Nem csak a hangos zenéről és a berúgásról szólt a maraton

Kezdjük talán azokkal, amik valamiért eltűntek a kínálatból, hogy aztán tényleg a pozitív dolgokra koncentrálhassunk! Valamiért a 30. Rockmaraton fesztiválon nem volt megőrző a házikedvencek számára és talán ennek köszönhetően a Csillámtetkós sátornál táborozó festettbundás, a cukiságfaktort kimaxoló kutyuson kívül nemigen lehetett a fesztivál területén kutyákkal találkozni, holott korábban ez is hozzátartozott a képhez. Ugyancsak hiányzott a gyermek foglalkoztató is, bár ennek ellenére idén feltűnően sok kisgyermekes család választotta a Rockmaratont elfoglaltságul. Öröm volt látni, hogy többségük felelős szülőként fültokot adott a csemetére, hogy megvédje az esetleges halláskárosodástól.

Voltak viszont olyan programok, amikkel a legkevésbé sem szokás a szegecskkel kivert fekete öltözékes tömeget azonosítani. Az még csak-csak elképzelhető, hogy szerepjátékokban, vagy hagyományőrző harcművészetekben jeleskedjenek a "fekete sereg" tagjai, vagy hogy sörivó, vizespóló/sörpocakversenyben vesznek részt, talán még a metálkvíz sem áll távol a köztudatban róluk élő képtől, na de ha azt mondom, hogy történelmi témájú előadások minikvízekkel, ismeretterjesztő előadások különféle témakörökben, szakmai kerekasztalbeszélgetések szerepeltek a kínálatban, akkor már egy kicsit felfut a szemöldöke sokaknak, talán még igazmondásomat is kétségbe vonják. Ha pedig kijelentem, hogy az Off-Rock Tanyán olvasósarok, középkori mini kiállítás, hagyományőrző minifalu, kreatív sarok, társasjáték kölcsönzés szerepelt  a kínálatban, akkor már többen kezdenek elgondolkodni azon, vajon felül kell-e vizsgálniuk előítéletes megközelítésüket a rockertársadalommal szemben. Márpedig aki legalább egyszer járt már a Rockmaratonon, pontosan tudja, mennyire emberi, barátságos, mondhatni szeretetteljes közeg, amelyben a többségben él az igény a szellemi és a mentális fejlődésre. Idén sok áldozatot hozva kitelepült a maratonra a dunaújvárosi Kockahegy társasjátékklub is, akik nem csak hogy bárki számára kikölcsönözték vagyont érő, féltve őrzött, különleges társajátékaikat, de bárkinek szívesen útmutatót adtak ahhoz, hogy hogyan kezdjenek bele a játékba, ne vegye el a kedvüket az elsőre talán bonyolultnak tűnő játékszabály. Az Off-Rock Tanya működtetésében már évek óta fontos szerepet vállal az ugyancsak dunaújvárosi Jiling Krisztián, akinek egy ideje már fia, Ottó is besegít. A kínálatban olyan programok is szerepelterk, mint a makettező sarok, a Wargaming sarok, vagy a könyvturkáló.

A Borsodi Malátabár is az értelmes elfoglaltságok bázisa volt, ahol az előadások és a szakmai beszélgetések zajlottak. Hogy milyen témák futottak? Lápi hullák és múmiák az őskori kultúrákból, Gothic horror a modern irodalomban, a zenei újságírás, A birodalom aranya a barbárok kezében, Vértezetek a XV. századból, Fesztiválszervezői kerekasztal, Történelmi tévhitek. Persze könnyedebb szórakozásokat is kínáltak, mint a beerpong és egyéb ügyességi vetélkedők, a karaoke, vagy a rockdiszkó hajnalig. Visszatérő elem az arcvadászat is, egy-egy hűsítő sör reményében. Mi a feladat? Csak be kell nevezni a Seriff-sátorban, ahol adnak a játékosnak egy képet valamelyik fesztiválozóról. Az alapján az egyetlen fotó alapján kell megkeresni az illetőt, siker esetén pedig sörjegyet kap a szerencsés játékos. Egész nap működött a csillámtetkó sátor is, ahol nem csak a gyerekek találták meg a kibontakozás lehetőségét, hanem a felnőttek is, ugyanis haj- és szakállszínezésre is be lehetett nevezni, különféle emblémákat és feliratokat varázsolhattak magukra, de a szolgáltatások közt volt a "részeg haver átalakítása" is, amelyben csak meg kellett mondani, mivé alakítsák, de arra is lehetőség volt, hogy a meglévő anyagokkal a fezstiválozók maguk alakítsák vállalhatatlanra védekezésképtelen barátjukat. Ha pedig a hőség végleg minden energiát kivett a rockerekből, még mindig ott volt a strand, ahol a hűs habok közt visszaállíthatták őrjöngő pulzusukat.