Kóklerek helyett szakembereket

Mindannyian egyetértünk azzal, hogy a jó szakembereket meg kell fizetni, bármilyen szakmát is képviselnek. De mostanában egyre több kókler, egyre több lehúzós „mester” van jelen a piacon. Nagyon sokan – feltehetően nem is rendelkeznek megfelelő szakképzettséggel, legfeljebb láttak mestert, aki értett is hozzá. A szakemberhiány kedvez a végzettség és a képzettség nélküli munkaerőnek legalábbis egyelőre illetve rövid ideig. Akik nem megfelelő munkát végeznek, azok reményeink szerint kikopnak a szakmákból. Éppen ezért van kiemelt jelentősége, a szakképzésnek, a szakemberképzésnek.

A leendő mesteremberek egyik képzőhelye a Dunaújvárosi SZC Hild József Technikum, Szakképző Iskola és Szakiskola. Németh Lászlóné megbízott igazgatóval beszélgettünk a szakemberképzésről, az elvárásokról.

Kiket tanítanak a Hildben?

– Magasépítő technikusokat, ácsokat, asztalosokat, burkolókat, festő-mázoló tapétázókat, kőműveseket, szobafestőket, bolti előkészítőket és számítógépes adatrögzítőket, ez a nappali oktatási palettánk. Felnőttoktatásban szintén jelen van a magasépítő technikus és az asztalos oktatás, valamint a nyílászáró és árnyékolástechnikai szerelő képzés is.

Mennyire népszerű ezek a szakmák? Azt mindannyian tapasztaljuk, hogy ezek nagyon jól fizető szakmák, és az is tény, hogy mára már egy jó szakma felér egy diplomával. De vonzó ez a pálya fiatalok körében?

– Mind az építőipari, mind a faipari szakmák nagyon keresettek, szakemberhiány van országos szinten is. Egy jó szakember ma már akár jobban is kereshet, mint egy diplomás. Ha valaki korszerű tudással szépen és tisztán dolgozik, az keresett szakemberré válik. Mi igyekszünk olyan alapokat biztosítani, hogy akiben megvan elhivatottság, az jó szakemberré válhasson.

Az aulában megtekinthetők a frissen vizsgázott asztalosok remekei. Ugye annak idején a középkorban a vizsgamunkákat mindig így nevezték. Hogyan sikerültek a vizsgák?

– A vizsgáink jól sikerültek, voltak szakmáink, ahol nagyon magas színvonalon teljesítettek tanulóink. Vizsgaremeket minden évben készítenek asztalosaink, ezzel mutatják meg tulajdonképpen a vizsgatevékenységen túl, hogy mit sajátítottak el a szakirányú oktatás folyamán. Valamennyi szakmákban készítenek portfóliót a vizsgára készülő tanulóink. Elindulva a munkavédelemtől, az alkalmazott anyagoktól, szerszámoktól, technológiákon át komplexen mutatnak be az adott szakmában végzett feladatokat, például egy tetőszerkezet elkészítését. Munkájukat fázisfotókkal illusztrálják is, a kiinduló ponttól a teljes megvalósulásig. Így a többi között azt is például hogyan készített el egy ács egy előtetőt, vagy hogyan rakott egy falat egy kőműves. 

Az idén 81 tettek le vizsgát a Hildben. Ezek közül 14 asztalos, 5 ács, 11 festő, 7 burkoló, 11 kőműves, 12 magasépítő-technikus, 3 bolti előkészítő, 9 (speciális ) bolti előkészítő, 4 szobafestő, 5 számítógépes adatrögzítő. Az igazgató asszony szerint az adatok nem rosszak, de sokkal több szakembert tudnának képezni, hiszen sokkal több szakemberre lenne is szükség. Az okokról sejtéseink vannak. Ha majd előírás lesz bizonyos szakmáknál a végzettség bemutatása, akkor a szakma megismerése és birtoklása is fontossá lesz. Egyelőre a tudatos szülők és diákok ragaszkodnak ahhoz, hogy értsenek is ahhoz, amire vállalkoznak… 

Láttam az egyik emeleten például a festők vizsgáztak az iskola falán...

– Így van, mert próbálunk olyan feladatokat adni nekik, ahol az iskola szépül és értéket teremt közösségünk számára . Ezért célirányosan határozzuk meg nemcsak a vizsga feladatát, hanem a tanév közbeni feladatokat is. Az idén például a belső gyakorlatos festőink megújították a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Digitális Közösségi Alkotóműhelyének belső tereit, illetve az iskolának több helyiséget is.

Tehát úgy gyakoroltak, hogy közben értéket is teremtettek...

– Nagyon fontosnak tartom, hogy valós felületeken, valós munkákon gyakoroljanak a diákjaink. A burkoló tanulók a nyári egybefüggő gyakorlatuk során két helyiséget fognak burkolni az iskolában és a festők ki is fogják festeni. Az intézményi környezet szépülése pozitív hatással bír a közösségünkre, mindamellett, hogy fiataljaink is sokat tanulnak az elkészítés során 

Gyakorlatközpontú az oktatásuk...

– Ez így van, büszkék is vagyunk arra, hogy tanulóink 85 százaléka szakképzési munkaszerződéssel rendelkezik, duális partnereinknél sajátítják el a szakma gyakorlati részét, valós és ipari körülmények között.

Nem rizikó egy vállalkozásnak tanulót alkalmazni? A gyakorlati helyeken munkaszerződéssel, bérért dolgoznak ott a diákok?

– Nyilván energiát igényel gyerekeknek a tanítása, a rájuk való odafigyelés, illetve benne van az is, hogy eleinte még nem olyan ügyes kezűek, tehát meg kell tanulniuk a fázisokat, a folyamatokat, a helyes sorrendet. Viszont azért vállalják a duális partnereink a képzést, mert nyilván ők is szakemberhiánnyal küzdenek. Az oktatási feladat vállalása lehetőséget teremt számukra arra, hogy a jövendő munkatársukat önmaguk számára kiképezzék.

Ami meglepő volt számomra, a festők vizsgájánál láttam, hogy lányok is vannak köztük...

– Így van. Ennek egyik oka, hogy nagyon sokszor valamelyik családtag már dolgozik ebben a szakmában és ezt megtetszik a kislánynak. A másik pedig az, hogy ez a szakma kreativitást és szépérzéket is igényel, így a finomságok iránti képesség meg tud jelenni ezekben a szakmákban. De nemcsak a festők között vannak lányok, hanem a burkolók között is, és én ennek nagyon örülök.

Hogyan tudnak a változó technológiák a változó anyagokkal lépést tartani?

Egyre bővülő partneri körünknek köszönhetően a kollégáim is járnak a vállalati szintű workshopokra, illetve gyárlátogatásokra, hogy ők is megismerjék a legújabb anyagokat és technológiákat, illetve pedig célirányos továbbképzéseken is részt vesznek.

Könnyű találni oktatókat?

– Nem. Egyrészt azért sem, mert bár jelentősen megemelkedtek az oktatói bérek, de önmagában a jó fizetés sem elegendő, hogy a kiváló szakemberek ezt a hivatást válasszák. Szükséges hozzá elhivatottság is, hogy meg akarja tanítani a jövő nemzedékét arra a szakmára, amit képvisel és szeret.