Doktor Szuri rajzban és élőben

Dávid Ádám megadta a módját a találkozónak, ugyanis az illusztrátor, Ritter Ottó rajzaihoz igazodva amikor Doktor Szuri bőrébe bújt a történetmesélés kedvéért, akkor ő maga is fehér köpenyt öltött, sőt, még egy ugyanolyan kerek szemüveget is az orrára biggyesztett, amilyet az általa kitalált figura visel a mesében. 

Merthogy verses meséjének bevezetője így hangzik: 

Persze – bár nyugodtan tehette volna – nem bízta a gyermekek fantáziájára, hogy elképzeljék főhősét és annak barátait, a könyvben megjelenő figurák rendre megjelentek a történetszál sorrendjében a kivetítőn is. A történetmesélésből inkább nem idéznénk, hiszen rögvest oda lenne annak izgalma, így csak annyi árulható el, hogy akad benne víziszonytól szenvedő víziló, falánk, ámde formájára hiú anakonda, fogyni vágyó hárompúpú teve, tériszonyos zsiráf és egy magányos, szomorú szurikáta is, akiknek mind, egytől egyig gyógymódot kínál az állati állatorvos. Persze ebben az esetben is igaz a népmesei mondás: Jótett helyébe jót várj!  A részletek a kötetből kikutathatók, aki pedig ott volt, az már úgyis felfejtette a titkot az interaktív foglalkozáson.

A találkozón azért ezeken kívül is kiderültek érdekes adalékok. Például az, hogy a meseírónak két fia van, akiket hogyan is nevezhette volna el másként, mint Levente és Péter. A Doktor Szuri első kalandja a Manó Könyvek gondozásában jelent meg május közepén és éppen ez a 12. könyve, aminek a címét egyik fiának köszönheti, ugyanis eredetileg Doktor Sörény volt, de a fia szerint egy állatorvoshoz sokkal jobban illik a Szuri elnevezés. 

Amíg a gyerekek igyekeztek kiszínezni a mesefigurákat, Dávid Ádám elárulta, hogy Lázár Ervint tekinti mesterének, és olyan szerencsés helyzetben van, hogy személyesen is találkozhatott vele több ízben. Először 16 évesen hívta meg őt egy színházi előadásra, ugyanis a középiskolai irodalmi színpadon, ahová járt, megrendezte a Szegény Dzsoni és Árnika című meseregényét, aminek az utolsó előadására el is ment a mester. Ez meghatározó élmény lett számára és azon kapta magát, hogy egyre többet foglalkozik a kortárs magyar gyermekirodalommal. Amikor Lázár Ervin 70 éves lett, akkor írt is neki egy mesét, amiben több, mint 36 mesehőse köszönti fel és ad neki ajándékot. Ezután több pályázatra küldött be munkákat, ezek egyikéből született meg  A virág utcai focibajnokság című meseregény, és onnantól már nem volt megállás. Később a Móra kiadó szerkesztője volt 8 éven keresztül, több 200 könyve szerkesztett döntően gyerekeknek és kamaszoknak. Elmesélte, milyen munka zajlik egy szerkesztőségben, ki választja ki a grafikusokat, illusztrátorokat és miért tűnnek el egyes könyvek a könyvesboltokból.