Kezdődik a nagy focifesztivál, ismét magyar szereplőkkel

Az Európa-bajnokság története dióhéjban

Meglepő, de a világ jelentősebb focitornái között az Európa-bajnokság (Eb) múltja a legrövidebb! Az olimpia programjában már 1908-tól szerepel a labdarúgás, a Copa América 1910-ben indult útjára, világbajnokságokon pedig 1930-tól jegyeznek győzteseket. A BL elődjeként számon tartott Bajnokcsapatok Európa Kupája 1956-ban indult útjára. A kései kezdés oka prózai: Európában egyszerűen nem volt kontinentális labdarúgó-szövetség: az UEFA csak 1954-ben alakult meg.

Egy összeurópai megmérettetés ötlete már az 1920-as években felmerült. Ekkor a francia labdarúgó-szövetség vezetője, Henry Delaunay (később ő lett az UEFA első főtitkára) javasolta, hogy tartsanak egy minden európai országot magába foglaló tornát. Delaunay a megvalósítást sajnos már nem érhette meg. 

Az alapító fia, Pierre Delaunay lett később az UEFA második főtitkára. Érthető okokból szívügyeként kezelte a torna életre hívását, népszerűsítését. A szervezési javaslat kidolgozói között szerepelt Sebes Gusztáv, a legendás Aranycsapat szövetségi kapitánya is, aki 1954-ben alapító tagja volt az Európai Labdarúgó Szövetségnek (UEFA), s 1954-től 1960-ig a testület alelnöki tisztségét is betöltötte.

Az első tornát 1960-ban rendezték, Európai Nemzetek Kupája néven (a lebonyolítás még egészen más volt, mint manapság), 1968-ban változott az elnevezés Európa-bajnokságra. Kezdetben korántsem volt akkora rangja a viadalnak, mint napjainkban. Első alkalommal a kontinens két világbajnoka, a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) és Olaszország nem is nevezett, ahogy Anglia is kihagyta a tornát, hasonlóan a hazai pályán épp akkor világbajnoki ezüstérmet szerzett Svédországhoz. A selejtezőpárok sorsolását ― kuriózum! ― az 1958-as svédországi vb-n tartották. 

A párizsi döntőben, 1960. július 10-én szakadó esőben a Szovjetunió legjobbjai hosszabbítás után 2-1-re győzték le Jugoszlávia válogatottját. A résztvevő együttesek tudását jól jellemzi, hogy Santiago Bernabéu, a Real Madrid legendás elnöke (1943-tól 1978-ig látta el e tisztségét!) azon nyomban öt szovjet játékosnak is szerződést ajánlott, persze hiába.

Magyarország az Eb-ken

Válogatottunk idén története során ötödik alkalommal biztosította részvételét. 1964-ben még csak négycsapatos döntőt rendeztek. Harminc gárda nevezett, a mieink az egyenes kieséses rendszerben sorrendben Wales, a Német Demokratikus Köztársaság (NDK), majd Franciaország együttesét búcsúztatták. A spanyolországi elődöntőben a házigazdák hosszabbításban 2-1-re legyőzték a mieinket. A bronzmérkőzésen, 1964. június 20-án Dánia volt a magyarok ellenfele, hosszabbítást követően, Novák Dezső (2) és Bene Ferenc találatával 3-1-es magyar győzelem született. Ez az első (és mindmáig egyetlen) magyar dobogós Eb-helyezésünk.

1972-ben már csoportküzdelmekkel indult a torna. A magyar csapat a franciákkal, a bolgárokkal és a norvégokkal került egy kvartettbe, első helyen jutott a negyeddöntőbe, ahol a románokkal mérhette össze tudását. Budapesten 1-1-es döntetlen született. Kű Lajos, aki az idegenbeli összecsapáson csereként lépett pályára, a Nemzeti Sportban 2013-ban így emlékezett vissza a Bukarestben történtekre: „…Két férfi és egy hölgy meglátogatta a csapatot a szállodában, megkérték Illovszky Rudolf szövetségi kapitányt, hogy szólhassanak a csapathoz a meccs előtt. Rudi bácsi a taktikai értekezlet előtt lehetőséget adott, a hölgy pedig elmondta, hogy Erdélyből jöttek, s hogy az Augusztus 23. Stadionban minden előfordulhat, csak az nem, hogy kikapunk. 

