A bíróságok napját ünnepeljük ma, július 15-én

Az Országos Bírósági Hivatal jogelődje, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2000. június 24-én döntött arról, hogy a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóját, vagyis július 15-ét a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapjává nyilvánítja. E törvénycikk jelentősége elsősorban abban rejlett, hogy először foglalt elvi álláspontot a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztása mellett.

A Bíróságok Napját első alkalommal 2001-ben ünnepelték meg az igazságszolgáltatásban dolgozók. Azóta e napon adják át a Juhász Andorról, a Magyar Királyi Kúria közmegbecsüléssel övezett elnökéről elnevezett, s a kiemelkedő igazságszolgáltatási tevékenység elismerésére létrehozott díjakat.

Az ítélkezési szünet a Bíróságok Napjával kezdődik, időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat.

A büntető ügyekben a határidők számítását az ítélkezési szünet nem érinti, a bíróságok az ítélkezési szünet ideje alatt is folyamatosan ellátják a jogszabályban előírt feladataikat.

A civilisztikai eljárásokban – bizonyos kivételektől eltekintve – a megállapított határidőkbe az ítélkezési szünet időszaka nem számít bele. 
Ugyanakkor az ítélkezési szünet alatt a határidők számításának általános szabályai irányadóak a soron kívüli eljárások és az előzetes bizonyítások esetén, továbbá egyes végrehajtási perekben és nemperes eljárásokban. 
Ilyenek például a:
•    sajtó-helyreigazítási perek,
•    a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti perek,
•    a megelőző távoltartásra irányuló, valamint a végrehajtási perek,
•    a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló perek, valamint
•    a cégeljárások, továbbá a csőd- és a felszámolási eljárások.