Ékszereket is találtak a római kori sírban

Idén augusztusban végezték a Honvédelmi Minisztérium és a Hadtörténeti Intézet szakemberei a Mondbach kúria előtt lévő szovjet emlékmű feltárását. Mint arról már korábban is beszámoltunk, a munkálatok során 28 szovjet, egy német és egy magyar katona holttestét exhumálták. Az volt a cél, hogy a forgalmas Magyar út helyett méltó nyughelyet biztosítsanak az ide eltemetett katonáknak, s ezáltal visszakapja a főtér jellegét ez az óvárosi terület. A feltárás alatt végig jelen voltak az Intercisa Múzeum munkatársai. Bizony őket is váratlan meglepetésként érte, hogy római kori maradványokat is találtak, hiszen ezt a területet nem jegyezték régészeti lelőhelyként - erről beszélt Buza Andrea, a múzeum régésze a szerdai sajtótájékoztatón.

Elmesélte, hogy először 16-17. századi gyöngyök kerültek elő, aztán pedig egy olyan sír, amely bár az elhunyt katonák mellett volt, de kiderült, hogy ez bizony jóval korábbi időkből származhat. A sírban és a sír körül is számos ereklyét találtak, amelyeket az Intercisa Múzeumba szállították, s megkezdték a restaurálásukat. Előkerültek például aranyékszerek (nyaklánc, fülbevaló, gyűrű), bár ezek nem igényeltek sok utómunkát, szép állapotban őrizte meg a föld a nemesfémeket. A leletanyagban volt olyan fülbevaló is, amelynek közepén smaragd ékeskedett. Találtak négy pénzérmét, amelyekkel sikerült beazonosítani, hogy milyen korból származhatnak ezek a régészeti emlékek. Buza Andrea elmondta, az egyik érmén jól kivehető II. Claudius Gothicus római császár arcképe, aki  268 és 270 között uralkodott.

Egy numizmatikai weboldalon (numizmarket) azt írják, hogy bár alig két évig tartott az uralkodása, de ez idő alatt jelentős mennyiségben veretett pénzt, elsősorban a gótok feletti győzelem emlékére (többek közt a pannóniai provincia területéről, ami már földrajzilag is köthető hozzánk). Az oldal azt is jegyezte, hogy az aranyból készült pénzeket jellemzően a hadsereg kapta, az ezüstből veretett érméket a polgári lakosság, míg a bronzból készülteket az alacsonyabb rétegek. 

A római korból

Ilyen bronzérmét találtak Dunaújvárosban is, és a szakértők szerint egy körülbelül 30 éves nőt temethettek el a feltárt sírban. Mint azt Buza Andrea elmondta, ez a terület nem köthető intercisai temetkezési helyhez. Ráadásul ezek a római kori maradványok csak 1,5-2 méter mélyen voltak, így felvetődik az a kérdés is, vajon miért nem fedezték fel már korábban.

• Találtak gyöngysort, üveggyöngyöket, sőt, fekete gyöngyöt is, amely gagátból, vagyis egy ritka széntartalmú ásványi anyagból készült.
• A koporsón kívüli részen bukkant rá egy bronzedény töredékes maradványaira, illetve egy agyagmécsesre is.

Ilyen jelentős római kori sír 1993 óta nem került elő Dunaújvárosban.

Pintér Tamás polgármester köszönettel szólt az Intercisa Múzeum dolgozóinak a feltárás során végzett munkájukért. Az óvárosi szovjet emlékmű története itt még nem zárul le: felújítják az emlékművet és a 28 szovjet katona földi maradványait a dunaújvárosi köztemetőben fogják végső nyugalomra helyezni, ez lesz a folytatás.

Azt már egy korábbi sajtótájékoztatón ismertette Orosz Csaba önkormányzati képviselő, hogy a feltárás során előkerültek az eredeti, '45-ös emlékmű tábladarabjai is. Ezt nem újítják fel, nem fogják a temetőben felállítani, ugyanis kiderült, hogy nem helyesen szerepelnek rajta a katonák nevei (van, akit nem is itt temettek el, és van, aki hiányzik a névsorból). Az eredeti emlékművet az Intercisa Múzeumba szállították, és talán fogalmazhatunk úgy, hogy ideológiailag a legjobb helyet találták meg hozzá: az udvari árkádban álló Lenin-szobor mellett.