2-2 lett a végeredmény. Akkoriban (sem) létezett az idegenben szerzett több gól szabálya, harmadik összecsapás következett Belgrádban, ahol Magyarország 2-1-es győzelmet aratott.

A belgiumi elődöntőben a szovjetektől (1-0), utána a bronzcsatában a vendéglátóktól (2-1) is vereséget szenvedtünk, ezzel a negyedik helyen zártunk. Az eredmény(telenség) csalódást keltett idehaza. 

Ez már a közelmúlt, a legtöbb szurkoló számára személyes emlék, amit a televízión keresztül vagy a helyszín(ek)en élt meg.

Az Európa-bajnokság időközben 16, majd éppen 2016-tól 24 csapatosra bővült. A hattagú selejtezőcsoportban a harmadik helyen végzett együttesünk, ezzel pótselejtezőre kényszerült, Norvégia ellen. „Álomsorsolás!” ― nyerítette az asztalt csapkodva a norvég televízió riportere élő adásban, amikor kiderült a párosítás. Azután idegenben 1-0-ra, idehaza 2-1-re győzött együttesünk, ezzel 34 esztendő után megnyílt az út az elitbe. Mr. Álomsorsoláson (ahogy az itthoni szlengben elhíresült) ekkor már a magyar focikedvelő sportközvélemény hahotázott, Bernt Hulsker pedig nyilvánosan próbált mentegetőzni:

Üzent is minden magyarnak: „Mr. Álomsorsolás beszél most hozzátok. Nagyon sajnálom, hogy ennyire lelkes voltam, talán egy kicsit túlságosan is, de nem akartam tiszteletlen lenni a magyar emberekkel és a magyar csapattal sem, csak boldog voltam a sorsoláskor.” A végén még magyarul is megszólalt: „Hajrá, magyarok! Hajrá, magyarok!” 

Derék norvég barátunk jól szurkolt, mert a magyar válogatott a franciaországi torna meglepetéscsapataként kisebbfajta csodát vitt végbe: Ausztriát legyőzve (2-1), Izland (1-1) és a későbbi tornagyőztes Portugália (3-3) ellen emlékezetes döntetlenek után csoportelsőként jutott a legjobb 16 közé. A nyolcaddöntőben a belgák parancsoltak megálljt Dzsudzsákéknak.

Labdarúgóink ismét rögös utat „választottak”: a hattagú selejtezőcsoportban (Horvátország, Wales és Szlovákia mögött) csak a negyedik pozícióban végeztek, ezzel pótselejtezőre kényszerültek, újabb két (a járvány miatt zárt kapus) meccset kellett megnyerniük. Sikerült, de körömrágós izgalmak közepette. Bulgáriában még szinte simán ment minden, 3-1-es magyar győzelem (egy mérkőzésre szűkültek a párharcok). Izland ellen idehaza azonban minden veszni látszott. A vendégek egy méretes potya góllal már a 11. percben vezetést szereztek, míg a magyar fölény sokáig csak a labdabirtoklásban mutatkozott meg. „Küzdött, próbálkozott a válogatott, de a tömörülő védelem ellen egyszerűen nem volt elég ellenszer.”― írta a sportnapilap. Már csak kettő perc volt hátra a rendes játékidőből, amikor a mindössze négy minutummal korábban beállt Nego Loic szemfüles találattal végre egyenlített. Hurrá, legalább hosszabbításra mentettük a mérkőzést, sóhajtottunk fel sokan, de tévednünk kellett ― és ezt cseppet sem bántuk. A 92. percben Szoboszlai Dominik iramodott meg, a derék izlandiak dőltek, mint a búzaszálak aratáskor, egy pompás lövés, és újra a hálóban pihent a labda: válogatottunk ismét Európa 24 legjobb együttese közé került! 

Ráadásul társházigazdaként két mérkőzést is idehaza, az immár szurkolókkal zsúfolt Puskás Ferenc stadionban játszhatott ― amint a csoportok sorsolása után kiderült, a sportág nagyhatalmai ellen. Portugália, Franciaország, Németország ― ennél nehezebb riválisokat keresve sem találhattunk volna. 

