Az új hokikapitány, Majoross Gergely számít Horváth Alexra a felnőtteknél

– A sikeres májusi világbajnokság óta ugyan sok idő eltelt, de ebben az időszakban nem sok jégkorong fért bele a srácoknak, így kevés lehetőségem volt arra, hogy azokat a döntéseket, amelyeket korábban hoztak, esetleg felülbíráljam. Egyértelmű volt, hogy mindenkit behívunk a világbajnoki keretből. Sárpátki Tamás egy komolyabb sérülésből jön éppen vissza, így ő hiányzik most, a klubjától is azt az információt kaptam, hogy az a helyes, ha ezen a tornán most nem vesz részt. Új emberként lesz velünk Bartalis Isti, akinek egyértelműen a keretben a helye, illetve velünk lesznek azok is, akik a vb-keretből utolsóként maradtak ki. Két fiatal, Horváth Alex és Horváth Bence is bizalmat kap most, a nyáron látottak, az eddigi tapasztalatok, valamint az utánpótlás-válogatottakban nyújtott teljesítményük alapján ők azok, akik most talán a legközelebb állnak a felnőttválogatotthoz. Szerettünk volna nekik lehetőséget adni, hogy beleszagoljanak abba, ez a közeg mit vár el tőlük. Meglátjuk, mennyire lesz gyors a beépülésük – kezdte a beszélgetést Majoross Gergely. 
– A nyáron kétszer is találkozott az U25-ös válogatott kerete, ahonnan tehát ketten is kiharcolták a keretbe kerülést. Hogy tekintesz vissza ezekre a foglalkozásokra? 
– Jól szolgálták ezek az edzések azokat a célokat, amiket mi kitűztünk. Megismertem több srácot személyesen, olyanokat, akiket korábban nem tudtam megismerni. Az elmúlt öt évben nem dolgoztam a magyar bajnokságban, és bár sok barátom, köztük vezetőedző barátom van, akikkel sokat beszélgetek, és láttam pár Erste Liga-bajnokit is, sok fiatalt nem ismertem közelről. A másik cél az volt, hogy azokat a hiányosságokat, amik a nemzetközi színtéren jelentkeznek, kezdjük el a lehető leghamarabb a fiatal játékosoknál orvosolni, hívjuk fel a figyelmet a kulcsfontosságú részletekre, amikkel aztán a klubjukban tudnak foglalkozni. Úgy érzem, jól fogtuk meg a főbb támpontokat, jól működtek az edzések, a kollégáim jól dolgoztak, jó gyakorlatokat tudtunk végezni. A harmadik cél az volt, hogy az utánpótlásból éppen kiöregedő fiatalok lássanak maguk előtt valamifajta utat a nemzeti válogatott felé. Erre is jó a program, benne tartja őket a vérkeringésben, szem előtt vannak, így megőrizhetik a motivációjukat a mindennapokban. 
– A válogatott mellett Kiss Dávid, Szilassy Zoltán, Bartalis Balázs, Tokaji Viktor és Samuli Nordman segíti a munkád. Ez a végleges stáb? S ha igen, miért rájuk esett a választásod? 
– Igen, ez lesz a magyar válogatott stábja. Az egyértelmű, hogy Kiss Dávid és Szilassy Zoli az elmúlt években folyamatosan kiváló munkát végzett a csapat mellett, nagy részük van a tavalyi sikerben, természetes volt, hogy számítok az ő hozzáadott értékükre. Bartalis Bazsi olyan helyeken dolgozott és dolgozik segédedzőként, ahol magyar edző nem tudom, hogy járt-e egyáltalán. Ebből kifolyólag egy olyan tudáscsomag van a birtokában, ami nagyon hasznos lehet a válogatottnak: információi vannak a legmagasabb szintekről, arról a szintről, ahová mi játékosokat szeretnénk eljuttatni. Ő egy kulcs­szereplő lehet abban, hogy minél több játékos topligákba szerződjön, ezért is szerettem volna vele dolgozni. Arról nem is beszélve, hogy az egyéni képességek fejlesztésében messze a legképzettebb magyar edző, emiatt is fontos szerepe van a stábban. Szerettem volna olyan kapusedzővel dolgozni, aki Magyarországon dolgozik, itt van, mert nem ideális, ha csak a nemzetközi szünetekre korlátozódik a fejlesztés. Folyamatosan szeretnénk üzemeltetni a programunkat, olyan emberre van szükség, aki állandóan szem előtt tartja a tehetségeket, kommunikál velük, visszajelzéseket ad nekik. A magyar kapusedzők között jó pár feltörekvő fiatal dolgozik, akik idővel képesek lesznek tőle átvenni a stafétabotot, őket be is hívjuk majd vendégedzőként a programunkba rendszeresen, hogy lássák, hogyan dolgozunk. Ezzel együtt most még úgy éreztem, külföldi szakember segítségre van szükségünk, Sami egyébként a videóedzői feladatokat is ellátja majd. A hátvédek képzése, felkészítése picit más feladat mint a csatároké, Tokaji pedig mindig is szeretett ebben elmélyülni, ő a legalkalmasabb személy, hogy ezen a területen oroszlánrészt vállaljon a stábban. Ő garancia arra, hogy egyre hatékonyabb és nagyobb lépés legyen ezen a területen, ezért esett rá a választásom. Dolgoztam már vele a MAC-nál, és nem titok, hogy jóbarátok vagyunk, a bizalom tehát kölcsönös, pontosan tudom, mit várhatok tőle. Ami nagy értéke, hogy kritikus gondolkodó, szeret kiprovokálni gondolatokat a másikból. Sosem fogja azt mondani, hogy minden jó, ha úgy érzi, hogy nem jó minden. Ez a stáb egészére is igaz egyébként: az első megbeszélésünkön elmondtam, szeretném ezt a gondolkodást meghonosítani. Nem lesz minden úgy, ahogy én gondolom, úgy lesz minden, ami a legjobb lehet a válogatottnak. Egy csapat vagyunk a csapatban a stábbal, ahol mindenkinek egyenlő a véleménye. 
– Mi lehet a cél a csapat számára a pozsonyi selejtezőn? 
– Az első cél egyértelmű: lehetőségünk van kivívni az olimpián való szereplést, ez egy óriási lehetőség, és bár minden ellenfelünk elénk sorolt válogatott, mindent meg fogunk tenni ennek érdekében. Másrészt ez a három mérkőzés nagyon jó lehetőség a válogatottunk számára az előrelépésre, fejlődésre. Nem könnyű lekötni meccseket A csoportos vagy top 10-es ellenfelekkel, normális esetben össze se jönne a válogatott augusztus végén. Most megkaptuk ezt a lehetőséget, olyan csapatok ellen játszhatunk, amelyek a legjobb teljesítményre sarkallnak minket. 
Az olimpiai selejtező programja: augusztus 29., 14.00 óra: Kazahsztán–Magyarország, 18.00 óra: Szlovákia–Ausztria. augusztus 30. 14.00 óra: Kazahsztán-Ausztria, 18.00 óra: Magyarország–Szlovákia, szeptember 1. 14.00 óra Ausztria–Magyarország, 18.00 óra Szlovákia–Kazahsztán.