Üzenet a múltból

2017.10.05. 10:00

Megfontolandó intelmek az elemi népiskolai értesítő-könyvecskéből

A minap kezembe került egy kortörténeti dokumentum. Változnak az idők, mondhatnánk.

Várkonyi Zsolt

Az 1934/35-ös elemi iskolai bizonyítvány, korhűen fogalmazva értesítő, különleges családi ereklye

Olvassák csak el a mai általános iskolai ellenőrző nyolcvan évvel ezelőtti változatának, az Elemi népiskolai értesítő-könyvecskének bevezető intelmeit a „szükséges tudnivalókról”!

„Csak abból a gyermekből lesz életrevaló ember, aki kerüli mindazt, ami az egészségnek árt. Különösen kerülnie kell a gyermeknek a dohányzást és a szeszesitalokat: a bort, sört és pálinkát. A dohány és a szeszesital, kivált a pálinka, olyan erős méreg, hogy a felnőtt embernek is árt, a gyermeket pedig idő előtt sírba viszi.

Amelyik gyermek dohányzik vagy szeszesitalt iszik, az nem halad a tanulásban és testileg is elcsenevészesedik, erőtlen, munkára képtelen lesz.

Ez a két méreg oltja be leggyakrabban az emberekbe a tüdővész csiráját is, ami igen sok embernek ássa meg a sírját. Mert a tüdővész nagyon ragadós betegség és mindenki megkaphatja. Hazánkban 70.000 embert visz el ez a rettenetes betegség évenkint. Legjobb ellenszere a tisztaság és a jó levegő.

De nemcsak az arcot kell tisztán tartani, hanem egész testünket, ruhánkat és lakásunkat is. Nem szabad a lakásban köpködni, mert a köpés undorító és terjeszti a betegségeket is. Minden romlott, bűzös dolgot a lakásból és környékéről el kell távolítani. Gyakran és jóideig kell a lakást télen-nyáron szellőztetni. Tüdőnket úgy felfrissíti a tiszta levegő, mint szomjúságtól tikkadt testünket a tiszta víz. Aki szereti a tisztaságot, az igen sok betegségtől menekül meg.

Különösen arra kell ügyelni, hogy sem a ragadós betegségben levők, sem az ilyen betegek holmija egészséges emberrel érintkezésbe ne jussanak. Ilyen gyakran előforduló ragadós betegségek a tüdővészen kívül a kanyaró (vöröshimlő), a vörheny (skarlát, sarlach), a szamárköhögés (kehe) és a roncsoló toroklob (difteritisz). Ha valamely gyermek ilyen betegségbe esik, azonnal orvost kell hozzá hivatni és mindaddig nem szabad a többi gyermekhez ereszteni, amíg az orvos meg nem engedi.

Különben minden betegségben legjobb orvoshoz fordulni. Mert, ha szántani, vetni, aratni, házat építeni csak az tud jól, aki megtanulta, a beteg embert is csak az tudja meggyógyítani, aki azt tanulta. Száz meg száz ember pusztul el csak azért, mert bajában nem orvoshoz, hanem kuruzslóhoz fordul.

Az 1934/35-ös elemi iskolai bizonyítvány, korhűen fogalmazva értesítő, különleges családi ereklye

Igen fontos kelléke még az egészség fenntartásának a jó táplálkozás is. Még a legszegényebb ember is táplálkozhatik jól. Mert nem az a jó táplálkozás, ha valaki finom ételt eszik, ami legtöbbnyire nem is tápláló, vagy nagyon sokat eszik, amitől beteggé lesz, hanem az, ha valaki rendesen él, azaz egyszerű eledelét rendes időben, rendesen elkészítve fogyasztja el. Ezért tanuljanak meg a leányok jól főzni.

Az ember egészségének azért is nagy ellensége a szeszesital, különösen a pálinka, mert aki szeszesitalra költi pénzét, annak nem telik jó táplálékra. A szeszesital drága még annak is, aki nem mértéktelenül issza, mert nem pótolja a mindennapi kenyeret annál sem, akinek bőven jut rá. Hát a szegény ember fazekából hány jó falatot húz ki! Miatta sok család szűkös napokat lát.

A szeszesitalban nincs semmi táplálóerő. Aki pedig mértéktelenül issza, annak az eszét veszi el. Pedig mindenkire ez a sors vár, aki nem ura akaratának és rákap az ivásra. Mert úgy van azzal az embert, mint a tolvaj a lopással. Az is először csak tűt lop, később elviszi az ökröt is.

Akit a szeszesital egészen rabjává tett, az átok nemcsak a családra, hanem a községre is. Elissza minden keresetét, házát, földjét, tehát nemcsak magának, de családjának jólétét és boldogságát is. Ráadásul elvész a becsülete, mert izgága, kötekedő emberré lesz, azonkívül, mert soha sincs eszénél, minden rosszra könnyen hajlik. Még a koldusbotra sem támaszkodhatik, mert mindenki megveti, mint akinek saját hibája akasztotta nyakába a koldustarisznyát.

Csak józan és erkölcsös élet teszi boldoggá az embert!

Csak épelméjű és munkabiró polgárok teszik boldoggá a hazát!”

Hogy a fentiekből mi a tanulság? Talán az egyik az: nem lehet elég korán kezdeni az emberpalánták egészséges, erkölcsös életre nevelését. Nekünk felnőtteknek is van mit megszívlelni belőle.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában