Kötelező lesz a biztosítás a rollerekre is

Tisztázzuk a fogalmakat!

Az olyan mikromobilitási eszközök, mint az elektromos roller, sokat javíthatnak a nagyvárosok lassan káoszba fulladó közlekedési helyzetén, azonban a meglehetősen hiányos szabályozás miatt ma még inkább csak erősítik a káoszt. Július 16-ától egy kicsit tisztul a kép, ugyanis kötelező biztosítást kell kötni ezekre az eszközökre is. Pontosabban nem mindre. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló 2009.évi LXII. törvény új rendelkezései a hónap közepén életbe lépnek, ám a kategóriákat tisztázó rendelet viszont még nem jött ki.

Nem csoda tehát, ha egyelőre még csak a biztosítók egy része tette közzé az erre vonatkozó díjakat, a többiek úgy tűnik, kivárnak. Annyi már bizonyosnak tűnik, hogy a kizárólag emberi erővel működtetett járművekre továbbra sem kell biztosítást fizetni, a gördeszkákra és az elektromos rásegítéssel működő kerékpárokra ezentúl sem lesz a biztosítás kötelező, az olyan járművekre viszont biztosítást kell kötni, amelyeknek a legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 25 km/h-t, vagy a legnagyobb saját tömege meghaladja a 25 kilót és legnagyobb tervezési sebessége a 14 km/h-t. Fontos tudni, hogy a tulajdonos, illetve az üzembentartó kötelessége utánanézni, hogy az általa használt jármű beletartozik-e a jogszabály által előírtak közé, az ő kötelessége a biztosítást megkötni. Borítékolhatóan érdekes helyzetek fog okozni az a kitétel is, hogy a nyilvántartásba nem vett, rendszám nélküli járművek (nincs rendszáma) esetében (ilyen a roller és a segway is) a törvény úgy határoz, hogy a használó is üzembentartónak minősül. Tehát a kölcsönkapott, biztosítás nélküli rollerrel okozott kárért is mi vagyunk a felelősek, ha mi használjuk azt. Ez majd a gyerekek esetében okozhat különleges helyzeteket például.

Szükség van rá?

Kérdés persze ez esetben is az, hogy a hatóságok milyen szigorral lépnek majd fel ennek ellenőrzésére. Ma még sokan azzal sincsenek tisztában, hogy a segédmotoros kerékpárokra is kell kötni kötelező biztosítást, kérdés, hogy az áprilisi bejelentés óta eltelt néhány hónap vajon elegendő lesz-e, hogy beépüljön a köztudatba ez a fontos szabályozás. Merthogy ez bizony az - még ha sokakat kényelmetlenül érint is –, ugyanis meglehetősen sok a rolleres baleset. Legnagyobb számban (a Groupama értesülése szerint), mintegy nyolcvan százalékban elesések miatt keletkeznek sérülések Magyarországon, de ez a szám Helsinkiben 86, Koppenhágában a 87 százalékot is eléri. A következő leggyakrabban bekövetkező baleseti csoport aza, amikor álló, vagy mozgó tárggyal ütközik a rolleres. És ez az álló, vagy mozgó tárgy bizony lehet egy több tízmilliós autó is, aminek a javítási költsége igencsak tetemes lehet.  Azt talán mondanunk sem kell, hogy a balesetek jó része alkoholos befolyásoltság alatt következik be. Azonban nem csak tárgyakkal ütköznek a rolleresek, meglehetősen gyakori az is, hogy járókelőket sodornak, vagy ütnek el, sőt, még olyan is előfordul, hogy a járda közepén, vagy a kerékpárúton otthagyott roller miatt következik be valamilyen baleset. Szóval, nagyon is időszerű volt a kötelező biztosítás bevezetése.

Mire kell és mire nem kell megkötni?

Külön kell választani a járműnek minősülő, kgfb törvény előírásainak nem megfelelő „kis” teljesítményű és tömegű, valamint a törvény paraméterei felett lévő gépjárműnek minősülő rollerek, elektromos egykerekű járművek, elektromos kerékpárok, segway-ek és hasonlók által okozott károkat. Az előbbi paraméterekbe nem tartozó járművek által okozott károkat a károkozó állandó lakcímének lakásbiztosítása térítheti meg, persze csak akkor, ha van erre vonatkozó biztosítási feltétel (általában van). A fenti paraméterekbe tartozó gépjárműnek minősülő elektromos rollerek, elektromos kerékpárok, segway-ek és hasonlók által okozott károkat pedig az azokra 2024. július 16-ig megkötött kötelező biztosítás fogja megtéríteni.

Amennyiben az e-roller, segway, elektromos egykerekű jármű, elektromos kerékpár kgfb-re kötelezett és nincs rá biztosítás kötve, közúti ellenőrzés, vagy baleset okozása során szabálysértési eljárás indítható a mindenkori vezetővel / üzembentartóval szemben. Károkozás esetén – kötelező biztosítás hiányában – a vezetőtől követelhető a kártérítés. Érdemes megfogadni azt a tanácsot is, hogy amennyiben biztosításra nem kötelezett a jármű, célszerű egy teljesítmény igazolást is magunknál tartani, így remélhetőleg elkerülhető lesz egy közúti ellenőrzés során az a „félreértés”, hogy biztosítás hiányára hivatkozva megbírságolnak minket.

Mennyibe fog kerülni?

A biztosítóknak június 8-ig kellett meghirdetniük a mikromobilitási eszközökre vonatkozó tarifáika, még csak nagyon kis számú társaságnál érhető el a pontos tarifa, vagy kalkulátor. A segédmotoros kerékpárok kgfb-díjaiból kiindulva sejteni lehet, hogy jelképes, évi pár ezer, pár tízezer forintos biztosítási díjjal kell számolnia az e-rollerek tulajdonosainak. Ez különösen alacsonynak számít, ha azt nézzük, hogy egy károkozás akár többszázezres, személyi sérülés esetén pedig többmilliós kiadást is jelenthet a károkozónak. A pontos tarifákról egyelőre még nem tudunk beszámolni, de például forrásunk szerint a Generali biztosító éves szinten 30-40 ezer forintos díjat „lőtt be”. A Grantis pénzügyi tanácsadó gyűjtésében vannak nagyon extrém összegek is, 360, illetve 468 ezer forintos éves díjakról, de az ilyen tarifákkal említett biztosítók kgfb kalkulátorában cikkünk írásakor még nem is szerepelt az elektromos roller kategóriája. A táblázat legalacsonyabb árát a K&H nyújtja 4032 forintos éves díjjal, ami figyelembe véve a segédmotor hasonló díját, valósnak is tűnik. Egy bizonyos: mielőtt megkötnénk július 16-a előtt a biztosítást, érdemes alaposan körülnézni a kínálatban. 

A közösségi rollerekre ki köt majd?

Dunaújvárosban jelen pillanatban a Bird biztosítja a közösségi roller szolgáltatást. A helyzet pontosítására a következő kérdéseket küldtük el a Bird számára több platformon is: „Feltételezem, a rollekere eddig is volt kötelező biztosítási szerződése a cégnek. Változik-e ez július 16-tól, a biztosító más tarifát érvényesít ettől az időponttól, vagy marad minden a korábbiak szerint? Amennyiben esetleg emelkedne a biztosítás összege, szükséges lesz-e ennek egy részét a szolgáltatás árában érvényesíteni? Mire terjed ki a biztosítás, marad-e bármilyen személyes felelőssége a szolgáltatást igénybe vevő magánszemélynek?”

A június 26-án elküldött kérdésekre ezidáig nem érkezett válasz.