És mégis, karnyújtásnyira voltunk a csodától. 

Az Eb-címvédő luzitánoktól elszenvedett háromgólos zakó után 1-1-es döntetlen a regnáló világbajnok francia gárda ellen. A Németország elleni müncheni csoportzárón győznünk kellett a hazaiak ellen a továbbjutásért ― és csak hajszállal maradtunk el ettől a csodától. Kétszer is vezettünk, a németeknek kétségbeesetten sikerült egyenlíteniük, és ezzel továbbjutniuk. A csoport negyedik helyén végeztünk, de a rideg számok ezúttal tényleg nem árultak el semmit arról, mennyire derekasan helytállt a nemzeti együttes, milyen közel járt egy szenzációs eredményhez.

2024-ben sorrendben harmadszor is ott van az Eb-n a magyar együttes, miután (többek közt az esélyesebbnek tartott Szerbiát kétszer legyőzve és megelőzve) csoport első helyen jutott tovább csoportjából, de ez már a jelen és a közvetlenül előttünk álló jövő.

Amit a 2024-es tornáról tudni kell

A 2021-es, sok helyszínes kísérlet után visszatér a hagyományos lebonyolítás. Németország harmadszor lesz vendéglátó: 1988-ban még Nyugat-Németországként rendezett először Eb-t, akkor a házigazda az elődöntőig jutott, ott a hollandok 2-1-re győztek. A tulipánosok a fináléban sem fékeztek, 2-0-ra verték a szovjeteket. 2021-ben négy mérkőzésre került sor az országban.

A selejtezőben 53 ország vett részt, közülük került ki a huszonhárom résztvevő csapat, a 24. a házigazda. A december 2-ai sorsoláson az együtteseket hat négytagú csoportba sorsolták, ahonnan az első két helyezettek, valamint a legjobb négy harmadik helyezett jut tovább a nyolcaddöntőbe. Onnan már egyenes kieséses szisztémában folytatódik a küzdelem.

Várjuk, izgulunk, reménykedünk.

A mieink programja

A-CSOPORT

június 15. szombat 15 óra: Magyarország–Svájc, Köln.

június 19. szerda 18 óra: Németország–Magyarország, Stuttgart.

június 23. vasárnap 21 óra: Skócia–Magyarország, Stuttgart.

A díjazás

Játék a háború árnyékában

A román belügyminisztérium bejelentette, hogy 27 csendőrt és rendőrt küld a foci Eb-re a szurkolók támogatására, akik a német rendfenntartó erőket fogják támogatni munkájuk során a román válogatott mérkőzéseinek helyszínén és azok környékén.

A mieink a Svájc elleni találkozót Kölnben (itt elvileg 10 ezer magyar néző lehet jelen, de minden bizonnyal jóval magasabb lesz ez a szám), a vendéglátók és a skótok elleni párharcot Stuttgartban vívják (bizakodunk, hogy lesz folytatás is). 

Mindkét helyszínen különleges biztonsági intézkedések lépnek érvénybe, remélhetőleg semmi sem zavarja az önfeledt hangulatot. Sokan jegy nélkül is útnak indulnak, hátha a helyszínen sikerül belépőhöz jutniuk valahogyan. Mindhárom meccsünk előtt lesz közös vonulás, kizárólag a magyar szurkolók számára fenntartott kiszolgáló egységek, kivetítő is rendelkezésre áll. A rendező városokban a mérkőzésnapokon a belépőjeggyel rendelkezők számára ingyenes a tömegközlekedés reggel 6 órától, másnap 18 óráig, de a kedvezmény érvényesítéséhez az esemény hivatalos applikációjának (EURO2024 official) letöltése szükséges. A városokba autóval való bejutás „környezetvédelmi matricával” lehetséges.

Szerző: Szirmai György

(Források: Dénes Tamás – Dlusztus Imre: Meggypiros mezben, Sportlexikon, Magyar sportenciklopédia, egyetemisport.pte.hu, fctatabanya.hu, hu.wikipedia.org, alon.hu, vg.hu, arcana.hu, mlsz.hu, nemzetisport.hu, uefa.com)