente több milliárd forintos kárt okoznak a vadak
Évente körülbelül 21 milliárd forint kárt okoznak a vadak a magyar mezőgazdaságban, miközben a gazdák mindössze 3 milliárd forint kártérítést kapnak. Tavaly novemberben vetődött fel először a Nemzeti Agrárkamarában, hogy átvállalják a vadkárokkal kapcsolatos igényeket a károsultaktól. Bár a részletek kidolgozása még folyamatban van, már most ismert, hogy a NAK egy általa alapítandó vállalkozás révén kívánja kezelni az évente felmerülő milliárdos vadkárigényeket.
A vadásztársasági tagok tagdíjat fizetnek, melynek összegét a taggyűlés állapítja meg, így ez társaságonként változó lehet
Fotó: Mártonfai Dénes
Érdemes átnézni a Vadkárkalauzt
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által idén kiadott Vadkárkalauz főként a vadászható vadak által okozott vadkárok kezelésének szabályait tartalmazza. A kiadvány általánosan megállapítja, hogy az alapvető cél a földhasználatra még elfogadható kárkockázatú vadállomány fenntartása. A vadászatról szóló törvény mind a vadászatra jogosultak, mind a földhasználók számára konkrét kötelezettségeket és határidőket ír elő a vadkárok megelőzésére és csökkentésére. Egyik alapvető és kölcsönös elvárás a vadkárok megelőzésének teljes folyamatára vonatkozó tájékoztatási kötelezettség, írja a teol.hu.
A vadkár megelőzése mindenki érdeke
A vadkárok megelőzése és csökkentése különösen a vadászatra jogosultak számára jelent feladatokat, de a földhasználóknak is vannak a rendes gazdálkodás körébe tartozó aktív feladatai, mint például a fizikai (villanypásztor, kerítés), kémiai (kellemetlen szag), akusztikus, optikai, valamint emberi jelenlétet igénylő védekezési módszerek alkalmazása. Ezek a módszerek azonban nem minden esetben hatékonyak.
Van, hogy nem sikerül az egyezség
Ha vadkárok mégis bekövetkeznek – fiatal, még nem erdősítésnek minősülő erdőben a hántás és töréskárok már nem tekinthetők vadkárnak –, öt napon belül értesíteni kell a vadászatra jogosultat, majd újabb öt nap áll rendelkezésre az egyezség megkötésére. Amennyiben az egyezség nem sikerül, eljárás indul, melynek részeként a jegyző három napon belül kárszakértőt rendel ki, aki öt napon belül felméri a kárt. Ha az egyezség a kárfelmérés alapján sem jön létre, bármely fél három munkanapon belül kérheti új szakértő kirendelését, a költségek előlegezése mellett. Ha az egyezség nem valósul meg, a jegyző megszünteti az eljárást, és a végzés véglegessé válásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérhető a kártérítésről szóló döntés. Ez a határidő jogvesztő. A jegyző eljárása ebben az esetben opcionális.
A károsult – mielőtt még az önkormányzati jegyzőhöz fordulna – közjegyzőtől is kérheti egyezségi eljárás lefolytatását. Ebben az esetben (is) az egyezség kizárja további (jogorvoslati) eljárások lefolytatását.
Az egyezség meghiúsulása esetén a felek bármelyike három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését
A vadkárigény tönkre is teheti a vadásztársaságot
Dr. Vass János, a bátaszéki Keskenyi Földtulajdonosi Vadásztársaság elnöke elmondta, véleménye szerint, a gazdáknak lesz a változtatással egyszerűbb a helyzetük. Szerencsére évente maximum egy vadkár bejelentés volt eddig, mert mindig nagyon ügyeltek arra, hogy jó kapcsolatuk legyen a gazdákkal. Átbeszélik a vadásztársakkal is a felmerülő problémákat, számon tartják hol van olyan ültetvény, szántóföldi növény, amely vadveszélyesebb, így több figyelmet is igényel.
Dr. Vass János hangsúlyozta, nagyon fontos a megelőzés, mert több nagyobb vadkárigény akár padlóra is küldhetné a vadásztársaságot, annak ellenére, hogy mindig képeznek tartalékot, a nem várt kiadások kifizetésére.
